Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-12-16 / 199. szám
á H Ä 8 FILLÉR AÍgér, Lili. évfolyam, 199. szám. . Szerda * Trianon 23,1942. december 16. MEGFIZETÉSI DÍJ i agg hónapra 1 pengő §0 f, V* évre 4 P, félévre 8 P. Eggea számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGTSZEB SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefont 176. szám. Csekkszámla t 54.558. A kormányzó karácsonykor szózatot Intéz a karcoló honvédekhez Eger, december 16. Az idén már a második karácsony köszönt Magyarországra. Második esztendeje, hogy a magyarság két részre osztottan harcol a győzelemért. Második karácsony következik, amikor a kint harcolók és itthon küzdők csak a messzi imádság szárnyán találkoznak. A nemzet egyetemes jókívánságát, féltő szere- tetét most maga Horthy Miklós kormányzó tolmácsolja a harcos honvédeknek. A kormányzó december 24-én délután 5 órakor rádiószózatot intéz a keleti arcvonal magyar katonáihoz. ÍTlajzik Uiktort és uitéz 5ubik Károlyt uálasztotta felsőházi tagjaiul Heues uármegye Póttagok: Gräfl Károly, Győriig Kálmán és Göncző János Újjáalakították a bizottságokat Eger, december 16. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága kedden délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott dr. Hedry Lőrinc főispán elnökletével. A közgyűlést nagy érdeklődés előzte meg s a bizottság tagjai nagy számban jelentek meg. Nagy elfoglaltsága ellenére dr. Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter is eljött a közgyűlésre, hogy érvényesítse szavazati jogát a felsőházi tagválasztásnál, megjelent Ivády Béla volt földművelésügyi miniszter is s a vármegye több országgyűlési képviselője, így Beniczky Elemér, dr. Hunyadi Búzás Endre és Plósz István. A törvényhatósági bizottság ez alkalommal két felsőházi tagot és három póttagot választott. A vármegyének eddig két felsőházi rendes tagja volt, bori Borhy György és Majzik Viktor. Amikor 1938-ban a vármegye országgyűlési képviselőinek számát nyolcról kilencre emelték, a vármegye jogot nyert még egy felsőházi tag választására. Ezt az új felsőházi helyet s Majzik Viktornak tízéves mandátuma lejártával megüresedett felsőházi tagságot töltötte be most a vármegye közgyűlése, s a rendes tagoknak megfelelően három póttagot is választott. A tagsági helyek betöltésére a főispán titkos szavazást rendelt el s Hunyadi Búzás Endre ország- gyűlési képviselő elnökletével alakult meg a szavazatszedő küldöttség. A szavazás eredményeként Heves vármegye népének képviselete Majzik Viktor ny. közigazgatási bírósági tanácselnököt és vitéz Subik Károly pápai prelátust választotta felsőházi tagokul, míg póttagok poroszlói Graefl Károly és Győrffy Kálmán földbirtokosok s vitéz Göncző János erki községi bíró lettek. A szavazás eredményét a közgyűlés lelkes éljenzése közepette hirdette ki dr. Hedry Lőrinc főispán s a következőkben vitéz Subik Károly pápai prelátus szólt a közgyűléshez. — Hálásan köszönöm a megtiszteltetést és a bizalmat, amellyel a törvényhatóság felém fordult. Ebből arra következtetek, hogy helyeslik azt az irányt, amelyet cselekedeteimben mindig követtem és amely nem foglalkozott soha napi politikával, hanem azon felül emelkedve a nemzet lelki egységének megteremtése s a nép szellemi és gazdasági felemelésének vonalán haladt. Ezt az irányt kívánom szolgálni a jövőben is, s arra kérem a mélyen tisztelt bizottságot, hogy ha attól eltérnék, figyelmeztessen, de addig míg ezen az úton lát haladni, tanácsaival támogasson. Vitéz Subik Károlyt felszólalása után melegen ünnepelte a törvény- hatóság közgyűlése. A tárgysorozat további részében a közigazgatási bizottságból kilépő Beniczky Elemér, Borhy György, Gosztony Andor, Plósz István és vitéz Subik Károly bizottsági tagokat a következő évre ismét beválasztották a bizottságba. A kijelölő bizottságot ugyancsak újjáalakították s a törvényhatósági bizottság rendes tagokul Dőry Gyulát és Plósz Istvánt, póttagul dr. Ruttkay Elemért választotta meg, a vármegye főispánja rendes tagokul Meyer Bélát és dr. Hunyadi Búzás Endrét, póttagul Gell Bálintot, a vármegye alispánja pedig rendes tagokul Győrffy Kálmánt és vitéz Göncző Jánost, póttagul dr. Szabó Szilárdot delegálta a bizottságba. Az igazoló választmány tagjai dr. Erlach Sándor, Frindt Jenő, vitéz Fiuk Gusztáv, Gröber Ferenc, dr. Özekkel Ferenc, Kovács István, dr. Szabó Szilárd és dr. Lipcsey Peter lettek a közgyűlés egyhangú választása során. Az újonnan megalakított kijelölő bizottság ezután összeállitotta a következő évben működő összeférhetetlenségi bizottságot. A vármegyei tisztviselők székházénak ügye Szabó Gyula dr. vármegyei főjegyző előadásában ezután a vármegye rendkívüli közgyűlése 8 ezer pengő egyszersmindenkori hozzájárulást szavazott meg a vármegyei tisztviselők egyesületének székházához. Az egyesületnek már régi óhaja volt a vármegyeközi élet ki- fejlesztése s a Budapesten időző vármegyei tisztviselők elszállásolása céljából egy székház létesítése s Heves vármegye a többi vármegyékhez arányosan szavazta meg a hozzájárulási összeget. Másfél havi fizetést kapnak karácsonyi segélyként a vármegyei tisztviselők A rendkívüli közgyűlés újból tárgyalta a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak karácsonyi segélyének ügyét. Az őszi rendes közgyűlés erre a célra egy havi fizetést és családi pótlékot szavazott meg. Tekintettel azonban a rendkívül nehéz körülményekre, a megnövekedett munkateljesítményekre amelyek a meghosszabbított hivatalos órákban is kifejezésre jutnak, a vármegyei tisztviselők még fél havi fizetést kértek. A félhavi fizetést segélyképen megszavazta a közgyűlés. Szabályozták a jegyzői magánmunkálatok díját Ujjáalkotta a rendkívüli közgyűlés a jegyzői magánmunkálatokról még 1911-ben alkotott és 1925 ben módosított szabályrendeletet. Elsősorban a korona-pengő külömbséget állapítja meg az uj módosítás, ahol pedig a jegyzői kart veszteség érte az átszámításnál, néhány tételt felemelt a törvényhatóság, egyes tételeknél pedig a háború tartamára 50 százalékos pótlékot állapított meg a jegyzők részére. A megyegyűlés egyik közérdekű pontja volt még, amely szerint az eddig Boldog községhez tartozó hatvani rendező pályaudvart Hatvan községhez, így Heves vármegyéhez csatolták Pest vármegye megértő magatartása folytán. Jelentősen felemelték a munkásgyermekek nevelési pótlékát MTI jelenti: Köztudomású, hogy a kormány 1939 január 1-ével megindította a szakmai családpénztárak működését, amely az ipar, a kereskedelem, valamint a bányászat és kohászat körében dolgozó munkásokat minden gyermekük után gyermeknevelési pótlékban részesíti. Ez a pótlék eddig gyermekenként és havonként öt pengő volt, aminek szociális jelentősége a legszemlél- tetőbben kitűnik abból, hogy az összmunkásságnak ilyen címen még az elsó évben 15 és félmillió pengőt fizettek ki. A kormány most a törvény hatálya alá tartozó gyermekes munkások fokozottabb megsegítése érdekében további nagyfontosságú intézkedést tett, amennyiben a gyermekek számához mérten emelkedő és az eddiginél lényegesen magasabb összegű gyermeknevelési pótlékot állapított meg. Az egy egy gyermekes munkások havi 5 P helyett 7, a kétgyermekesek havi 10 P helyett 16, a háromgyermekesek havi 15 P helyett 27, a négygyermekesek havi 20 P helyett 40 pengőt kapnak, a négynél több gyermekkel bíró munkások pedig minden gyermek után 10—10 pengő gyermeknevelési pótlékot fognak élvezni. Egy 8 gyermekes munkás részére tehát az eddigi 40 pengő helyett
