Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-12-04 / 192. szám
2 EGER 1948. december 4. meló a beszolgáltatási mennyiségen felüli tejet vagy tejterméket a tej- iparosok útján bárhol, közvetlenül fogyasztók és viszonteladók részére azonban csak a termelés helyén adhatja el. A községi elöljáróság (polgár- mester) a tehéntartó gazdákról kimutatást készít. A tehenek számában beálló változást a termelő köteles mindenkor nyolc nap alatt bejelenteni. Azokon a helyeken, ahol a hatósági tejellátásra igényjogosultak tej ■ szükséglete csak a tejjegy bevezetésével biztosítható, a törvényhatóság első tisztviselője a termelőket kötelezheti arra, hogy a termelt tejnek saját háztartásban fel nem használt és a beszolgáltatási kötelezettség után fennmaradó mennyiségét is az igényjogosultak rendelkezésére bocsássa. Ha a szükséglet kielégítése így sem biztosítható, úgy a tejiparosok kötelezhetők arra, hogy az 1941. év megfelelő időszakában a helyi fogyasztásra forgalomba hozott tej megfelelő arányú mennyiségét a helyi fogyasztás céljaira forgalomba hozzák. A rendelet 1943. január 1-én lép életbe. A magyar cserkészmozgalom harmincéves jubileumán az egri csapatok a hatvanas hősi emlékmű előtt rendeznek ünnepséget A magyar cserkészmozgalom idén érkezett el megalapításának harmincadik évéhez. A magyar szellemiség, lelki fegyelmezettség és nemzeti tökéletesedés nagy szervezetét az egész társadalom mély és őszinte megbecsüléssel veszi körül az évforduló alkalmából, mert érzi, hogy az emberebbnél emberebb és ma- gyarabbnál magyarabb cserkész micsoda átalakító erőt, minő belső lendületet ad a nemzeti újjáalakulás roppant munkájával elfoglalt magyarságnak. A jubileum alkalmából december 5-én, szombaton délután 5 órára mozgósították a magyar cserkészetet s országszerte ebben az időpontban rendezik meg az ünnepségeket s hallgatják meg az országos főcserkésznek a rádión keresztül leadandó parancsát és gyújtják meg a szeretet tüzeit. A táborisapkás, rövidnadrágos, térdharisnyás fiúk Egerben a hatvanas hősi emlékmű előtt rendezik meg szombaton délután 5 órakor a jubileumi ünnepséget. Az ünnepség sorrendje a kővetkező: Dec. 5 én, szombaton délután háromnegyed 5-re a csapatok minél teljesebb létszámban csapatzászlóikkal felvonulnak a Deák Ferenc- utcai Hősök Emlékműve elé és vezetőjük eligazítás végett jelentkezik dr. Lénárt János vm. vezető tisztnél. 5 óra előtt 5 percig a csapatok elhelyezkednek. 5 órától a hangszórós rádióval közvetített budapesti központi ünnepséget hallgatják meg. A közvetítés befejezése után díszmenet a Hősök Emlékműve előtt. A kivonult csapatokat az ünnepség alatt Erényi Márton cserkésztiszt vezényli. A cserkész-zenekart a 212. cs cs. adja. Eger közönsége nagy számban vesz részt az ünnepségen, hogy ezzel is kifejezze megbecsülését és szeretetét a magyar cserkószmoz- galom iránt. Nem csokoládé a Mikulás, de azért meg lehet enni Sok mindenről megtanult lemondani az emberiség a hosszan tartó háború folyamán és mégis most, amikor beköszöntött december, a cukorkaüzletek kirakatai megteltek piros papírba csomagolt mikulási ajándékokkal, a játékboltok karácsonyi meglepetésekkel. A két üzletágnál egyszerre megélénkült a forgalom, hiszen ez a főidényük. Hozzászoktak az emberek, hogy mindent idejében szerezzenek be, mert esetleg később már nem jutnak hozzá. A csokoládé figurák, amelyek a mulfr^fv decemberében is csak elvétve, itt ott véletlenül voltak kaphatók, majdnem teljesen eltűntek a piacról. . . éppen úgy, mint más országokban. Igaz, ilyesmi is akad, elvétve, azonban árban lényegesen nagy a különbség és a tömeg inkább az ostyánál marad. Gipszből, fából is van imitáció, semmi sem a régi 1.. i Mindenesetre az új Mikulás figuráknak is megvan az a gyermekek számára nagy előnyük, hogy meg lehet őket enni. Jellemző a helyzetre, hogy a közönség mindent megvesz, ami elébe kerül, csak megfelelő külső csinosi- tásban kerüljön elé. Bár a gyári és kereskedői élelmességet és fantáziát az anyaghiány nagyon köti, még mindig bő és hálás teret kap a nagy és kis vásárlók kielégitésére. Hogy a magyar díszítő és édesipar milyen ötletekkel rendelkezik, milyen leleményes, most tűnik ki igazán, amikor ki kell elégítenie a Mikulás napi tömegkeresletet s a- mikor egész iparágak lét és nemléte függ attól, hogy megtalálják az utat a közönség érdeklődéséhez. A jó öreg Mikulást már mindenféle anyagból készítik, cukorhabarcstól kezdve a linóleumig, mellette a krampuszok, zsákok, angyalok stb. De erre az alkalomra rokokó babákat is kikészítenek piros ruhába, kis kosárral, porcellánok, cipők) csizmák, puttonyok sokfélesége jelzi a Mikulás-napi vásár anyagát. Szóval még mindig sokféle és ötletes alakban jön ki az idei Mikulás . .. Egyébként csak a megtöltés okozott első pillanatban gondot. A csokoládét és finom cukorkákat, most füge, szentjánoskenyér, mogyoró, mazsola helyettesíti teljes sikerrel. .. Szombaton délután Krlston Endre püspök nyitja meg a szegénygondozé karácsonyi vásárját Eger, december 4. A szegénygondozó hivatal karácsonyi vásárja iránt a városban rendkívül nagy az érdeklődés és a jelek szerint az utóbbi évek legsikerültebb vásárját fogja lebonyolítani a rendezőség. A vásárt az egri szegényügy lelkes és fáradhatatlan apostola, Kriston Endre püspök nyitja meg szombaton délután 5 órakor. <^dlWII>IIW»^WIW)IWI)WIH»IIWII»)ll^)IIWIIWIIWII^MI>«M)KIIH«)l)»)DW)))»)l)XMW«M»(l)>«)ll»> „Figyelem!“ MEGHÍVÓ. „Eger Város Szegénygondozó Bizottsága a Kaszinó nagytermében 1942 december 5-től 9-ig Karácsonyi vásárt rendez.“ Ezt az ízléses, a mai időkhöz alkalmazkodó meghívót Eger jváros polgárai közül igen sokan a napokban kézhez kapták. Hiszem, igen sokan végig is olvasták! Bár a mai nehéz, zaklatott élet-iramban, amikor a távol lévő szeretteinkért való aggódás, a napi élet idegeket morzsoló hajszája kimerültté, fásulttá teszi a lelkeket, sokan talán únottan félre is dobták. Ezekhez és még azokhoz a sokakhoz, akikhez el nem jutott ez a meghívó — mert hiszen harmic egynéhány ezer emberhez lehetlenség külön-külön eljuttatni — szólna ezen pár sor írás. Hogy a vásár mit nyújt — mit és mennyit dolgozott hetek óta már sok száz szorgos asszony kéz, hogy még a mai viszonyok között is a legmegfelelőbbet nyújthassa — avatottabb tollal már megírták. De ezt már az előző években lezajlott vásárok sikeréből is jól ismerjük. Ám van mégis valami új, ami nyilvánosság elé kívánkozik! A meghívó első oldalán alul szerényen meghúzódva, még csak nem is vastag betűvel szedve — egy szó: „Figyelem !“ alatta egy mondat: „Naponta délután Va^-tól Va8 ig tea, Va8-tól hideg és meleg disznótoros vacsora! — Ennyi és nem több! Nincs ott a szokásos» megjelenés sötét ruhában“, még az sem, hogy „meghívó felmutatása kötelező.“ Itt a hívatlanokat ép olyan szívélyesen és szeietettel szolgálják ki, mint a meghívottakat, csak jöjjenek! Persze addig, amíg a készlet tart!“ Ajánlom, jó lesz sietni! Mert, — bár hála a megértő, jó lelkeknek és a vásár fáradhatatlan rendezőinek, kik éjt, napot eggyé fogva, éjjel gondolkozva, nappal dolgozva, mindenről bőven gondoskodtak — a készlet nem kimeríthetetlen. Eger áldozatos asszonyai és leányai meleg szeretettel tálalják még a hideg sült malacot is — mindenkinek mindaddig, míg lesz mit tá- lalniok. , És ezen senki meg ne botránkoz- zék! Hogy akkor, mikor sokan a szűkös fejadagról is sokszor lemondani kényszerülnek, itt most az egyszer bőséget látnak és tapasztalnak. Mert, ha eltűrjük zúgolódás nélkül a nélkülözést, nincstelenséget azért, hogy szeretve féltett hazánkat hős fiaink ott messze kinn védelmezni tudják a háború borzalmaitól, bocsássuk meg e kis pazarlást, mert ez is egy háború sérültjeinek érdekében történik. A szegények, az elesettek, akik már elvesztették az élettel szemben minden csatájukat, fáznak, éheznek! Felénk nyújtják reszketóen kérő kezeiket. És mi érzéketlenül el tudnánk menni mellettük? Még annyit sem tennénk meg érdekükben, hogy együnk, hogy ók is többet ehessenek ?! . .. Nem! Én hiszem, hogy az utolsó este mi az üres teremből korgó gyomorral — mert akkor már nem lesz kapható semmi ennivaló! — de a jól végzett munka édesen zson- gitó fáradságával térhetünk haza 1 Adja Isten, hogy így legyen! Szalóky Edéné. Szigorú takarékosságot írtak elő az építkezésekkel kapcsolatos bádogos és szerelő munkára Az ipari anyaghivatal építészeti osztálya a háborús anyaggazdálkodás következtében felhívta az építtető hatóságokat, hogy az építkezésekkel kapcsolatos bádogos és szerelómunkák végzésénél a legnagyobb takarékosság elvét érvényesítsék. Különös figyelemmel kell lenni a párkányok és vízvezeték borítására, ahol megfelelő tervezéssel sok anyagot takaríthatnak meg. Felhívta az anyaghívatal az épitési engedélyeket kiadó hatóságokat, hogy a magánépítkezéseknél ne engedélyezzenek alaprajzi elrendezésben kisebb kiugrásokat, olyan díszítő fedélszerkezeteket, amelyek-