Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-11-27 / 188. szám

Ä H Ä 8 FILLÉR Eger, Lili. évfolyam, 188. szám. * Péntek Trianon 23,1942. november 27. iütÖFIZETÉSI DÍJi $•8 hőnapra 1 pengő •0 f, \U évre 4 P, fél­évre 8 P. Eggea számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, SIEQJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámlái 54.558 Tőkegyűjtés A magyar vidék már számtalan értékes kezdeményezéssel és moz­galommal járult hozzá ahhoz, hogy kúltúrális és gazdasági életünkben eredményes országos akciók indít­tassanak el. A vidék adja az ország fővárosának is a legtöbb értéket, akár azokra a vezető személyiségek­re, politikai és közéleti kimagasló egyéniségeinkre gondolunk, akik vállaikon hordják az ország veze­tésének és irányításainak terheit és gondját, akár azokra az anyagi javakra tekintünk, amelyeket a magyar vidék halmoz fel Buda­pesten a gazda és iparostársadalom termelésének kifogyhatatlan tár­házából. így is van ez helyesen, mert egy ország vérkeringésének egészséges voltát az biztosítja, ha helyes el- osztódással frissen áramlik a szel­lemi és gazdasági utánpótlás a köz­ponti idegrendszerbe a vidéki góc­pontokból. Most ismét a vidékről indult el egy olyan nagyjelentőségű kezdeményezés, amely Magyarország pénzügyi és gazdasági életében lesz hivatva hasznos újítással gyümöl­csöző eredményeket biztosítani. A vidéki pénzintézetek országos szervezete vetette fel azt a gondo­latot, hogy az évenként szokásos takarékossági nap keretén túlme­nően, szervezzék meg az országban a társadalom, főleg a kisgazda és a középosztály tőkegyüjtési rendsze­rét és a takarékosság jelszavának helyes értelmezésével fokozzák a közönség hajlandóságát és kedvét arra, hogy tartalékolható tőkéjüket a nemzeti termelés szolgálatába ál­lítsák. A kezdeményezésre azután felfi­gyelt maga a pénzügyi kormányzat és elsősorban Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter, s hogy az akció valóban nagyszabású kilátá­sokkal biztat, arra biztosíték éppen az, hogy a legilletékesebb vezető tőnyezők tették magukévá a kezde­ményezés valóra váltását. Eddig az évenként október 31-én rendezett takarékossági napok jó­formán kimerültek abban, hogy pro­paganda szólamok hangzottak el, viszont a takarékosság lényegéről a társadalom széles rétegei jófor­mán tudomást sem vettek. Az idén elhalasztották az október 31 iki takarékossági napot éspedig azzal, hogy most már bekapcsolják a tőkegyüjtési propaganda szolgá­latába a vidéki pénzintézeteket. A cél az, hogy elsősorban a mezőgaz­dasági társadalom körében eddig kamatozatlanul hevert pénzt kap­csolják be a magyar gazdasági élet vérkeringésébe. Fel kívánták vilá­gosítani a kisembereket és másfog- lalkozásu réteget arról, hogy a kis tartalékolt tőkék gyarapítása első­sorban a takarékos emberek érdeke. Minden ládafiában elrejtett pengő vagy félretett pénz, mivel otthon semmit sem kamatozik, tulajdonké­pen veszteséget jelent. Egy ország gazdasági kiegyen­súlyozottságának legbiztosabb fok­mérője éppen az, ha a kistőkések betétállománya növekszik. A betét- képződés fokozása gazdagítja az egyéneket, de egyúttal gazdagítja az országot is. Sok százezer kis­ember csak párszáz pengős betétje is együtt milliókra rúg. A kamato­zás révén növeli a betevő kisember A keleti front déli részének hadihelyzetére vonatkozólag ille­tékes berlini helyen kijelentik, hogy a szovjetnek nem sikerült a szűk és keskeny betörési sza­kaszokat kibővíteni. A német csapatok koncentrikus ellentámadásai ezeket a betörési helyeket annyira összeszflkítették, hogy a szovjet nem tudott csapa­tokat átcsúsztatni és emberben és hadianyagban elsősorban páncélo­Reményi Schneller Lajos pénz­ügyminiszter a megajánlási vita so­rán terjeszti a Ház elé a hadkőte­A hadkötelezettségi adót azok a katonai szolgálat alól mentesülő állításkötelesek fizetik, akik 1. al­kalmatlanságuk miatt egyáltalán nem teljesítenek katonai szolgálatot. 2. akiket póttartalékba helyeztek, 3. akiket megkezdett katonai szol­gálatuk kitöltése előtt elbocsátottak a honvédség kötelékéből. Ezek rend­szerint keresétnélküli kiskorúak vagy pengőjének a számát, ezen keresz­tül pedig miután a betéti pénz fo­rog és gyümölcsözik, hatványozott mértékben emelkedik általa az ország egész gazdasági életének jövedelmezősége. Nem úgynevezett üzleti pénzpoliti­kai érdek tehát a tőkegyűjtés és a kisbetétek fokozása, hanem nem­zeti követelmény. Éppen ezért a pénzügyi kormányzat azzal a terv­vel foglalkozik, hogy a kisbetétesek számára bizonyos értékhatáron alul adókedvezmények is rendszeresít- tessenek, másrészt pedig a kistőké­sek számára a ma érvényes kamat­tételnél magasabb betéti kamatot állapítsanak meg. Világos tehát, hogy jó úton in­dultak el a vidéki magyar pénz­intézetek, amikor a takarékossági mozgalmat ebbe a helyes irányba kívánják terelni. előretörése sokban és nehéz fegyverekben igen nagy veszteséget szenvedett. A helyzet szerda estig annyira tisztázódott, folytatják tovább ille­tékes berlini helyen, — hogy a charkovi nagy tavaszi csata azon fázisával lehet összehasonlítani, a- melyben a szovjet szintén betört a német vonalba, de amely végül ah­hoz a nagy katlancsatához veze­tett, amelyben a szovjet igen nagy veszteségeket szenvedett. lezettségi és hadmentességi adóról szóló javaslatot. pályájuk kezdetén levő fiatalembe­rek, tehát túlnyomórészt szülői tá­mogatásra szóróinak, ezért a had­kötelezettségi adó kivetésekor nem­csak saját, [hanem szülőjük vagy eltartójuk jövedelmét is számításba veszik. A hadmentességi váltságot min­den 24. évét betöltött, de 70. élet­évét meg nem haladott állampolgár­nak kell fizetnie, akit jelenleg ka­tonai szolgálatra vagy honvédelmi munkára nem vesznek igénybe. — A „váltság“ szó itt nem azt jelenti, hogy a szolgálatot a kérdéses ősz­szeg lefizetésével meg lehet váltani, hanem csak azt, hogy az állam ezt a közszolgáltatást mindazoktól szedi váltság fejében, akik a hadkiegé­szítő parancsnokságoktól tényleges szolgálatra vagy honvédelmi mun­kára behívót nem kaptak. Az új adó és váltság alapja és kulcsa A hadkötelezettségi adó mértéke természetszerűleg súlyosabb, mint a hadmentességi váltságé, mert az előbbi a hárem éves tényleges ka­tonai szolgálat alől való mentesség ellenében jár. A hadkötelezettségi adót egy- szersmindenkorra vetik ki és három év alatt, negyedévi egyénlő részle­tekben kell megfizetni. A hadmentességi váltság mindig csak a háború, vagy háborús ve­szély tartamára vethető ki és csu­pán abban az esetben, ha a kor­mány a kivételes hatalmat igénybe veszi. A körülmények mérlegelése alap­ján a minisztérium dönti el, hogy mikor van szükség a kivételes ha­talom igénybevételére, ezért a had­mentességi váltság szedésének kez­detét és végét a minisztertanács ál­lapítja meg. A hadkötelezettségi adó alapja az egyes hozadéki adókban alapul vett jövedelemhez, vagy a hozadéki adó összegéhez igazodik, mértéke pedig jövedelemforrásként különböző, a- szerint, hogy a szóbanlévő adó ki­vetésekor a nyers jövedelem, vagy a tiszta jövedelem volt-e az adó alapja. Ebből következik, hogy ha az adó­zónak többféle forrásból van jöve­delme, a hadkötelezettaégi adó vég­összegét az egyes jövedelemforrások után külön-külön kiszámított adók együttes összege adja. A hadmentességi adót a jövede­lemadóalap után vetik ki, 4500 pengó évi jövedelem az alsó határ, itt 0.6 százalék az adókulcs, amely prog­resszív alapon a jövedelemadóalap 4 százalékáig terjed. A közszolgálati alkalmazottaknál, akik eddig nem fizettek jövedelmi adót, a lakbért veszik alapul és megállapítva egy normát a tiszt­viselőknek juttatott lakbérek alap­ján, határozzák meg az adókulcsot és a lakbér alapján 3—10 százalékig A „charkovi katasztrófához“ kezd hasonlítani a szovjet „győzelmes" Kik fizetik és hogy uetik ki a hadkötelezettségi adót és a haö- mentességi udltstígot Ki fizet hadkötelezettségi adót és ki had- mentességi adót illetőleg váltságot

Next

/
Oldalképek
Tartalom