Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-11-21 / 185. szám
2 E 0 B 8 1942. november 21. esetnek hamarosan híre terjedt s a hizlalási kedv megint erősen lanyháim kezett a város zsírellátásának kárára. A közellátási felügyelőség, igen helyesen, a leggyorsabban és a leghitelesebben utat választotta a félreértés eloszlatására és a vita eldöntésére: telefonon lépett érintkezésbe a közellátási minisztériumnál. A minisztérium természetesen nem válaszolhatott mást, mint ami a rendeletben van, s amit az államtitkár nyilatkozatában külön hangidején részletesen közölt: csak három kiló zsirt követelhet a közellátási hivatal a hizlalóktól az első sertés után, a második sertés után pedig hat kilót. Többet egy grammot sem. Nyugodtan hizlalhat tehát mindenki s bérhizlalási szerződést is köthet, ezen a mennyiségen felül nem követelhetnek tőle több beszolgáltatást. Remélhetőleg most már megnyugodnak a kedélyek és folytatódnak a hizlalások, minél kövérebbre, mert így jár jobban a hizlaltató, aki egy évig tekintendő súlyozott is, s amit lapunk annak ellátottnak. fiz egri leuentelányok téli ajándékot készítettek a hcmuéöeknek Az egri Levente Egyesület női szakosztálya 114 pár érmelegítőt, 54 drb nyabsált, 2 drb hósapkát és 1 drb fülmelegítöt kötött a harctéren küzdő házi ezred részére. Az egri leány leventék fáradságos munkájukkal ismét bebizonyították, hogy megértették a női levente mozgalom magasztos hivatását és munkájukkal Egri krónika. Az „Egri Posta11 c. hetilapunk. — 1862. jan. 1.—1863. június végéig. — I. Egerben az első újság — nem számítva az itt is megjelent II. Rákóczy Ferenc-féle „Mercurius ve- ridicus ex Hungária c. hadi tudósításokat — a Joő János „Héti Lapok“ c. iparművészeti lapja volt, mely két ízben is megindult a múlt század negyvenes éveiben, de, sajnos, mindkét esetben csak pár szám jelenhetett meg. Ez a sokoldalú egri polgár ezen az úton is segíteni akart a magyar iparon, de ez- irányú törekvéseit nem koronázta siker. A szabadságharc leveretése után egy évtizedre szinte némaságra kárhoztatta a hatalom úgy az embereket, mint különösen a sajtót is. Ebből következett, hogy nálunk is csak 1860. szept. elején indulhatott meg az első valódi sajtótermék „ Egri Értesítő1* címmel. Hetenkint kétszer (szerdán és szombaton) jelent meg félívnyi terjedelemben. Kiadója Zeisler Lajos, szerkesztője oda álltak honvédelmi kötelességüket .teljesítő harcos fiaink mellé. E ludat, valamint a felajánló levélben közölt „legmélyebb tiszteletük és mélységes hálájuk“ lesz a kint küzdő egri honvédeknek igazi „melegítője“, biztatója és buzdítőja. A példaadó és lelkes munkát Grónay Margit tanítónő vezette. pedig Montedegoi Albert Ferenc dr. csillagász. — 1860. december elsején a Heves vármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye lett s „nemzetgazdászati és kereskedelmi hetilappá“ alakult át. Most már csak egyszer (vasárnap) jelent meg hetenkint, de egész ívnyi terjedelemben. Eleven és sokoldalú lapocska, mely kétségtelen, nagy szolgálatot tett közéletünknek, bár sokszor kellett hangfogót alkalmaznia egyébként bátor felszólalásaira. Az úttörő újság 1862. január elején ismét címet változtatott, de gazdát is egyszersmind, mert Egri Posta címmel indult meg, mint hetilap, mely még mindig a Hevesm. Gazd. Egyesület hivatalos közlönye s va- sárnaponkint jelent meg. Nagyalakú, négy lapnyi terjedelmű, mely olykor mellékletet is adott. Szedése meglehetős apróbetüs, tehát kiadós tartalmú. Sokat nyújt, bár az utolsó lapja állandóan hirdetés. Előfizetése eleinte 4 frt egy évre, de félév múlva 5 frt lesz. nem volna megfelelő a csontzsir kivonására, csak ipari célokra lehetne felhasználni,. — A székesfővárosi vágóhídon forgalmas vágási napokon hozzávetőlegesen kerek 1 vágón marhacsont gyűlik össze. — A megtisztított csontokat nagyméretű, üstalakú fémedényekbe rakják a gyárban. A födeleket rászorítják az edényekre és a csonttal megtöltött tartályokba magas nyomású gőzt nyomnak. — A gőz kiolvasztja, illetőleg kinyomja a marhacsontok zsírtartalmát, ez az eljárás több óra hosszáig tart, a gőzölés ideje függ a csont minőségétől. 3—5 órai gőzölés után az eljárás befejeződött. — Különböző vegyianyagokkal kezelik ezután a csontokból kivont zsírt, amelyből mindenféle tisztáta- lanság a vegyi kezelés után kicsapódik. — A tiszta csontzsír ezután a keverő tartályba kerül, ahol meleg állapotban egalizálódik, megsűrűsödik. Ott kihűl és megkeményedve összeáll. A Nemzeti Muzeum hirlaptárában levő — meggyőződésem szerint — egyetlen példányát alaposan átnéztem és megállapítottam, hogy a kor viszonyaihoz mérten előkelő színvonalú. Erkölcsi tekintetben minden szava, minden sora, minden cikke teljesen kifogástalan. Önálló cikkein éppen úgy meglátszik szerkesztőinek kezenyoma, mint a híreken is. Még a stílusa is kiváló, pedig abban az időben a szenvedőige-alakos beszéd szörnyű támadásokat intézett a magyar nyelv ellen. Megindítója és első szerkesztője Danielik János egri kanonok, c püspök, akitől egy félév múlva Szabó Ignác veszi át. Kiadója is ő lesz, bár közben egyetlen számon Erdélyi József vármegyei főjegyző szerepel mint kiadó. Később Páz- mán Alajos neves egri pap-tanár lesz a kiadója s az is marad végig. A lap beosztása erős hírlapírói érzékre és gyakorlottságra vall. Nem is lehet máskép, mert hiszen az országosan ismert és becsült, nagytehetségű Danielik János már egy évtizeden át szerkesztette a — A csontzsirnak az a legértékesebb tulajdonsága, hogy a disznózsírnál jóval nagyobb értékű, mert magasabb olajtartalma van. Azt lehet mondani, hogy körülbelül kétszer olyan értékű, mint a disznózsír. Ez tehát azt jelenti, hogy a csontzsirból sütéskor és főzéskor hozzávetőleg félannyi zsír kell, mint a disznózsírból. — Éppen úgy lehet és kell tárolni, mint a libazsírt, vagy a disznózsírt, semmiféle különös bánásmódot nem igényel. — Már vagónszámra áll készenlétben az új zsír a hűtőházban, tiszta és tetszetős csomagolásban. Megkérdezzük, hogy mibe kerül majd a csontzsír? — Hozzávetőlegesen a disznózsír árának kétszerese lesz az eddigi számi ások alapján. 20.000 ember beti zsírfejadagját tudja előteremteni a magyar csontzsírggártás. Az is idetartozik még, hogy a zsir kivonása után visszamaradó csontok sem mennek veszendőbe, mert a csontokat felőrlik és a csontlisztet takarmányozási célokra hozzák forgalomba. — Az egri ggóggszertárak éjjeli szolgálata. November hó 21-én este 7 órától november hő 28-án este 7 óráig: Dr. Galambos gyógyszertára, Deák Ferenc-u. 74. * Gyomorrontásoknál igyunk mindig egy-két pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet, mert ez nemcsak gyorsan és alaposan tisztítja ki a tápcsatornát, hanem az emésztőszervek további működését is hathatósan előmozdítja. Kérdezze meg orvosát! „Religio“t. Az Egri Postától is csak azért vált meg, mert nagyobb hatáskörű szereplésre, a Szent Ist- váu-Társulat igazgatóságára, hívták meg. Egyébként benső barátság fűzi Kemény Zsigmond báróhoz és egyik legértékesebb munkatársa az ő lapjának, a „Pesti Naplódnak is. Lapunk élén állandóan van egy össszefoglaló cikk „Közügyeink“ címmel, amely tulajdonképen a vezércikket pótolja. Állandó cikkeket közöl a Hevesm. Gazd. Egyesületről, a Szent László-Társulatról. Szintén állandó rovata a Pesti, az osztrák fővárosból és a Tisza-vi- dékről keltezett levelei és Egerből a „kapás ember levelei“, mely helyi vonatkozású ügyekkel foglalkozik, népies nyelvezettel. „Hazai tudósítások“ címmel az országos fontosságú ügyeket ismertette. Külön rovata volt az irodalom és a hír- lapszemle számára. Helyi természetű cikkeink szólnak Temetőinkről (Mártonffy Károly), a városi rend- és tisztaságról (Joó János), városi fürdőinkről (Daubrava Ignác), azután a várbeli ásatásokról, a székesegyház jaRövidesen forgalomba berU a nagy tápértékü és ízletes csontzsír, amely egyelőre 20.000 ember beti zabfejadagját biztosítja Németországi kísérletek eredményeként született meg a háborús néptáplálkozás egyik legjelentősebb zsírféléje, a csontzsír, amelynek gyártása már Magyarországon is folyamatban van. Néhány hét múlva már forgalomba is kerül a magyar csontzsír, egyforma, 25 kg-os táblákban. — A csontzsírt a marhacsontokból vonják ki, ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a vágo- hidakon összegyüjtsék a marhacsontot. Az összegyűjtés után a csontokat hűtőautókkal szállítják le a gyárba. A hűtőautók alkalmazására azért van szükség, mert a csont könnyen romlandó és ha a vágástól számított 24 óra múltán hűtés nélkül kerülne a gyárba, már A csontzsír hasonlít a libazsírhoz A csontzsir megjelenési formája nagyon hasonlít a libazsírhoz, vagy a kacsazsírhoz. Éppen olyan ikrás- nak tatszik, csak valamivel sűrűbb, nem annyira folyékony, de ez — mint mondják — az egalizálástól van. — A különböző sütési és főzési próbák során beigazolódott, hogy a csontzsír minősége igen kiváló és az ize valóban hasonlít a libazsíréhoz. Azok, akik nem tudják, 'hogy milyen zsír van előttük, éppen úgy fogyasztják a csontzsírt, mintha libazsír lenne.
