Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-10-16 / 163. szám
I 8 Ä FILLÉR Eger, Lili, évfolyam, Í6Vi »»ám, * Péntek * Trianon 23,1942. október 16, ELŐFIZETÉSI DÍJi hőnapra 1 pengő «9 i, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egges számt hétköznap 8 fUlér, vseárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG-. Líceum fsz. 3. Tel.: 11, KI ADÓHIVfiTfiL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámlái 54.558. Eger városa halottjának tekinti dr. Petro Kálmánt I Petra Kálmán dr. | Eger képviselője, ötvennegyedik életévében, alkotó erejének teljességében, a megfellebbezhetetlen rendelés parancsának engedelmeskedve, elpihenten fekszik koporsójában. Halálos nyugalom váltotta fel mozdulatait, munkás életének rohanó ütemét, dermedt csend zárta le mindig beszélő, intézkedő ajkát. Különösen, szinte ijesztően hat ez mozdulatlanság, ez a csend ebben a koporsóban. Mert az, aki immár az örökkévalóság nagy ítéletnapjáig lakója lett, mindig a felfokozott tevékenység, a szinte lázas, habzsoló munka embere volt. Sokféle elfoglaltsága sokféle gond fölé állította őrül és intézőül, intézmények és ügyek labirintusait járta be, jogász volt, érdekeket képviselt, áttekintő véleményeket mondott tervekről és vállalkozásokról. Sokszor vonattal hazaérkezve pár percet töltött csak irodájában, hogy meghallgasson néhány fontos jelentést vagy lebonyolíthasson pár múlhatatlanul szükséges telefonbeszélgetést s már ment tovább, autón az országnak talán valamélyik távoli részébe. Emellett a szinte amerikai munka- ütem mellett még a kisemberek dolgával is sokat, szinte idejét és erejét meghaladóan kellett törődnie. Sajnálatos, de való, hogy a kisválasztó a képviselői hivatást és megbízatást a mai időkben valamiféle elintézési eszköznek tekinti. Sokszor a legjelentéktelenebb ügyekben, a kis magánérdekek legszemélyesebb kívánságaival keresték fel olyan tömegekben, hogy alig lehetett ajtaját megközelíteni, támogatónak, pártfogónak, ha kellett, békebírónak, amikor szükség volt rá, szervezőnek, ha valami jó gondolat megvalósításához kérték a segítségét, mentő kéznek, amikor már már csődött mondott egy jobb sorsra érdemes mozgalom. Sokszor szinte úgy tűnt, hogy központi idegrendszere ennek a városnak; a telefondrótok, amik szétágaztak szobájából: idegszálak, amelyek arra valók, hogy szétvigyék rendező és összetartó akaratát és szándékait. Mindezeken túl főleg két ügy volt, amely különösen közel forrt leikéhez. Egyik a szegénygondozás, másik a Baross Szövetségen keresztül a keresztény kereskedelem ügye. A szegénygondozás Egri Normájához komoly, szinte alapító köze volt Petro Kálmánnak. Az egyházi főhatóságon kívül ö volt az el^ő tekintélyes tagja a polgári társadalomnak, aki az új gondolatot felkarolta, szervezésében tevékenyen résztvett, lebonyolította a szegénygondozók rendje egri letelepedésével kapcsolatos ügyeket s állandóan támogatta anyagilag és erkölcsileg az eszmét. Nagy része van abban is, hogy az Egri Norma Magyar Normává szélesedett. Igen sok előadást tartott a szegénygondozás helyes rendezéséről az ország minden részében s munkája nyomán egyre több város valósította meg a társadalom ra és a szegényekre egyformán előnyös gondolatot. A Baross Szövetség munkájába az utóbbi időkben kapcsolódott be rendkívül erős állásfoglalással, szinte lelkesedéssel. Tette ezt abban a mély meggyőződésben, hogy az önálló magyar exisztenciák szaporítása nemzeti érdek s a magyar pénz magyar kézbe való juttatásával népünk sok veszendőbe menő értékét menthetjük meg. Széleskörű érdeklődése s minden jó gondolatot támogató készsége Eger egyik legkimagaslóbb polgárává tették. Most, hogy a törvényszerű végzet elsodorta helyéről, ennek a városnak minden polgára s maga a hivatalos város is mélyen, szinte nyersen és vigasztalhatatlannl érzi azt a nagy hiányt, amelyet távozása okozott. A honvéd hadsereg arcvonalán nem volt naggohb harci cselekméng A Magyar Távirati Iroda beavatott katonai helyről nyert értesülése szerint a Szovjet ellen küzdő honvéd hadsereg arcvonalának nagyobb részén a kölcsönös tüzérségi és aknavető tevékenységen kívül lényeges harccselekmény nem volt. Az arcvonal más részének számos pontján azonban különböző erejű ellenséges egységek megkísérelték az előretörést. Támadásaikat honvédeink heves harcban mindenütt visszaverték. Tüzérségünk megsemmisítette a bolsevisták néhány erődítési elemét. Honvéd légierők sikeresen bombázták az ellenség arcvonalában levő fontos támpontokat. Szerdán délután 4 órakor dr. Kálnoky István polgármester értekezletre hívta össze Eger testületéinek és társadalmi egyesületeinek vezetőit a temetés részleteinek és mikéntjének megtárgyalására. Az értekezleten a polgármester meg- illetődötten emlékezett meg az elhunyt képviselőről, aki a város életében oly nagy szerepet töltött be és a közös ügyek intézésében mindig a legkészségesebben és leghat- hatósabban volt támogatására a vá' Petro Kálmán 1888-ban született Miskolcon. Az egri érseki jogakadémián, a müncheni, innsbrucki, berlini, strassburgi és budapesti egyetemeken folytatta jogi tanulmányait. Egerben kezdte meg ügyvédi működését s azóta jelentős szerepe van a városi, a vármegyei és az országos közéletben. A világháború ntáni forradalmak idején Egerbea és környékén nemzeti földműves pártot szervezett, amiért a vörösök lecsukták. Az alkotmányos viszonyok helyreállítása után különösen szociális irányban fejtett ki nagy tevékenységet. Egyik harcos segitőPetro Kálmán holtteste előrelát* hatóleg szombaton délelőtt érkezik Egerbe. Megérkezése után azonnal a városháza nagytermébe szállítják, ahol felravatalozzák. A temetés október 18-án, vasárnap délután 4 órakor lesz a Kossuth térről, arról a helyről, ahol már két ízben nyújtották át neki a kerület választópolgárságának Dr. Kálnoky István polgármester e hét elején szombatra hívta egybe a képviselőtestületet az 1948. évi ros vezetőségének. Bejelentette ezután a polgármester, hogy dr. Petro Kálmánt a város saját halottjának tekinti és temetéséről mint közület gondoskodik. Elhatározásba ment, hogy az elhunyt képviselőt a városháza közgyűlési termében ravatalozzák fel. Az értekezlet a temetés gyászünnepségeinek rendezésével Bakonyi Lászlót, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét bízta meg. társa volt a szegénygondozás, a nagyhírű: „Egri Norma“ megszervezőinek. 1931-ben az egri kerület keresztény gazdasági párti programmal választotta képviselőnek. Később pártonkívül szerepelt, majd amikor a Sztranyavszky-féle disszi- densek kiváltak, belépett a MÉP-be. Parlamenti működése során különösen élénk gazdasági munkásságot fejtett ki. Elnöke volt a százéves Egri Kaszinónak, az Egri Ügyvédi Kamarának, az Egri Katolikus Egyházközségnek, tagja igen sok nagy- fontosságú országos gazdasági és kulturális szervezetnek. legteljesebb bizalma jeléül Eger mandátumát. A temetési szertartás után a temetési menet a Fájdalmas Szűzről nevezett temetőbe kíséri utolsó útjára Eger képviselőjét. A temetésen az összes intézmények, testületek és társadalmi egyesületek résztvesznek. A temetés részletes rendjét legközelebb közöljük. költségvetés letárgyalására. Ezt megelőzőleg pénteken a különböző igazgatóságok és bizottságok előMa délután Frindt Jenő apátkanonok szenteli be Petro Kálmán holttestét a Kerepesi-úti temetőben Petro Kálmán dr. holttestét a Vöröskereszt kórházból a Kerepesi úti temető halottasházába vitték és ott ravatalozták fel. Beszentelése ma, pénteken délután 4 órakor lesz az ország nagy részvéte mellett. A beszentelési szertartást Frindt Jenő apát, kanonok végzi. Beszentelés után Egerbe szállítják az elhunyt képviselőt. Eger városát a budapesti beszen- telésen dr. Jankovics Dezső főügyész és Papp István aljegyző képviseli. Temetés: vasárnap délután 4 érakor a Kossuth Lajos-térröl Keddre marad a város költségvetési közgyűlése Az elhunyt képviselő életrajza
