Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-09-30 / 154. szám

2 E O 1 E 1942. szeptember 30. gazdasági vezetők mintaüzemmé ala­kították át, olyan üzemmé, amilyent a benszülött parasztság még soha­sem látott és szinte vallásos tisz­telettel bámulja. Az épületek hiány­talan tetőzettel büszkélkednek — valóban ok is a büszkeségre azon a vidéken —, az utakat szegélyező kövek frissen fehérre meszelve vi­lágítanak, a színekben példás rend­ben példás rendbe sorakozva való­sággal glédában állnak a szekerek. Mindenütt ott vannak a rendező kéz nyomai, pedig az egykor hihetetle­nül szomorú látványt nyújtó urada- J^m újjávarázsolására csak rövid idő állt rendelkezésre és e rövid idő alatt óriási munkát kellett végezni. A kivezényelt építőmunkásoknak és tanulatlan munkásoknak nem keve­sebb, mint 213.000 munkaórát kel­lett dolgozniuk, mig a szomorú rom­halmaznak formát adhattak. A még itt talált fogatok 13.170 munkaórát Eger, szeptember 30. Néhány nap választja el a ma­gyar katolikus társadalmat attól, hogy október 2-án reggel 8 órakor az egyetemi templomban elhangzik a XXX. Országos Katolikus Nagy­gyűlés Veni Sancteja. Az Egyetemi templomban a Veni S&nctet és a szentmisét Serédi Jusztinián bibor- nok, Magyarország Hercegprímása, a szentbeszédet pedig Apor Vilmos báró győri püspök mondja. Első péntek lévén, az ország valamennyi templomában közös szentáldozáshoz járulnak a hívek a harctéren küzdő véreink szerencsés visszatéréséért és a győzelmes békéért. Ugyanaz nap délután 4 óra 30 perces kezdettel a nők tartanak díszgyűlést a Vigadóban Scheffler János szatmári püspök elnöklésével, ahol Zachariás Flóra, Stettner And­rea és Balássy Miklósné beszélnek. Ezt követően október 3-án, szom­baton az örökimádás templomában reggel 9 órakor az ünnepi főpapi szentmisét szintén Magyarország Hercegprímása, mig a szentbeszédet Drahos János protonotárius kano­nok, érseki általános helytartó mondja. Délután 4 órakor a Viga­dóban az egyetemi ifjúság, 4 óra 30 perckor pedig a leányifjuság a Magyar Művelődés Házában'tartja diszgyűlését, míg a férfiak este 6 órakor a Vigadóban jönnek össze tanácskozásra. A szombati napot a dolgozó nők ünnepi estje zárja be 6 óra 30 perces kezdettel a Zene- művészeti Főiskola nagytermében. Október 4-én vasárnapon reggel 9 órakor az ünnepélyes főpapi szent­misét a Szent István Bazilikában Glattfelder Gyula pápai trónálló, kalocsai érsek mondja. Ezen a na­pon zajlik le délelőtt 10 óra 30 perces kezdettel a Vigadóban az I. nyilvános diszgyülés, amelyet Ma­gyarország bíboros hercegprímása nyit meg, majd Angelo Rótta c. végeztek a tavaszi előkészítő mun­kálatok keretében, csupán a tulaj­donképpeni építőmunka megalapo­zására. A majornak ma már 138 lova, 521 szarvasmarhája, 329 ser­tése, 538 juha és 1409 szárnyasa van. A mezőgazdasági munkásság kizárólag helybeliekből áll, bár rendre és munkára való szoktatásuk kezdetben megoldhatatlan feladat­nak látszott .Ma azonban már meg­értik, hogy a régi reménytelen hely­zet megszüntetése nemcsak az ura­dalomnak válik javára, hanem saját egyéni érdekük is és ma már az ő házaik is csinosak, tiszták és ren­desek. Az üzemi alkalmazottak sa­ját állatállományának elhelyezésére közös istálló szolgál, mely korszerű berendezésével rövid fennállása óta már messzi környékről csábít ér­deklődőket a modern módszerek tanulmányozására. érsek, pápai nuncius üdvözli a Nagy­gyűlést. Szinyei-Merse Jenő m. kir. titkos tanácsos, vallás- és közokta­tásügyi miniszter „Az egyház joga iskoláihoz“, mig vitéz Béldy Alajos m. kir. altábornagy, az ifjúság hon­védelmi nevelésének országos ve­zetője „Vallás nélkül nincs nevelés“ címmel tart előadást. Október 5 én hétfőn reggel az egyetemi templomban Virág Ferenc pécsi püspök, pápai trónálló mondja a szentmisét. Délután 4 órakor a Vigadóban tartják a II. nyilvános gyűlést, amelyen Gróh József ügy­véd: „Védjük a család jogait“, Wünscher Frigyes az A.C. országos alelnöke: „Védjük a család jólétét“, Alföldy Dezső a budapesti kir. íté­lőtábla elnöke: „Az igazságszolgál­tatás és a családmentés“, végül Endrédy Vendel circi apát:„Boldog Margit emlékezete“ címmel tart előadást. Ugyanaznap este a levente- KALOT tart nagy bemutatót 6 óra 30 perces kezdettel a Városi Szín­házban. Október 6-án kedden a Nagygyű­lés ötödik napján a Szerviták tem­plomában reggel 8 órakor Bubniee Mihály rozsnyói püspök mondja a szentmisét és ugyanebben az órában görög szertartása főpapi szentmise lesz a Rózsák terén lévő görögka­tolikus plébániátemplomban, amelyet Dudás Miklós hajdudorogi püspök mond. Délután 4 órakor a Vigadóban lesz a III. nyilvános, vagyis a záró ülés. Az utolsó ülésen Nyisztor Zol­tán pápai kamarás, szerkesztő: „A félremagyarázott és az igazi kato­licizmus“, Drahos János protonotá­rius kanonok, érseki általános hely­tartó: „Nemzeti szabadság és nem­zeti kötelesség“, Petrovácz Gyula m. kir. kormányfótanácsos, építészmér­nök : „Katolicizmus és magyarság“, végül Shvoy Lajos székesfehérvári püspök: „Katolikus mozgalmaink időszerüsítése“ címmel mondanak beszédet. A Nagygyűlés három nyilvános tanácskozásának záróbeszédjét Se­rédi Jusztinián bibornok, hercegprí­más mondja. Október 7-én, szerdán Szentlélek nap lesz a Szociális Missziótársulat székházában, mig a Nagygyűlés utolsó napján, október 8 án, csü­Eger, szeptember 30. A városi képviselőtestület leg­utóbbi közgyűlésén dr. Pál Endre tanácsnok, az adóhivatal főnöke javaslatot tett a helypénz díjtéte­lek száz százalékos felemelésére. A javaslat indokolásában rámutatott az adóhivatal főnöke arra, hogy a városi háztartás rendkívül nehéz helyzetbe került, ezért bevételeinek pótlásáról és kiegészítéséről kell gondoskodnia. A bevonult tisztvi­selők helyébe újakat kell alkalmaz­nia s általában viselnie kell mind­azokat a tehertöbbleteket, amelye­ket az idők rónak rá. Példának említette meg a városi adóhivatalt, ahol 27 alkalmazott közül csak 9 teljesít szolgálatot, a többi bevo­nult, vagy betegállományban van. Ezek helyett más alkalmazottakat kell fogadni, különben megáll a vá­rosi közigazgatás. A helypénz díj­tételeit utoljára 1940-ben állapította meg a képviselőtestület, azóta a mezőgazdasági termények ára lé­nyegesen emelkedett, méltányos is tehát, hogy a helypénz Is növeked­jék. • A javaslathoz elsőnek Kováes István szólalt fel és sérelmezte az emelés nagyságát. Vannak cikkek, amelyek nem bírják ki a száz szá­zalékos emelést, így például a pa­radicsom, amely az utóbbi időben nagyot zuhant árban. Liptay András azt indítványozta, A földmívelésügyi miniszter a közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szűrt borok (mustok) for- galombahozatalának szabályozása tárgyában rendeletet adott ki. A rendelet szerint a közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szűrt borokat (mustokat) a jövőben esak ipari célokra szabad felhasz­nálni. A közvetlenül termő szőlőfajták­ból szűrt bort (mustot) a hazai szőlőfajtákból szűrt boroktól (mus­toktól) elkülönítve kell tárolni, tar­tályán (hordó stb.) a közvetlenül termő szőlőfajtákra utaló megjelölés­sel kell ellátni. A közvetlenül termő Othelló szőlő­törtökön délután és este Prohászka emlékünnepséget tartanak a Magyar Művelődés Házában. A Nagygyűlésre vonatkozó min­den felvilágosítást az Actio Catho- lica országos szervezési szakosztá­lya (Budapest, IV., Ferenciek tere 7., III. lépcső, I. em. 8., Telefon: 18-52-43) ad. hogy csak a gyümölcsnél emeljék fel a helypénzt, mert egyéb ter­ménynél méltánytalan volna az emelés amiatt, hogy sokan drága bérföldeken termelnek. Kákuk Jenő számvevőségi főta­nácsos hangsúlyozta, hogy a hely­pénz díjtételeit a vevő fizeti meg tulajdonképpen. A város kénytelen bevételeit ott emelni, ahol legke- vésbbé fájdalmas. Ha a helypénzt nem emeli fel a képviselőtestület, a pótadót kell emelni. Szajlai Sándor áthidaló megol­dásként azt ajánlotta, hogy egyes terményekre ne mondják ki az eme­lést, helyesebben adjon felhatalma­zást a közgyűlés a polgármesternek arra, hogy bizonyos időknek és kö­rülményeknek megfelelően szabá­lyozza a helypénzt, kisérje figyelem­mel a piaci árak alakulását és ame­lyik terménynél katasztrofális ár­zuhanás következik be, ott mérsé­kelje a helypénzt. Császti Gyula arra nézve terjesz­tett elő javaslatot, hogy a hadi­özvegyek, vagy azok, akiknek el­tartója ‘elesett, ne fizessenek hely­pénzt. A képviselőtestület elhatározta, hogy a helypénz díjtételeit száz zú­zalékkal felemeli, a polgármester­nek azonban felhatalmazást ad a helypénzdijtételek esetleges változ­tatására, amikor azt a körülmények kívánják. fajtából szűrt és törkölyön erjesz­tett boroknak hazai fajtájú szőlőből szűrt vörös és sillerborokkal való házasítása meg van engedve. Ily házasítás esetén azonban a házasí­tandó bor mennyiségének 10%-ánál több Othelló-bor nem keverhető hozzá a házasítandó borhoz. Az 1942. évben vagy korábban termett, közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből szűrt borok (mus­tok) — az Gthelló-szőlőfajtából szűrt és törkölyön erjesztett borok kivé­telével — sár alá vétetnek. A zár alá vett készlet birtokosa köteles azt a jelen rendelet hatályba­lépésétől, illetőleg a szürettől szá­mított 30 nap alatt a rendelethez (Diről beszélnek a szónokok az októberi Katolikus nagygyűlésen A képviselőtestület száz százalékkal felemelte a helypénz (Kitételeit Kivonta a forgalomból a földművelésügyi miniszter a direkttermő szőlőkből szűrt borokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom