Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-08-26 / 134. szám
1942 augusztus 26 E G E S 3 '3 kel apostoli buzgalma a közjót gazdagította. Méltatni az ó életét és munkásságát nem tudjuk, de azért mégis ma, az ó névünnepén, miután a templomban imádságos lélekkel résztvettünk az érte bemutatott ünnepi istentiszteleten, Eger város katolikus társadalma képviseletében itt összejöttünk, hogy a gyermeki tisztelet és ragaszkodás érzelmeivel feltekintsünk az érseki rezidenciára, a patriarkakoru Fő- pásztor fenkölt alakjára és irántunk való kegyes jóságáért köszönetét mondjunk. — Mi, egriek, nemcsak azt köszönjük neki, hogy az egyházmegyében többszáz templomot, szerzetesházat, plébániát és iskolát épített, hogy nagyszabású szociális intézményeket hozott létre és fejedelmi adományaival elárasztotta a lelki gondozásra bízott öt vármegyét. — Mi, egriek, mintegy az ő szükebbkörű családjának tagjai, külön köszönjük neki, hogy olyan nagy ajándékokat adott városunknak, mint amilyen az érsekkert és a fürdő, hogy létesítette a vasut- utcánk gyönyörű villasorát, hogy annyi szép iskolát és internátust épített. Köszönjük, hogy a szegénygondozó nővérek rendjének megalapításával oly mérhetetlen sok áldást hintett szét Krisztus szegényei között és az Egri Norma által, mint egykor Dobó István, híressé tette városunkat országszerte. — Köszönjük, hogy a kommunizmus viharai között férfias bátorsággal, Istenbe vetett rendíthetetlen hitével, melynek mi egriek voltunk legközvetlenebb tanúi, szembeszállóit a felforgató elemekkel és mikor minden intézmény rombadólt, nagyszerű példájával és apostoli szózatával világító oszlop volt a sötétségben, melyre minden magyar ember vigasztalást és erőt keresve feltekinthetett. — Köszönjük a város szegényeinek adott sok jótéteményét, a 30 év alatt egész vagyont kitevő fát, tejet és más adományt, a 25 év óta az ő áldozatkészségéből fennálló csecsemőotthont és azonkívül azt a példát mutató atyai szeretetet és előkelő szerénységet, mellyel ezeket a jótéteményeket az embertársakhoz eljuttatta. — Mi viszonzásul mást nem tudunk nyújtani, mint kérni a Mindenhatót, halmozza el őt áldásával, tartsa meg ót még számos éven át jó erőben az egri egyházmegye és a magyar haza javára. — Tisztelettel javaslom, hogy az egri rk. egyházközségi képviselő- testület a mai ünnepi gyűléséből Érsek Ur Ő Excellenciáját hódoló felirattal köszöntse. A nagy hatású beszéd után a jelenlevők helyükről felállva hosz- szan és lelkesen ünnepelték a főpásztort és a közgyűlés elhatározta, hogy jókívánságait hódoló felirat keretében hozza Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trónálló tudomására. 100 kg. zölden szedett csalánból 30 kg. takarmánylisztet és másfél kg. pamutrostot nyerhetünk A gyapjú és a gyapot pótlása érdekében a háborús közellátás vezetői állandó kutatási kísérleteket folytatnak, hogy a népruházkodás ellátását mindenképen biztosítsák. A műrost például ma már nélkülözhetetlen és teljes értékű pótanyaga a textiliparnak. Ezenkívül a különböző megfelelő rosttartalmú növények termelésének kiterjesztésével igyekeznek a textilgyártást nyersanyaggal ellátni. Ennek során fordult a figyelem újabban a csalán, mint textilnyersanyag felé. A csalán rosttartalma már a legrégibb korok óta közismert, egyes vidékeken a háziipar már ősidők óta felhasználta szövésre alkalmas szálait. A csalán gyűjtésével már az elmúlt világháború idején is foglalkoztak, az akkori próbálkozások azonban az elégtelen szervezés és a helytelen felhasználás miatt nem vezettek kellő eredményre. Pedig a csalánnak, — a kender közeli rokonának — aránylag igen magas rosttartalma van, s így textilipari célokra alkalmas. Jelentős mennyiséget exportáltunk belőle külföldre is, ahol festékgyártásra használták fel, mig itthon mint gyógynövényt alkalmazták. A közellátásügyi minisztérium most azért vette tervbe a csalán- gyűjtés előmozdítását és országos megszervezését, hogy újabb értékes nyersanyaggal gazdagítsa textiliparunkat. Füleg a pamuthiány pótlása lesz a csalán feladata, mivel a textil- gyártás tökéletesedése következtében ma már kiválóan fel tudják dolgozni a csalán rostjait. Az új felhasználás azonban megkívánja, hogy a csalángyüjtést az eddigiektől eltérő módon és sokkal tágabb keretek között végezzék. A múlt világháborúban a fás, száraz kórót gyűjtötték össze, amelyet aztán megtörtek, majd tiloltak és az így nyert rostot használták fel. Az ilymódon készült textilcikkeknek azonban több kellemetlen tulajdonsága volt. A szedés után a csalánt szárítani kell. A csalánkóró előkészítése az új gyártás szerint a töréssel és ti»W)IWIIPI«WWWIII^MIWWIIIWIIWHWIIWIIWIIWIIWHW»WII»)ll>i|IW>lll»l«WIII»ll>W)IWII>NII>Ni lolással még nem fejeződik be, hanem az így nyert rostokat a pamu- tosító gyárak még további mechanikai és vegyi finomító eljárásnak vetik alá. A pamutositó rostok szilárdságban és finomságban vetekednek az eredeti pamutrostokkal, s a belőlük szőtt anyagok is mindenben megfelelnek a követelményeknek. Az ilymódon előállított csalánszövetek a lenanyagokhoz hasonlóan kellemes és hűvös. De takarmányozási gondjainkat is jelentősen enyhítheti a csalángyüj- tés, mert a növényt mindkét célra párhuzamosan lehet felhasználni. 100 kg zölden szedett csalánból mintegy 30 kg kiváló tápértékű takarmánylisztet és kb. 1—1V* kg fonható pamutrostot nyerhetünk. A csalángyüjtésben rejlő fontos nemzetgazdasági és közellátási értékek kihasználását kormányzatunk kétféle módon igyekszik elősegíteni. Egyrészt méltányos és kielégítő árat biztosít a gyűjtők számára, másrészt állami és társadalmi szervezetek bekapcsolásával biztosítja a csalángyüjtési akció sikerét. Szíulöués okozta a nagyuisnyói uaöászat áldozatának halálát Burján András állomáselöljáró túl van az életveszedelmen Megírtuk, hogy a szombatra virradó éjszakán halálos szerencsétlenséggel járó vadászat történt Nagy- visnyó községben. Nagy Imre, a Pallavicini hercegi uradalom körvadásza, Máthé István uradalmi erdész és Burján András állomáselöljáró kíséretében éjszakai vaddisznólesre ment. Elosztották egymás között a távolságot és megjelölték a jelentkezési illetőleg a találkozási időpontot. A megállapodást azonban nem tartotta be Máthé István és Burján Sándor. Korábban indultak el a leshelyükről és miután semmi világítási vagy egyéb jelet nem adtak, Nagy Imre a két összekarolva járó embert az éjszakában vadnak nézte és rájuk tüzelt. A lövés következtében Máthé István holtan esett össze, míg Burján András súlyosan megsebesült, akit bevittek a miskolci Erzsébet- kórházba. Máthé Istvánt szombaton boncolták fel a helyszínen Csongor Barnabás dr. törvényszéki bíró, h. vizsgálóbíró jelenlétében. A boncolás során megállapítást nyert, hogy az uradalmi erdész halálát a szívén talált és fegyvertől okozott sérülés okozta. A szerencsétlen áldozatot vasárnap délután nagy részvét mellett temették el Nagyvisnyó községben. Burján Andrást súlyos állapotban vitték be a miskolci kórházba, ahol gondos ápolás után állapota javult. A súlyos sebesült túl van az életveszedelmen. A vizsgálat a halálos vadászat ügyében megindult. Segélyt adnak az olajosmagvak házi szárítóberendezéséhez Az olajosmagvak szárítását a földmivelésügyi miniszter minél tökéletesebben óhajtja megszervezni és evégett a szárító berendezések számát szaporítani törekszik. Kistermelők ügyesebb mesteremberek által készített egyszerű berendezéseivel oldhatják meg a kérdést, a nagyobb termelők házi| lag elkészíthető szárítóberendezéseik létesítésével. A szárítóberendezések FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében.
