Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-08-26 / 134. szám

1942 augusztus 26 E G E S 3 '3 kel apostoli buzgalma a közjót gaz­dagította. Méltatni az ó életét és munkásságát nem tudjuk, de azért mégis ma, az ó névünnepén, mi­után a templomban imádságos lé­lekkel résztvettünk az érte bemu­tatott ünnepi istentiszteleten, Eger város katolikus társadalma képvi­seletében itt összejöttünk, hogy a gyermeki tisztelet és ragaszkodás érzelmeivel feltekintsünk az érseki rezidenciára, a patriarkakoru Fő- pásztor fenkölt alakjára és irántunk való kegyes jóságáért köszönetét mondjunk. — Mi, egriek, nemcsak azt kö­szönjük neki, hogy az egyházme­gyében többszáz templomot, szer­zetesházat, plébániát és iskolát épí­tett, hogy nagyszabású szociális in­tézményeket hozott létre és feje­delmi adományaival elárasztotta a lelki gondozásra bízott öt várme­gyét. — Mi, egriek, mintegy az ő szükebbkörű családjának tagjai, kü­lön köszönjük neki, hogy olyan nagy ajándékokat adott városunk­nak, mint amilyen az érsekkert és a fürdő, hogy létesítette a vasut- utcánk gyönyörű villasorát, hogy annyi szép iskolát és internátust épített. Köszönjük, hogy a szegény­gondozó nővérek rendjének megala­pításával oly mérhetetlen sok ál­dást hintett szét Krisztus szegényei között és az Egri Norma által, mint egykor Dobó István, híressé tette városunkat országszerte. — Köszönjük, hogy a kommu­nizmus viharai között férfias bátor­sággal, Istenbe vetett rendíthetetlen hitével, melynek mi egriek voltunk legközvetlenebb tanúi, szembeszál­lóit a felforgató elemekkel és mi­kor minden intézmény rombadólt, nagyszerű példájával és apostoli szózatával világító oszlop volt a sötétségben, melyre minden magyar ember vigasztalást és erőt keresve feltekinthetett. — Köszönjük a város szegényei­nek adott sok jótéteményét, a 30 év alatt egész vagyont kitevő fát, tejet és más adományt, a 25 év óta az ő áldozatkészségéből fennálló csecsemőotthont és azonkívül azt a példát mutató atyai szeretetet és előkelő szerénységet, mellyel eze­ket a jótéteményeket az embertár­sakhoz eljuttatta. — Mi viszonzásul mást nem tu­dunk nyújtani, mint kérni a Min­denhatót, halmozza el őt áldásával, tartsa meg ót még számos éven át jó erőben az egri egyházmegye és a magyar haza javára. — Tisztelettel javaslom, hogy az egri rk. egyházközségi képviselő- testület a mai ünnepi gyűléséből Érsek Ur Ő Excellenciáját hódoló felirattal köszöntse. A nagy hatású beszéd után a jelenlevők helyükről felállva hosz- szan és lelkesen ünnepelték a fő­pásztort és a közgyűlés elhatározta, hogy jókívánságait hódoló felirat keretében hozza Szmrecsányi Lajos dr. érsek, pápai trónálló tudomására. 100 kg. zölden szedett csalánból 30 kg. takarmánylisztet és másfél kg. pamut­rostot nyerhetünk A gyapjú és a gyapot pótlása érdekében a háborús közellátás ve­zetői állandó kutatási kísérleteket folytatnak, hogy a népruházkodás ellátását mindenképen biztosítsák. A műrost például ma már nélkülöz­hetetlen és teljes értékű pótanyaga a textiliparnak. Ezenkívül a külön­böző megfelelő rosttartalmú növé­nyek termelésének kiterjesztésével igyekeznek a textilgyártást nyers­anyaggal ellátni. Ennek során fordult a figyelem újabban a csalán, mint textilnyers­anyag felé. A csalán rosttartalma már a legrégibb korok óta köz­ismert, egyes vidékeken a háziipar már ősidők óta felhasználta szövésre alkalmas szálait. A csalán gyűjtésé­vel már az elmúlt világháború idején is foglalkoztak, az akkori próbálko­zások azonban az elégtelen szerve­zés és a helytelen felhasználás miatt nem vezettek kellő eredményre. Pedig a csalánnak, — a kender közeli rokonának — aránylag igen magas rosttartalma van, s így tex­tilipari célokra alkalmas. Jelentős mennyiséget exportáltunk belőle kül­földre is, ahol festékgyártásra hasz­nálták fel, mig itthon mint gyógy­növényt alkalmazták. A közellátásügyi minisztérium most azért vette tervbe a csalán- gyűjtés előmozdítását és országos megszervezését, hogy újabb értékes nyersanyaggal gazdagítsa textilipa­runkat. Füleg a pamuthiány pótlása lesz a csalán feladata, mivel a textil- gyártás tökéletesedése következté­ben ma már kiválóan fel tudják dolgozni a csalán rostjait. Az új felhasználás azonban megkívánja, hogy a csalángyüjtést az eddigiek­től eltérő módon és sokkal tágabb keretek között végezzék. A múlt világháborúban a fás, száraz kórót gyűjtötték össze, amelyet aztán meg­törtek, majd tiloltak és az így nyert rostot használták fel. Az ilymódon készült textilcikkeknek azonban több kellemetlen tulajdonsága volt. A szedés után a csalánt szárítani kell. A csalánkóró előkészítése az új gyártás szerint a töréssel és ti­»W)IWIIPI«WWWIII^MIWWIIIWIIWHWIIWIIWIIWIIWHW»WII»)ll>i|IW>lll»l«WIII»ll>W)IWII>NII>Ni lolással még nem fejeződik be, ha­nem az így nyert rostokat a pamu- tosító gyárak még további mecha­nikai és vegyi finomító eljárásnak vetik alá. A pamutositó rostok szi­lárdságban és finomságban veteked­nek az eredeti pamutrostokkal, s a belőlük szőtt anyagok is mindenben megfelelnek a követelményeknek. Az ilymódon előállított csalánszöve­tek a lenanyagokhoz hasonlóan kel­lemes és hűvös. De takarmányozási gondjainkat is jelentősen enyhítheti a csalángyüj- tés, mert a növényt mindkét célra párhuzamosan lehet felhasználni. 100 kg zölden szedett csalánból mintegy 30 kg kiváló tápértékű ta­karmánylisztet és kb. 1—1V* kg fonható pamutrostot nyerhetünk. A csalángyüjtésben rejlő fontos nemzetgazdasági és közellátási ér­tékek kihasználását kormányzatunk kétféle módon igyekszik elősegíteni. Egyrészt méltányos és kielégítő árat biztosít a gyűjtők számára, másrészt állami és társadalmi szer­vezetek bekapcsolásával biztosítja a csalángyüjtési akció sikerét. Szíulöués okozta a nagyuisnyói uaöászat áldozatának halálát Burján András állomáselöljáró túl van az életveszedelmen Megírtuk, hogy a szombatra vir­radó éjszakán halálos szerencsétlen­séggel járó vadászat történt Nagy- visnyó községben. Nagy Imre, a Pallavicini hercegi uradalom kör­vadásza, Máthé István uradalmi er­dész és Burján András állomás­elöljáró kíséretében éjszakai vad­disznólesre ment. Elosztották egymás között a tá­volságot és megjelölték a jelentke­zési illetőleg a találkozási időpon­tot. A megállapodást azonban nem tartotta be Máthé István és Burján Sándor. Korábban indultak el a les­helyükről és miután semmi világí­tási vagy egyéb jelet nem adtak, Nagy Imre a két összekarolva járó embert az éjszakában vadnak nézte és rájuk tüzelt. A lövés következtében Máthé István holtan esett össze, míg Bur­ján András súlyosan megsebesült, akit bevittek a miskolci Erzsébet- kórházba. Máthé Istvánt szombaton boncol­ták fel a helyszínen Csongor Bar­nabás dr. törvényszéki bíró, h. vizs­gálóbíró jelenlétében. A boncolás során megállapítást nyert, hogy az uradalmi erdész halálát a szívén talált és fegyvertől okozott sérülés okozta. A szerencsétlen áldozatot vasárnap délután nagy részvét mel­lett temették el Nagyvisnyó köz­ségben. Burján Andrást súlyos állapotban vitték be a miskolci kórházba, ahol gondos ápolás után állapota javult. A súlyos sebesült túl van az élet­veszedelmen. A vizsgálat a halálos vadászat ügyében megindult. Segélyt adnak az olajosmagvak házi szárítóberendezéséhez Az olajosmagvak szárítását a földmivelésügyi miniszter minél tö­kéletesebben óhajtja megszervezni és evégett a szárító berendezések számát szaporítani törekszik. Kistermelők ügyesebb mester­emberek által készített egyszerű berendezéseivel oldhatják meg a kérdést, a nagyobb termelők házi­| lag elkészíthető szárítóberendezéseik létesítésével. A szárítóberendezések FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom