Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-02-02 / 35. szám

2

EGER

1942. március 2.

Miért és kik helyett kellett a városnak 23 ezer pengőt

kifizetnie

A képviselőtestület nem állapította meg a felelősséget a vízvezetéki kölcsönök szavatossága ügyében

Eger, március

Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta febiuári, rendes közgyűlését dr. Kálnoky István polgármester elnökletével.

Napirend előtt dr. Gallasy József szólalt fel és a Légoltalmi Liga támogatására hívta fel a város vezetőségének és polgárságának figyelmét. Mindnyájan tudjuk, hogy a tavasz folyamán mozgalmas idők következnek. Nem titok, hogy Magyarország a következő hónapokban, talán hetekben, erőteljesebben vesz részt a tengelyhatalmaknak a bol- sevizmus elleni küzdelmében, amely Európa és Magyarország életbevágó küzdelme is.

— Ne legyünk naivak és ne gondoljuk azt, hogy elmúlt fejünk felől a légi veszély fenyegetése. Az ellenség is megindítja légi támadásait és szinte lehetetlen, hogy országunk kimaradjon az ellenséges tervekből. A hivatalos város mindent elkövetett a légoltalmi szervezet tökéletesítésére és anyagi erején jóval felül hozott áldozatot, hogy a lakosság védelmét a lehetőség szerint biztosítsa. Ugyanezt az áldozatkészséget azonban nem tudom megállapítani a város közönségéről, elsősorban a háztulajdonosokról. A háztulajdonosok csak kis mértékben tagjai a Légoltalmi Ligának, holott tudnivaló, hogy a Liga egyetlen anyagi erejét a tagdíjak alkotják. A Légoltalmi Ligára a jövőben talán még nagyobb feladatok várnak, mint eddig, mindent el kell követnünk tehát, hogy a tagok létszámát növeljük. Innen kérem a város polgármesterét és képviselő- testületét, hassanak oda, hogy a Légoltalmi Liga taglétszáma kiegészüljön annyira, hogy bevételei alkalmasak legyenek a komoly munka megalapozására.

Kálnoky István dr. polgármester meleg szavakkal köszönte meg a közérdekű felszólalást. A rendkívüli idők rendkívüli feladatokat követelnek a polgárságtól. A mai háború totális, ami annyit jelent, hogy a harcban álló államok egész területe és népessége veszélyeztetve van. Eger város népének, különösen a háztulajdonosainak meg kell érteniük, hogy a Légoltalmi Liga támogatása fontos érdek, nemcsak az összesség, hanem éppen a háztulajdonosok szempontjából. Rendkívül szükséges tehát, hogy minél többen lépjenek be a Légoltalmi Ligába.

Felelős~e valaki a vízvezetéki szavatosság folytán keletkezett kárért

A tárgysorozatra térve Frank Tivadar főjegyző ismertette a város vízvezetéki {szavatossága folytán előállt fizetési kötelezettségek ügyét. A vízvezeték megépítésekor a város sok háztulaj donos vízvezetéki k ölesönéért készfizető kezességet vállalt. E háztulajdonosok közül többen tönkrementek és a szavatossági összeget a hitelező Hitelbank nem tudta rajtuk behajtani. A bank tehát a várossal szemben érvényesítette a jogviszonyt és a városnak ki kellett fizetnie 23 ezer pengőt. Ezt a képviselőtestület nemrégiben tudomásul vette. A vármegye alispánja most visszaadta a képviselő- testület határozatát, annak megállapítására, hogy terhel-e valakit felelősség a beállott fizetési kötelezettségért. Ebben az ügyben a gépüzemek igazgatója azt a jelentést terjeszti a közgyűlés elé, hogy felelősség senkit sem terhel, mert a háztulajdonnak a bankzárlat után bekövetkezett elértéktelenedése miatt nem tudták az érdekelt háztulajdonosok kifizetni a házi csatlakozásokra felvett kölcsönöket.

Vitéz Subik Károly: A gépüzemi igazgató úr jelentését tisztelettel tudomásulveszem, ügy gondolom azonban, csak akkor lehetne teljes lelkiismeretességgel dönteni, ha a

képviselőtestület bizottságot küldene ki a tételek felülvizsgálására.

Ringelhann Béla: A kölcsönök ügyében annak idején egy bizottság döntött, amelyet a képviselőtestület küldött ki. Ez a bizottság határozott a bank vezetőségével együtt, kinek milyen kölcsönt folyósítsanak. A betáblázatlan kölcsönökkel nem volt baj, azokat kifizették, a betáblázott kölcsönöket azonban súlyosan érintette az ingatlanok évekkel ezelőtt bekövetkezett értékcsökkenése. Hogy csak egy példát említsek, a Széchenyi-száUó árverésen húszezer pengőért kelt el. Természetesen a ház reális értéke alapján sokkal nagyobb összegek voltak az ingatlanra bekebelezve, igy a hátrább sorolt kitelezők semmit sem kaptak.

Radil Károly: Annak idején 640 ezer pengő összeg keretéig vállalt készfizető kezességet a város a háztulajdonosokért. Kétségtelen, hogy a házak értéke évekkel ezelőtt nagyon lecsökkent, de az első években már rá lehetett volna szorítani az adósokat, hogy fizessenek, hiszen olyan nevek vannak közöttük, mint a Preszler szeszgyár, a Marosi testvérek, a Szász testvérek, Csillag Zsigmond, akik mögött nagy vagyonok álltak s ezektől be lehetett volna hajtani a tartozást. Ügy gondolom azonban, hogy a felelősség kérdését ma már nem lehet megállapítani.

Szabó Szilárd dr. rámutatott arra, hogy annak idején a bizottság talán liberálisabban kezelte a kölcsönök folyósítását, mert hiszen akkor az volt a város érdeke, hogy a házi csatlakozásokat minél hamarabb építsék meg és így az üzemi bevételek befolyjanak. A hiba azonban ott történt, hogy a bank talán nem hajtotta túlságosan a hitelezőt, mert mögötte állt a készfizető város, a város pedig sem a bankot, sem az adóst nem sürgette. Most már talán fölösleges annak a kérdésnek tisztázása, hogy ki mulasztotta el a megfelelő szerv létesítését, amely ügyelt volna a kölcsönök törlesztésre.

Vitéz Subik Károly: Indítványomat tisztelettel visszavonom. Talán ma már nem állapítható meg a felelősség kérdése, bár kétségtelen, hogy a városházán kellett volna ellenőriztetni a törlesztéseket. Egy hangot sem szóltam volna, ha az adósok sorában, akik helyett most fizetnünk kell, ott találtam volna Kis Pétert vagy Nagy Pált. De az adósok névsora csupa erőt és csupa vagyont jelentett, az a szomorú, hogy azok helyett kell fizetnünk, akik ki tudták volna fizetni a kölcsönt.

Kálnoky István dr. polgármester, mint az, ügy régi előadója adott még felvilágosítást a vita után. A

város többször megpróbálta, hogy végrehajtást kérjen az adósok ellen, azonban azt a pénzügyminisztérium nem engedélyezte s volt olyan tétel, ahol öt év múlva kapta meg a város a ^felhatalmazást a végrehajtás megindítására.

A vita után a képviselőtestület megállapította, hogy a várost ért károsodásért a felelősség ma már nem állapítható meg.

A továbbiakban a képviselőtestület módosította a szervezkedési szabályrendeletet, mert a földművelési miniszter rendeletére egy gazdasági intézői állást kellett létesitenie. Az új állást a IX. .fizetési osztályban rendszeresítették. — Ruzsin Ferenc tűzoltóparancsnok egy tűzoltótiszt- gyakornoki állás rendszeresítését kérte a képviselőtestülettől, azonban vitéz Subik Károly és Szederkényi János ellenkező nézetű felszólalása után a polgármester az ügyet levette napirendről. Még egy szervezeti ügy szerepelt a tárgy- sorozaton, amennyiben a képviselő- testület a népmozgalmi ügyosztályhoz három új dijnoki állást rend- szeresitett és ennek megfelelően módosította a szervezkedési szabályrendeletet.

Bejelentette az elöljáróság, hogy a IX. közigazgatási továbbképző tanfolyamra dr. Lambrecht Józsefet küldte ki.

(A közgyűlés további folyamáról külön cikkekben számolunk be a következő számokban.)

„Minden szeretetünk és megbecsülésünk szálljon a kietlen orosz síkság 40 fokos Hidegében értéllé magyar honvéd felé!..."

— mondotta Joó Gyula elnök az Ipartestület negyvenötödik évi közgyűlésén

Az Eger és Vidéke Ipartestület vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta negyvenötödik évi közgyűlését a testület székházában. A közgyűlésen dr. Simonyi Nándor városi tanácsnok jelent meg mint iparhatósági biztos. Joó Gyula elnök szívélyes szavakkal üdvözölte a megjelent tagokat és megnyitó beszédében a többi között ezeket mondotta:

— Nem mulaszthatom el, mélyen tisztelt közgyűlés, hogy itt a nyilvánosság előtt köszönetét ne mondjak mindazoknak, akik egész évi munkánkban segítségünkre voltak. Köszönetét mondok először is dr. Simonyi Nándor iparhatósági biztos úrnak, aki mind most, mind a múltban is, a legnagyobb jóakarattal volt mindenben segítségünkre. Köszönetét mondok a járási főszolgabíró úrnak is, aki szintén a legnagyobb megértéssel kezelte ügyeinket.

— Köszönetét mondok az elöljárósági tag uraknak is, akik sokszor sürgős munkáikat hagyták abba, hogy üléseinken részt vegyenek. Külön köszönet illeti ezért a vidéki elöljárósági tag urakat, akik nemcsak időt, hanem utazásukkal kapcsolatosan pénzbeli áldozatokat is hoztak a közös ügy érdekében. Köszönetét mondok összes tagtársainknak is, akik megérezve a súlyos idők kötelességét, nyugodt, békés magatartásukkal nagyban hozzájárultak munkánk eredményeihez. De köszönet illeti a testület tisztviselőit is, akik átérzik az iparosság nehéz helyzetét, velünk együtt érezve, időt és fáradságot nem kímélve, erejük megfeszítésével végezték munkájukat és ennek következménye az, hogy sem akta, sem ügy nem maradt elintézetlenül.

— Abban a reményben és meggyőződésben, hogy a magyarok Istene hozzásegít minket, hogy jövő évi közgyűlésünket a régi magyar határaink között tarthatjuk már meg, megnyitom ezévi közgyűlésünket. Minden szeretetünk és megbe-