Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-01-19 / 11. szám

2 E G E E 1942 január 19. is arra vezetett, hogy a szülők a gyermekáldás korlátozásával igye­keztek anyagi helyzetükön javí­tani. A házasodási kölcsönnel — ame­lyet ez év január hó 1-étöl lehet kérelmezni — ez a helyzet megszűnt s megszűntek azok a veszélyek is, amelyeket az anyagiak hiánya er­kölcsi és népszsporodási téren ma­gában rejtett. Ez a kölcsön nem­csak azért nem jelent terhet a házasfelekre, mert kamatmentes, de azért sem, mert még a havi 1°/O os törlesztést sem kell fizetniök azok­nak, akik a házasság tulajdon­képpeni célját felismerve s a nem­zet érdekeit megértve, kellő számú utóddal ajándékozzák meg a hazát. A gyermekáldások ugyanis egyben a kölcsön tekintélyes részének —■ négy gyermek születése esetén az egész összegnek — elengedését jelentik. Ezzel az Országos Nép- és Család- védelmi Alap hatósugara — melyből a házasodási kölcsönöket is folyó­sítják — lényegesen bővült. Az Alap alig másfel éves fennállása óta a sok- gyermekes családok ezreinek nyúj­tott existenciát jelentő támogatást, most emellett új feladatává vált az, hogy életképes, egészséges és tere­bélyes új magyar családok alapítá­sát segítse elő, tegye lehetővé. Éppen ez u'óbbi cél indokolja a kölcsönben részesíthetők körének bizonyosfokú megszorítását, mert a hangsúly nem a házasságkötések számának emelésén, hanem a nép­szaporodás előmozdításán nyugszik. Ebből a szempontból természetsze­rűen elsősorban a fiatal és egész­séges egyedek egybekelését kell lehetővé tenni, ezért mondja ki a rendelet feltételként mindkét háza­suló felnél a 32 éves felső kor­határt, ezért állítja további elő­feltételként az egészséget és a fedd­hetetlen erkölcsi előéletet. Kevesebb szigorral szabja meg a rendelet a kölcsönben részesíthető házasulók Alig egy héttel ezelőtt a vonat­korlátozásokkal kapcsolatban a mis­kolci érdekeltségek azt kérték a MÁV-tól, hogy a Miskolcról reggel, Budapestről este 7 órakor induló áramvonalas gyorsvonatot ne szün­tessék be. Vitéz Borbély Maczky Emil főis­pán és Demény János Máv üzlet- igazgató hamarosan értesültek a miskolci érdekeltségek kívánságá­ról és azt magukévá tették. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán levél­ben kérte vitéz Horthy Istvánt, a Máv elnökét a reggeli gyorsvonat visszaállítására. Ugyanakkor De­mény János Máv üzletigazgató sze­mélyesen utazott fel Budapestre és az illetékesek előtt ismertette azo­kat a súlyos érdekeket, amelyek a vagyoni és jövedelmi határát, ami­kor lehetővé teszi, hogy 5000 pen­gő értékű vagyonnal és 300 pengős együttes havi jövedelemmel biró házasulók még részesülhetnek a házasodási kölcsön kedvezményé­ben, nyilvánvalóan azzal a célzat­tal, hogy egy kis lakóház, szeré­nyebb állás, vagy közös kereset ne állja útját az egyébként reászorult házasulók ilyen megsegítésének. — Az új intézkedés tehát céljá­nak — az egészséges népszaporo­dásnak — szolgálatán felül telítve van nemcsak szociális, de fajvédelmi és erkölcsi tartalommal. A vármegyék alispánjai és a váro­sok po'gármesterei a hozzájuk be­érkező kérelmek elbírálása alapján rövidesen megkezdik a kölcsönök folyósítását. Ettől az időtói kezdve megszűnik az a gyakori akadály, mely eddig olyan sokszor útját állta két egymásnak teremtett emberpár egybekelésének, de egyben megszű­nik annak lehetősége is, hogy élet­erős emberek anyagiak, vagy meg­felelő támogatás hiányával indokol­ják terméketlen életüket és köte­lességmulasztásukat a nemzettel szemben. Az állam ismét segítő kezet nyúj­tott népünk egy jelentős rétegének, annak a néprétegnek, amelynek szent és magasztos hivatása a ma­gyar jövő, az új erős magyar nem­zedék biztosítása. Soha talán na- gyobb szüksag nem volt sok-sok kis magyarra, soha nem függött talán nemzetünk léte és boldogulása job­ban attól, hogy tíz, húsz, vagy öt­ven év múlva hányán leszünk, mint éppen a mi időnkben. Hisszük, hogy a magyar anyák valamennyien s elsősorban azok, akiket a Nép- és Családvédelmi Alap juttat családi tűzhelyhez, magasztosan szép hiva­tásukat olyan kötelességtudással tel­jesítik, amilyen kötelességtudás a magyar asszonyoknak századokon át mindig ssjátja volt. közönséget az áramvonalas gyors vonathoz fűzik. A Máv elnöke és a központi igaz­gatóság megértéssel fogadta a főis­pán és az üzletigazgató által elő­terjesztett súlyos indokokat. Szombaton délelőtt vitéz Horthy István, a Máv elnökének levele már mégis érkezett vitéz Borbély Maczky Emil főispánhoz arról, hogy az áram­vonalas gyorsvonatot visszaállítják. Ugyanakkor a Máv elnöksége sür- gönyileg értesítette Demény János Máv üzletigazgatót, hogy a Kassá­ról reggel 6 óra 08 perckor, Mis­kolcról 7 óra 40 perckor induló, Budapestre 11 órakor érkező áram­vonalas gyorsvonatot visszaállítják, hasonlóan ennek ellenvonatát, amely 19 órakor indul Budapestről, Mis­kolcra 22 őrá 05 perckor, Kassára 23 óra 43 perckor érkezik. A visszaállított áramvonalas gyorsvonat már a mai napon űjra közlekedik. Az áramvonalas gyorshoz Eger­nek is megvan a csatlakozása, Budapest felé reggel 7 57 órakor, Eger, január 19. Az Egri Katolikus Legényegylet szombaton este rendezte szokásos évi társas összejövetelét, amelyen nagy számban jelentek meg az egy­let tagjai, barátai és támogatói. A város egész társadalma képvisel­tette magát az összejövetelen, je­léül annak a megbecsülésnek, &- mely Legényegyletet körülveszi szellemének és munkájának elisme­réseképpen. A társas összejövetelen vitéz Subik Károly pápai prelátus üdvö­zölte az Egylet vendégeit és rá­mutatott a katolikus iparosság szer­vezkedésének szerepére a jelenben és a jövőben. — Nehéz időkben gyűltünk egybe, hogy megfogjuk egymás kezét és egymás szemébe nézzünk. Ezek e nethéz idők sok áldozatot, tűrést és lemondást követelnek tőlünk s eze- két meg kell hoznunk országunk és népünk szebb jövője érdekében. Senki se bigyje, hogy a jövő biz­tonságát, életünk épségét másoknak kell megvédeniük és kiharcolniuk. Nekünk kell mindezekért küzde- nünk, ha méltók akarunk lenni múltúnkhoz és nemzeti erényeink­hez. — A világ legnagyobb méretű háborúja zajlik körülöttünk — mon­dotta többek között. Itt már nem is a németek és oroszok, Európa és a bolsevizmus, az angolszász hatalmak és japán közötti vita elintézéséről van szó, hanem két világ leszámo­lásáról. A liberális gazdasági rend és az új, szociális világ küzdelme ez, amelynek az űj világ győzelmé­vel kell végződnie. Ez az űj világ fogja megteremteni a népek egyenlő helyét a nap alatt és az egyén jobb boldogulásának feltételeit. — Fel kell azonban tennünk a kérdést: a világ új rendjében, a szociális jövőben helye lesz-e ennek a tépett vén zászlónak, amely alatt itt sorakozunk, meg fogja-e tartani súlyát és tekintélyét ez az évei számát tekintve öreg, de szellemé­ben ifjú egyesület, a Kolping-csa- lád, amely bennünket egységbe fog. — Amikor a francia forradalom a szabadság, egyenlőség és testvé­riség jelszavával a szabadosság és a könyörtelen verseny feltételeinek szellemi megteremtésével elindította a liberális világ uralmát, az iparos­ság alól kicsúszott a talaj. A libe­rális gazdasági rendben, amely a Budapest felől pedig 19 órakor. Az újabb intézkedés általános örömet keltett az egri közönség kö­rében, amelynek igy alkalma nyílik ismét egy nap alatt megjárni Buda­pestet. Ez a körülmény a mai szál­lodai és ellátási viszonyok mellett különösen előnyös. tőke egyoldalú értékelésével a mun­kát és a munkást termelési ténye­zővé züilcsztette, az iparosság nem tudott érvényesülni. A céhrendszer megszűnésével elvesztette összetartó erejét és nem tudott megküzdeni a szabaiverseny hatalmával. — Kolping Adolf, a cipészlegény­ből lett pap volt az első, aki rá­ébredt az iparosság szervezésének tudatára és szükségességére s ő volt az első, aki szembeszállt a liberalizmussal s a gépesített ipar óriási nyomásával szemben meg­védte és összefogta az iparos tár­sadalmat. — Ez a zászló Kolping zászlaja s a mi törekvéseinket az ő szelle­me irányítja. Az új, szociális világ­rendben tehát ez az egyesület meg­tartja súlyát és jelentőségét, sót gyarapodni vau hivatva az iparos­társadalom és ezzel a város és a nemzet javára. A társas összejövetel résztvevői nagy figyelemmel hallgatták vitéz Subik Károly pápai prelátus beszé­dét s hosszasan ünnepelték az este szónokát. 178 évvel ezelőtt volt a madéfalvi veszedelem 178 éve volt január 7-én, hogy Bucov osztrák generális végrehaj­totta Madéfalván a székelység ször­nyű meggyilkolását. A székelység elviselhetetlen ter­hek alatt görnyedezett, amikor Má­ria Terézia még az adózással és a saját költségén való katonáskodás­sal is súlyosbította helyzetét. Ezek a rendelkezések ugyanakkor felfüg­gesztették a székelység ősi jogait és szabadságát. Csik és Háromszék lakossága tudta, hogy az idegen tisztek alatt való katonáskodás szörnyű szolga­ságot jelent majd, hisz már több mint egy évszázada nyögte az oszt­rák önkényeskedést. Elhatározták hát, hogy a teendők megbeszélésére összejönnek Madéfalván 1764 janu­ár hó 7-én. A székely megyékből valóban megindultak a szekerek és d 8 miskolci főispán közbenjárására uisszaállították az dramuonalas gyorsuonat-párt Az Iparosság katolikus szervezkedése, a Kolplng-egylet megtartja helyét a világ ú] rendjében Is mondotta vitéz Subik Károly pápai prelátus a Legényegylet társas összejövetelén

Next

/
Oldalképek
Tartalom