Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-06-27 / 101. szám
4 EGER 1942.június 27. tükre volt a munkának. Már a kezdők és kicsinyek is sok jó tulajdonságot mutattak, annál többet a haladók és nagyobbak. Erhardt Julia ügyes, billentése pontos, biztos. Grigássy Éva temperamentumos, szinte férfias erővel, lendülettel játszik a zongorán, és a zongora hangzási lehetőségeiből már sokat használ. Szentgyörgyi Dénes gyors- mozgású élménykereső. Szentgyörgyi Márta pedig szépen fejlett technikájával, elmélyülésével nagy tudásról tanúskodik. (Gáspárdy növendékek.) Sátori Ilona játéka helyes, Szabó Edité pontos. Pál Márta ritmusa kitűnő, Bányász Márta simán, gördülékenyen játszik, Magyar Árpád intelligens. Berkes Zsuzsi már már közeledik az élménykeltéshez, Polgáry Anna pedig lendületes, a hangot hűen fejezi ki, elmélyülő. (Gyárfásné növendékek.) Kelemen Edit jóhangzásával hat, Szamos- völgyi Flóra biztos technikájával, fegyelmezettségével, Szamosvölgyi Attila elmélkedő játékával, higgadtságával, a formák ügyes tagolásával tűnt ki. (Garamné növendékek.) Suba Ágoston kezében tisztán szól a hegedű, Eisler Aliz igyekvő játéka kedves, Horváth Imre pontosan hangsúlyoz. Preszler Anikó feltűnt szabatos, tehetséges, sokat ígérő játékával. Nagyon kitűnt Magyar Riel évfolyamát nagyon is meghaladó szép vonóvezetésével, hangulatos játékával. Sárváry Erzsébet játékából az érzelem csendült ki, Székely György tiszta intonálása tetszett. Mezey Klári pedig finomságával fogott meg. Élmény volt hallgatni a két kiváló hegedűst: Kroó Györgyöt és Preszler Istvánt. Kroó György hegedűjében él; leikéből játszott korától szokatlan elmélyüléssel, színes meleg, komoly tónussal, Preszler István pedig átgondolt, mélyen megérzett, a szépséget hangsúlyozó, a hangulatokat fölfokozó érzéssel. Mindketten nagy sikert arattak. (Fógelné növendékek). A csellón Oláh Gyula tisztán, jó csengéssel adott elő. (Fógel növendéke.) A hangverseny közepén igen üdén hatott a kis vidám zenekar (Stocker Marika, Jolsvay Ilonka, Magyar Riel, Molnár Szilviké, Bánházy János) jó összjátékával, pompás ritmusával. Igen jó volt a hangszerelés, s a zenekar játékán átcsillogott mesterük üde vidámsága! A növendékeknek juttatott sok taps egyúttal a tanárok munkájának is elismerése volt. Falubiró Győző. — Augusztus 31-ig vonják be a forgalomból a nikkel érméket. MTI. jelenti: A pénzügy- miniszter rendeletet adott ki, az 50 20 és a 10 filléres nikkel érméknek a forgalomból való bevonására megállapított határidő módosítása tárgyában. A Magyar Nemzeti Bank az említett érméket 1942. augusztus 31-ig vonja be a forgalomból. Holnap honvédnap lesz a színházban A kultuszminiszter rendelkezése értelmében a színtársulatok minden év június 28-án a honvédekre emlékeztetnek műsorukkal, hogy így is ápolják azt a mély rokonszenvet és közösségi érzést, amely a nemzetet harcoló és harcra hivatott tagjaival összefűzi. Vitéz Jakabffy Dezső színigazgató vasárnapra tűzte ki a honvédnapot s ez alkalomra a Valahol Lengyel- országban c. remek huszároperettet adja elő a társulat. Előadás előtt Lendvay Lajos a Honvédroham c. verset adja elő, amelyet a tábori színház műsorából vettek át. A darab egyébként nagy siker- relt indult meg három napos előadására pénteken este. D. Kovács csengő tenorja és Kovács Irén gazdagon zengő szopránja az előadás két, szinte kézzelfogható kiemelkedő értéke. Meleg örömmel látta a közönség Kovács Irén meleg, színes és közvetlen játékát, amely meredek fejlődési. vonalon halad a kiforrottság csúcsai felé. Szokoly elbűvölő, mint mindig, s Földessy Lilla egyéni bája remekül érvényesül mellette. A zenekar finoman dolgozik Fest Vidor kezében. Külön meg kell említeni a darab kiállítását, a második felvonás gyönyörű, sőt pazarnak mondható díszleteit. HÍREK AZ IDEGEN. Tiufod, akkor eszembe jutott egy régi, nagyszerű film, Janningssal a címszerepben. Az elsodort ember, — azóta újabb hangos változatot is készítettek a témáról, de nekem a régi jobban tetszett, — mondom, azokban a percekben az elsodort ember állt előttem reszketős, fehér fejével, amint könnybe borult tekintete1 belopakodik a temetőkert rácsain és látja övéit, akik körül- állják sírját, később a karácsonyest havas homályából beles a csillogó fenyőfa fényébe, mely övéire hull s végül a halott családfő emlékét körülölelő szeretet súlya alatt roskadozva, kezében az alamizsnatallérral, amit fia a koldusnak adott, belevész a hőpihés éjszakába . . . Megrázó volt, barátom, ez a film! Anyámmal néztem meg, — végigsírtuk. És akkor azon a vacsorán, amelyről beszélek, tudod mit éreztem? Nem találod el. Tehetetlen irigységet éreztem, barátom ! Kit irigyeltem? Nem, nem a férjet. Ne csodálkozz, megmagyarázom: a» elsodort embert. Igaz ugyan, hogy csak a rácson és ablakon keresztül sóvárgott utoljára övéi után, igaz, hogy koldustallérral menekült az elmúlás elé, — de az az ember hazulról távozott az éjszakába, az az ember otthon járt az utolsó este, azt az embert családjától sodorta el az élet és az az ember feleségének és gyermekeinek el nem múló szeretetét vitte magával a markába szorított tallér békéltető karácsonyi szimbólumában. Tovább nem szőhettem gondolataimat a filmről, mert a házigazda intett, hogy rajtam a sor. Töltött a poharamba. Felálltam. Megköszörültem a torkom, pedig nem voltam rekedt. Tudtam, hogy nagyon okosan, nagyon óvatosan kell beszélnem, mert az asztal körül ülő rokonok és régi, jó ismerősök serege nem sejti, hogy a háziasszonyt nemcsak régebben ismerem, mint ők, hanem jobban simerem, mint a házigazda. — Kedves Házastársak! Mint véletlenül idecsöppent idegent ér az a megtiszteltetés ... — a többire már nem emlékszem, miket mondtam. De nem is fontos. Annyit láttam, hogy az első szavaimnál a háziasszony lehajtotta a fejét. * Na látod édes, öregem. így van ez. Pedig én akkor este bent ülhettem a fehér asztalnál. De csak mint vendég és ... idegen. Hát ezért irigyeltem az elsodort embert. (— ás — os.) Tisztelettel kérjük helybeli havi előfizetőinket, hogy az előfizetési ősszeget július hó 5-ig a kiadóhivatalban (Líceum, földszint 10. sz.) fizessék ki, hogy ne legyünk kénytelenek a lap további küldését beszüntetni, mert a mai viszonyok mellett ideiglenes pénzbeszedőnket a havi előfizetési összegért csak egyszer küldhetjük el. Az EGEH kiadóhivatala. — Kinevezések a vármegye- házán. Pledry Lőrinc dr. főispán dr. Várady Zoltán és dr. Magyary Pál díjas közigazgatási gyakornokokat h. szolgabírákká, dr. Zeke Sándor, dr. Bajnok Jenő, dr. Kovách Albert, dr. Mikő Ferenc és dr. Gröber Iván díjtalan gyakornokokat díjas közigazgatási gyakornokokká nevezte ki. — Doktorráavatás Dr. pol. Helykál Béla tart. tüzérhadnagyot a pécsi Erzsébet tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatták. A kettős doktor az egri érseki jogakadémiának volt kiváló tanulója. * Singer- varrógépek és rádiók nagy választékban Kocsisnál, Eger, Mozi-épület. — Az Új élet regénytárának hetenként megjelenő 10 filléres füzetei kaphatók a Kér. Sajtó szövet kezet könyvkereskedésében. Aranyat, ezüstöt Ä“ Csapó, óraművesl — Az «EGER» legközelebbi száma a hétfői ünnepre való tekintettel kedden délután jelenik meg a szokott időben. — Az egri gyógyszertárak éjjeli szolgálata. Június hó 27-én este 7 órától július 4-én este 7 óráig: dr. Hibay gyógyszertára, Piac-tér. * Rádiók javítása Busáknál Kaszinó utca. IRODALOM Ködországban. H. Szombathíj Ilona verskötete. Mintegy száz verset összefoglaló vaskos kötettel lépett most az olvasóközönség elé Hamzáné Szombathy Ilona, az ismert és becsült egri költő. A »Ködországban * című könyv második kötete H. Szombathy Ilonának s első köteténél jobban, élesebben mutatja költői arculatát. Akik a pontosan megmért, egymás mellé illesztett szavak, kicicomázott kifejezések és üvegcipőben járó rímek szép játékai között értékelik a költőt, nem fognak eljutni H. Szombathy Ilona meglátásáig. Szombathy Ilona a küzdő és harcoló lelki alkatú költőkhöz tartozik. Az eszmékért, a szépség, jóság és emberség magasabb világáért küzd e versek írója, beszédje tehát nagy és állandó belső lázadás hatását kelti „Ködországban“, a kis polgári megalkuvások, megbújások, elbukások világában. Ezt a küzdelmet mély hivatással vállalja és verekedi Szombathy Ilona. A küzdelem, a győzelem és vereségek sorozata adja a lélek hősi színét és jellegét, s ez a jelleg valami finoman érezhető balladai erőt ad Szombathy Ilona verseinek. Ez a szellemiség egyébként a gondolatok kapcsolása és társítása közben is jelentkezik verseiben. Sokszor szerkezetének logikájában,kifejezéseinek folyamatos térkitöltésében észrevehető a balladai szünetjel; váratlan, de jellemzően érdekes mondatok merülnek fel a költő lelkivilágából, amelyet a képzelet és valóság dús és szövevényes jelenségei tartanak ihletében megszállva. Ez a ballada-alkotó jelleg a legérdekesebb vonása H. Szombathy Ilona költészetének. A nagy vonatkozások mellett helyet találnak költészetében az élet tiszta kis örömei, a szerelem halk zengése s a kis bánatok gyöngy-cseppjei is. A kötet végén Galoppok cím alatt a keserű és maró szatíra ostorcsa- pásaival vág végig az élet fonák oldalán, ez a groteszk mozdulat is hozzátartozik az élet és a költő személyes küzdelmeihez.’ Bizonyos, hogy Szombathy Ilonában egy érdekes és rendkívül tartalmas költői egyéniséget ismer meg az olvasó. (por)
