Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-06-27 / 101. szám
1942. június 27. EGER a Nagy német győzelem Charkovtól délkeletre A német csapatok Charkovtól délre nagy támadást indítottak, a- mely komoly sikerre vezett. A német és román alakulatok 20-án indultak támadásba és már első nap súlyos vereséget okoztak a meglepett ellenségnek. A csapatok elfoglalták Kupjansk és Isjum városokat, majd a bekerített ellenséget csoportokra választották és megkezdték teljes megsemmisítésüket. A német és román kötelékek összpontosított tüze rendkívüli veszteségeket okozott a kitörést többször megkísérlő ellenség soraiban. A támadás alatt a német légierő hatásosan támogatta a földön harcoló alakulatokat és megsemmisített 70 páncélost, több, mint száz lőszerrel megrakott gépkocsit ezenkívül lelőtt 170 szovjetrepülőgépet. Az ellenség részére különösen nagy veszteséggel járó harcok folyamán 21.827 foglyot ejtettek, több mint 100 páncélost, 250 löve- get, nagytömegű gyalogsági fegyvert, gépjárművet és mindenféle hadianyagot zsákmányoltak a szövetséges csapatok. Eger nyaralóváros figyelmébe: az ideiglenes lakásváltoztatásokat csak a megérkezés helyén kell bejelenteni Eger, június 27. A m. kir. államrendőrség egri kapitánysága figyelmezteti a közönséget, hogy a lakásváltoztatások be nem jelentése, vagy késedelmes bejelentése szigorú megtorlást von maga után.’ A lakásváltoztatásokat minden esetben 24 óra alatt kell ez egri kapitányság bejelentő hivatalában bejelenteni. Az ideiglenes lakásváltoztatásokat (szabadság, üdülés, látogatás) csak a megérkezés helyén kell bejelenteni és a távozásról is a látogatás helyén kell a rendőrségi bejelentő hivatalt értesíteni. A Városi Zeneiskola évzáró hangversenye. Egy esztendő mindennapi komoly munkájának bőséges termését, a bő termés szép aratását élvezhettük a Városi Zeneiskola évzáró hangversenyén. Szépszámú közönség, főkép szülők és gyermekszeretők hallgatták az eljövendő vagy már megnyílott, talán már iránytfogott lelki életeknek első felvillanásait vagy szárnycsapkodásait, itt-ott már szárnyalását is. A zeneszerzők sok problémát-megoldottak az életben, sok lélekutat egyenessé tettek; az ideirányítás, az erre-indítás történik a Városi Zeneiskolában. Persze a mindennapok szürke munkájával, mert amiért az ember meg nem verejtékezett, az gyümölcsöt nem terem. Hét esztendeje működik a Városi Zeneiskola, hogy Egerben a zenekultúra fáklyavivője, meleg otthona legyen. Egy tanári kar dolgozik céltudatos, határozott munkával. E hét év alatt valóban megmutatta a Zeneiskola, hogy munkája nem veszett kárba. Az első ben Glósz Károly pékmester vásárolja meg s huzatja emeletre. A nyugati ház-sor gazdái lesznek e században — bár minden tulajdonost nem sorolok fel — a kis városháza emeletes része a Harasz- leben-családé, majd a Vavrik-család birtokába kerül. A mai 1. számú ház a fentebb említett Letscher cukrászé, akinek felesége Morandi Magdolna (Érdekes volt ennek az olasz családnak betelepedése és hagyományaihoz való erős ragaszkodása. Antal nevű ősüket, aki parókakészítő volt, 1794. május 2 án vették be egri purgernek s én még ismertem három unokáját: Romuluszt, Remuszt és Angelót.) Később a Strausz család birtokába ment át. A szomszédos ház gazdája még mindig Burik volt, de úgy ezt, mint az előbbit e században építették át emeletesre. A mai Lőw-ház a Lefeber József vitriariusó volt, kinek őse 1777. szept. 22 én lón egri purgerré. Bécsból jött ide és areny- műves volt,a fii pedig üvegessé lett. Az 5. számú házat még ismertem, mint földszintes épületet és a sarokboltba egy pár lépcsőn kellett fölmenni. A múlt, század végén Stanczel nevű traflkosé volt, de ennek elődje, József, horologiarius,vagyis órás volt. Ez vásárolta meg a házat. Ettől a családtól Buzáth Lajos gyógyszerész tulajdonába ment át s az övék volt a századforduló u'án is. Ez a család építette emeletesre. Ebben az utcában, amely valósággal iparosok utcája volt, ma már kevés mesterember van. Háztulajdonos pedig talán egyetlen egy. Lassan-lassan értelmiségi és más foglalkozásúak telepednek belé s veszik meg a házakat. Egyrészt azért, mert drágábbak lettek az ingatlanok, másrészt pedig, mert nem okvetetlenül szükséges, hogy ilyen drágább házban lakjék a mesterséget űző polgár. Ha szüksége van is műhelyre, boltra, inkább bérel az ilyen belsőbb utcában. Maga azonban künn lakik, ahol olcsóbban kap házat, vagy lakást. Az utca képe csinosabb lett, a házak tekintélyesebbek és az úttest aszfaltozása révén szinte szélesebbnek látszik. Elesett ugyanis a kétoldali gyalogjáró mellől a víz- folyásos árok. Elkészült a 20. század első tizedében a város csatornaItltfym frófosak az egészséges vidám gyermekek különösen, fia tiszta tedellelük üdeségét érezzük. A száj és a fogak ápolása éppen olyan fontos, mint a bőré. Szoktassuk tefiát a gyermekeket már kora if/u- ságuktól kezdve rendszeres fogápolásfoz — mégpedig ODOL fogpéppel. MAGYARORSZÁGI ODOLMŰVEK R. T. BUDAPEST esztendők gyümölcse talán zsenge lehetett, de ma már bátran mutathat egy kettőre, mint a cél megvalósulására, mint az eszmény való- sággáérésére. Hiszen csak nézzünk végig az évzáró hangvesenyen! Az első, ami feltűnik, a hegedűsök tiszta intonálása (kezdőknél is!), a zongoristák pontos billentése, a hálózata is, amelynek révén egészségesebb lön az utca levegője, kedvezőbb a forgalom. Megváltozott természetesen az utca éjjeli képe is, mert rendszeres világítást kapott a múlt század utolsó tizedének derekán. Azóta villamos lámpások ontják benne a féDyt és adnak —rendes viszonyok között — szinte nappali világosságot. * A történelem kicsi, apró dolgokból tevődik össze: az emberek életének mindennapi mozzanataiból. És ha ezeket föltárjuk: talán mégis teszünk valami szolgálatot a múltnak és jelennek. Világos ugyanis, hogy nem a háborúk és békekötések adják a múlt valódi képét, hanem az ... ember és annak élete, törekvései, vágyai, körülményei, viszonyai, megélhetésének színvonala stb. Az ilyen kis összefoglaló megemlékezésből is tanulhatunk valamit, mert a múlt adja az élet iskoláját.. . akár ilyen kis utca históriájáról van szó, akár az egész város történetéről. Breznay Imre. jól megfogott tempó, a pontos ritmus, tehát a zenei alapkifejezések értelmes kiejtése. Persze nem mindenki egyformán részesül a „do- num artis musicae“-ben, de akinek ez kevésbbé adatott meg, azokban is fölcsillan a vágy, a nehézségeken átlendítő akarat és érződik egy buzdító erő, egy irányító, vezető kéz jótékony hatása. A zene ezeknek is élmény, léleksimogatás lesz. Aki pedig bőséggel kapta e donum-ot, már kamatait is élvezi. Jó látni és hallani a kicsinyeket, és összehasonlítani a nagyokkal, és ime érezhető a sok elvégzett munka, az aggódás, a ve- sződés, a sok türelmes javítás, irányítás. így a Zeneiskola Egernek egyik értéke. Kár, hogy ének-szak nincs az iskolában. Jó lenne, ha az énekkultúra terjesztésében is tevékenyen résztvenne a Zeneiskola. Éspedig a csak énekesek kiképzésével (természetesen fölnőttek is!) másrészt pedig mint kötelező mellékszakkal. Hiszen a muzsika, minden hangszeres zene az énekből indul ki. Bartók Béla fölvesz Mikrokosmos-ába („Zongoramuzsika a kezdet legkez- detétől“) magyar dalt (Virág Erzsi az ágyát . . .), zongorakisérettel, hogy a zongorista növendék énekeljen és kisérje magát. így egyrészt rendszeres ének-képzésben részesülhetnének a növendékek, másrészt a hangszert tanító tanárok sok fáradságtól szabadulnának. A növendék-hangverseny szép A
