Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-06-26 / 100. szám

2 EGER 1942 június 26. Megkezdték az dl kenyérjegjrek kikézbesítését Tegnap reggel megkezdték az új üj kenyérjegyek kikézbesítését. Az új jegyek szeptemberig érvényesek és abban különböznek az előző jegyektől, hogy a város vezetősége most rájuk nyomatta az EGER megjelölést piros betűkkel. Ez az intézkedés azért volt szükséges, hogy egy később kiadandó rendel­kezés kapcsán a város vezetősége megvédje az egri lakosság érdekeit a vidékiekkel szemben. ÍTlgtól kezöue Kassán át utaznak oissza a frontra a szabadsáaos katonák Eger, június 26. MTI jelenti: A honvédvezérkar főnökének intézkedésére a harctér­ről Magyarországon lévő szabadsá- gosok június 26-tól kezdve Hegyes­halom helyett Kassán át utazhat­nak vissza a lurctérre. Ezért még abban az esetben is, ha szabadság- engedélyükön, menetokmányukon stb. Hegyeshalom van kijelölve út­irányként, június 26-tól kezdve Kassán át utazzanak, ahol továbbítá­sokra intézkedést kapnak a kassai személyirányitó állomástól. t_rrtr_rfrr_rrr- rr~ r ...............—- —- —-.........— —-■ —- ............................-........* —*.........- — A z egri hadirokkantak is harcolnak a rend és munka belső frontján Ä HONSz egri csoportjának közgyűlése Eger, június 25. A HONSZ egri csoportjának évi közgyűlését nagy érdeklődés mellett tartották meg a városháza nagy­termében. Szilágyi József dr. elnök a gyű­lés megnyitása után megemlékezett a régi és új világháború hősi ha- lottairól s a jelenlévők egy perces néma felállással emlékeztek a ha­lott hősökre. Az elnök ezután ke- gyeletes szavakkal jelentette be az év halottait s különösen meleg han­gon emlékezett meg az egri csoport elhunyt ügyvezető igazgatójáról, Bárdos Árpádról, aki mindenkorra örök emléket hagyott a csoport történetében buzgó és becsületes munkásságával. Megnyitó szavaiban rámutatott dr. Szilágyi József elnök azokra a kötelességekre, amelyeknek teljesí­tésével a hadirokkantaknak elől kell járniuk a mai időkben. — A világ új viharában — mon­dotta a többek között — nekünk, magyaroknak ismét nagy szerep ju­tott. Nem olyan szerep, mint az el­múlt világháborúban, hanem győ­zelmes szerep. Ezt a háborút nem fogjuk elveszíteni, hanem abból új élet és soha nem látott felvirágzás következik nemzetünkre. Nemcsak hadra kelt seregeink vesznek részt ebben a harcban, hanem mindnyá­jan, akik itthon vagyunk. Mi azál­tal küzdünk, hogy vállaljuk a szen­vedést, nem zúgolódunk, ha valami hiányzik, nem hallgatunk az elége­detlenkedőkre s minden erőnkkel arra törekszünk, hogy ebben az or­szágban rend, fegyelem és munka legyen. Aki nem így gondolkozik, érez és cselekszik, az nemzetének és önmagának ellensége és haza­áruló. Fogjunk össze ebben a vér­zivatarban és minden gondolatunk a végső győzelem legyen. A lelkes elnöki megnyitó után dr. Szalay Sándorné titkárnő tett jelentést az elmúlt év eseményeiről. Örömmel emlékezett meg a kor­mány legújabban kelt rendeletéiről, amelyekkel felemelte a hadiözve­gyek járulékát s a rokkantak je­lentékeny csoportját is kedvezőbb gondozásban részesíti. A HONSZ országos központja állandóan figye­lemmel kiséri a rokkantak és özve­gyek sorsát és nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy to­vább javítsa helyzetüket. A csoport ebben az évben 385 tagot számlál, mert az utóbbi hó­napokban 12 tag halálozott el. Min­den tag végtisztességén a csoport népes küldöttséggel képviseltette magát. A titkári jelentés a hála szavaival emlékezett azokra az ado­mányokra, amelyeket dr. Szmre- csányi Lajos érsek, az egri székes- főkáptalan, Okolicsányi Imre alis­pán és dr. Kálnoky István polgár- mester juttattak az egri csoport részére, hogy támogassák a sze­génysorsú tagokat. Az érsekfópász- tor 400 mázsa tűzifát ajándékozott a csoportnak, a fókáptalan pedig 21 hold föld megművelését tette lehetővé a földműveléssel foglalkozó 120 hadirokkant részére. De támo­gatták a csoportot adományaikkal a Magyar Általános Hitelbank egri fiókja, A Magyar Nemzeti Bank, az Eger és Vidéke Hitelszövetkezet, a Hevesmegyei Takarékpénztár, a Hangya kirendeltség és az Egri Hangya Szövetkezet is. Kocsis Flórián pénztárnok' jelen­tése szerint az egri csoport költ­ségvetési kerete 1173 pengő s eb­ben a keretben mozog a múlt év tevékenysége is. A közgyűlés a megüresedett tiszt- ségket a következőképen töltötte be: ügyvezető igazgató: Egedy Jó­zsef, számvizsgáló bizottsági elnök: Valentinyi András, tagok: Bogos Sándor, Pók József, Mikola Ferenc. Póttagok: Kszell Béla és Busák Imre. Ellenőr: Molnár Károly, fe­gyelmi bizottsági tag: Tóth Ferenc. Az elnök felkérésére ezután dr. Erdős Pál járásbíró, hadigondozó tiszt szólt ezután a közgyűlés tag­jaihoz és ismertette a hadigondozói tiszti feladatokat. Törő József bajtárs indítványozta, hogy az elhunyt Bárdos Árpád ügy­vezető igazgató arcképét festesse meg a csoport, Fodor Aladár baj­társ ezzel kapcsolatban felajánlotta, hogy az arckép megfestésére saját költségére ad megbízást. Az elnök­ség egész évi fáradságos és lelki- ismeretes munkájáért Dombrády Alajos mondott köszönetét. Lóöíjazás Füzesabonyban Eger, június 26. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület Hevesvármegye Törvény- hatósága támogatásával a Tisza- jobbparti Mezőgazdasági Kamarával karöltve június hó 29-én, Péter Pál napján reggel 9 órakor Füzesabony­ban az egész vármegyére kiterjedő lódíjazást rendez. A díjazáson felvezethető az egyes csoportokban valórészvétel céljából bármely hevesmegyei gazda félvén magyar vagy nonius kanca lova vagy csikója. A felvezetés a vásár­téren reggel 9 órakor történik elő­zetes állatorvosi vizsgálat és rende­zés céljából. A részvételre csak az egyes csoportokban megállapított térdíj befizetése jogosít. A díjazáson kisgazda lovak díja­zása; lovak csoportos díjazása; kis­gazdafogatok díjazása; fogatok díja­zása ; kisgazdafogatok versenye nyer lebonyolítást. A kisgazdák díjnyertes lovait a bírálóbizottság ítélete alapján pénz­díjakkal tűntetik ki. A rend fenntartására minden ki­állító gondos előrelátással mindent megtenni tartozik. Takarmányról, szállásról, itatóvederról minden ki­állító maga gondoskodik. A rendező egyesület semmiféle irányban a dí­jazásból kifolyólag szavatosságot nem vállal. A lódijazáson a földművelésügyi miniszter képviselteti magát. A díjakat a m. kir. Földművelés- ügyi Miniszter, Hevesvármegye Tör­vényhatósági Bizottsága, a Tisza- jobbparti Mezőgazdasági Kamara, az Egri Érseki Uradalmak és az Egri Főkáptalan jószágkormányzó­sága adományozták. Az Igazságügyi Orvosi Tanács vizsgálatát kéri az egri törvényszék a hatvant gyilkos államvasütl segédtiszt ügyében Eger, június 26. Véres és halálos családi dráma játszódott le február 1-én Hatvan­ban. Kovács János 42 éves hatvani államvasuti segédtiszt rálőtt Varga Árpád pékmesterre, majd három revolverlövéssel megölte feleségét. Kovács János és felesége Litkey Ilona huszonhárom év óta éltek együtt békés házasságban. Az utóbbi időben azonban Kovács féltékeny- kedni kezdett. Észrevette, hogy fe­lesége napról-napra nagyobb meny- nyiségű kenyeret kap Varga pék­mestertől jegy nélkül. Kérdőre vonta feleségét, aki azt válaszolta, hogy nem Vargától, hanem Vargá- nétól kapja a kenyeret, mert a pék- mestemé hozományra gyűjt a lá­nyának. Nemsokára azonban a vas­utas meggyőződött arról, hogy az asszony nem mondott igazat. Betetőzte Kovács gyanúját egy MÁV köri mulatság a farsang ele­jén, amikor is a felesége állandóan a pékmesterrel táncolt. Ettől kezdve állandóan leselkedett a felesége után és faggatta az asszonyt. Február 6-án újabb okokat talált a férj és ettől kezdve végzetes el­határozások érlelődtek meg benne. Frommer pisztolyába kölcsönkért öt töltényt egyik vasutas barátjától. 21-én sorra járta a vendéglőket, fröcscsöket ivott, majd két és fél deci angol keserűt. Hazament és kérte a feleségét, hogy valljon be neki mindent és megbocsát neki, mert nagyon szereti, de a bizony­talanság érzését nem bírja el. Ez­után átment feleségével Juhász Dá­vid házába, aki komája volt, szem­besíteni akarta feleségét a pékmes­terrel, akit Juhász át is hivatott. Alig jelent meg a pék, Kovács elő­rántotta pisztolyát és rálőtt. A lö­vedék bal felső karján találta Var­gát és karját törte. A következő pillanatban már a feleségére irányí­totta Kovács a pisztolyt, de a fegy­ver csütörtököt mondott. Az asszony menekülést keresett az udvaron át és a kapuhoz szaladt. A férj elszán­tan követte, utólérte a kapunál és másodszor is rálőtt. A Frommer el­sült és a lövedék homlokán, bal szemöldöke felett találta az asz- szonyt, de csak úgynevezett érintő lövés volt és nem hatolt mélyebbre. Kovácsné kifutott az utcára, sze­rencsétlenségére azonban zsákutcába tévedt s amikor visszafordult, szem­be találkozott feldühödött férjével. Kovács harmadszor is rálőtt, s a golyó a bal szájszögleten az agy­velőbe hatolva azonnali halált oko­zott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom