Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-06-24 / 99. szám
1942. június 24. EGEK A 30 q-t meg nem haladó meny- nyiség beszolgáltatásánál a Hombár bizományos az eladott gabonát azonnal kifizetni és átvenni tartozik, ha azonban a mennyiség nagysága a 30 q-t meghaladja, a bizományos csak a vételtől számított 15 nap alatt köteles azt átvenni és a vételárat az átvételkor kifizetni. A- mennyiben 30 q-t meg nem haladó mennyiség eladásáról van szó, és az «ladó a gábona megőrzésére megfelelő helyiséggel rendelkezik, ebben az esetben a kötlevél kiállításától számított legfeljebb hat hónapon át köteles az eladó a gabonát megőrizni, szakszerűen kezelni és tűzkár esetére biztosítani. A gabona Tételárát azonban a bizományos a kötlevéltől számított 15 nap alatt kifizetni tartozik. A termelőnél hagyott gabona megőrzéséért 30 napon túl, 1942. szeptember 1. napjától 10 naponként 7 fillér raktározási díj számítható fel. Ha a vételárt a bizományos nem fizette ki, ebben az esetben 10 naponként 12 fillér számítható fel. A közellátás- ügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetórtőleg állapítja meg, hogy a vételtől számított 30 napon túli raktározás esetén a köt- levélen feltüntetett mennyiségből beszáradás címén hány százalék vonható le. A bizományosok vételi jegyet kötelesek kiállítani, amelyen fel kell tűntetni a gabona hl. súlyát és a vételárat. A termelőnél hagyott gabona elszámolása A termelő a cséplési ellenőr által nála elszámolásra hagyott gabona- mennyiséggel köteles 1943 január 1—15 napja között és május 15—31 napja között a községi elöljáróságnál elszámolni. A januári elszámoláskor a konvenció és időszaki munkások élelmezésére, vagy egyéb természetbeni szolgáltatás címén kiadott, a májusi elszámoláskor pedig az ezután kiadott, valamint a gazdasági év még hátralévő idejében kiszolgáltatásra kerülő gabona- mennyiségről gabonajeggyel számol el. Azt a kenyérgabonamennyiséget, amelynek kiadását, vagy felhasználását a termelő gabonaszelvényekkel a májusi elszámoláskor igazolni nem tudja, a községi elöljáróság nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett gabonát a termelő beszolgáltatni köteles. A Hombár bizományos erről igazolást állít ki, amelyet a termelő 1943 június 15-ig köteles felmutatni a községi elöljáróságnak. A vetőmag céljára meghagyott kenyérgabonát, ha a termelő azt nem rendeltetésének megfelelő célra használta fel, köteles megvételre felajánlani. Mégpedig az el nem vetett őszi vetőmagot 1942 december 31-ig, a tavaszi vetőmagot pedig május 31-ig. A gabona szállítása A gabonát és lisztet az ország egész területén csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. Aj szállítási igazolványt a feladási hely szerint illetékes községi elöljáróság állítja ki. Azokról a területekről, ahol gabonában hiány mutatkozik, a közellátásügyi miniszter a gabona elszállítását megtilthatja. A kenyérgabonajegyre jogosultak fejadagja: az első csoportba tartoznak az 1882—1926 években született nehéz testi munkát végzó férfiak, a- kik évi 240 kg, a második csoportba tartoznak az 1936 évben és az azelőtt született személyek, ha nem tartoznak az első csoportba 180 kg, a harmadik csoportba pedig az 1937 évben és az azután született gyermekek tartoznak, akik évi 120 kilogr. kenyérgabonára tarthatnak igéöyt. A kényérgabonajegy az ország egész területén érvényes. Azokra a területekre, ahol a lakosság túlnyomó részben kukoricalisztet fogyaszt a közellátásügyi miniszter külön rendeletben fog intézkedni. Kenyérgabonát csak gabonaszelvények ellenében lehet kiszolgáltatni. A kenyérgabonajegyről előre levágott gabonaszelvény érvénytelen. A kék gabonajeggyel ellátott mezőgazdasági munkavállalók kenyérgabonaszükségletüket a Hombárbizományosoktól, vagy a kenyérgabona eladásra jogosult malmoktól szerezhetik be, de a kiszolgáltatott kenyérgabona után jutalékot nem követelhetnek. A bizományosok a beváltott gabonaszelvénnyel kötelesek elszámolni. A munkaadó háztartásához tartozó munkavállaló gabonajegyét köteles a munkaadónak átadni. Ha a szolgálati viszony közöttük megszűnik, a munkaadó köteles a munkavállaló kenyérgabonajegyét mindazokkal a gabona és vámőrlési szelvényekkel együtt visszaadni, amelyek a szolgálatból való kilépés utáni hónapokra szólnak. Ha a munkaadó már több szelvényt vágott le, mint amennyit a munkavállalónak a kilépéskor visszaadni tartozna a levágott szelvények helyett váltó, szelvényeket kell kiadnia, melyet a községi elöljáróságtól kell igényelni. A szegódményes cselédek, részesaratók és sommás munkások pótfejadagra tarthatnak igényt. A kon- venciós cselédek évi 60 kg kenyérgabona megszerzésére, a részesaratók és az élelmezéssel szerződött időszaki munkások a munkaszerződésben kitöltött időtartamra havonként 10 kg pótjegyre tarthatnak igényt. A junius 11-én megjelent termésrendelet a kenyérgbonajegyrendszert vezette be. A rendelet előírja, hogy a községi elöljáróságok a junius 15.-i állapot szerint a hónap végéig, tehát junius 30-ig kötelesek összeírni a község területén állandó lakóhellyel bírókat. Az összeírás háromféle összeíróíven történik. Ha az összeírott fél őstermelő, tehát 5 kát. holdat meg nem haladó ingatlan birtokosa, állandó mezőgazdasági alkalmazott, mezőgazdasági részesarató, vagy cséplőgépnél alkalmazott munkás, vámőrlőmalom tulajdonosa, vagy annak alkalmazottja, ebben az esetben kék színű gabonajegyre jogosult. A piros színű kenyérgabonajegyre jogosultakat külön összeírólapon írják össze, idetartoznak azok, akik saját kezelésben művelt mezőgazdasági ingatlanok birtokosai, haszonbérbe adott mezőgazdasági művelés alatt álló földbirtok tulajdonosai, mezőgazdaságban alkalmazott tisztviselők, gazdasági cselédek és családtagjai, bércséplővállalkozók, állami, vármegyei, községi, közbir- tokossági, vagy egyházközségi alkalmazottak, amennyiben javadalmazásukat kenyérgabonában kapják. Külön íven írják össze azokat az ellátatlanokat, akik vámőrlésre nem jogosultak. A kenyérgabonajegy a vámőrlésre jogosultak és a háztartásukhoz tartozó kenyér- és lisztellátásának szabályozására és a vetőmagon felül meghagyott kenyérgabona elszámolására szolgál. A kenyérgabonajegy két részből áll, mégpedig a gabonaszelvényekből és a vámőrlési szelvényekből. Mindkettő 12—12 szelvényt tartalmaz. A gabonaszelvények azt. a kenyérgabonamennyiséget tüntetik fel, amelyet a kenyérgabonajeggyel ellátott személy egy év alatt felhasználhat és a vámőrlési szelvény ellenében egy év alatt vámőrlésben megőröltethet. A termelő megtarthatja azt a mennyiséget, amelyet gabonaszelvényei feltűntetnek (kék színű gabonajegyesek), a vámőrlésre jogosult egyéb személyek pedig a gabonaszelvény ellenében az azon feltűntetett kenyérgabonamennyiséget akár egyszerre, akár részletekben beszerezhetik (piros színű gabonajegyesek). A vámőrlési szelvények közül a VII—IX. szelvényekre 1943. év január hó 1. napja előtt, a X. szelvényre 1943 május hó, a XI. és XII. szelvényekre pedig június hó l.nap. ja előtt az azokon feltűntetett mennyiséget vámőrlésben megóröltetni nem szabad. — Ósváth Julia hangversenyéről legközelebb számolunk be. hírek — Az egri ggóggszertárak éjjeli szolgálata. Június hó 20-án este 7 órától június 27-én este 7 óráig: Beniczky gyógyszertára, Lenkey-utca 8. — A hercegprímás szerdán érkezik vissza Bőmából. Serédi Jusztinján bíboros-hercegprímás, aki június 14-én Rómába utazott s hosszas kihallgatáson jelent meg XII. Pius pápánál, visszaindult Magyarországra és szerdán délután 3 órakor érkezik a Keleti pályaudvarra. Visszaérkezésekor a pályaudvaron ünnepélyesen fogadják. — Halálozás. Heves vármegye társadalmát mélyen érintette az a hír, hogy id. Maczky Béla hevesi földbirtokos június 21-én, életének 57. évében elhúnyt. Halálával Heves vármegye egyik kitűnő fiát vesztette el, aki jellemszilárdságával, úri gondolkozásával, jóságával, és emberbaráti ténykedéseivel általános tiszteletet, megbecsülést vívott ki nemcsak az úri társadalomban, hanem a nép széles rétegeiben is. Községének jótevője volt s a vármegyei közéletben jelentékeny szerepet játszott. Özvegyén és hat gyermekén kívül kiterjedt előkelő rokonság gyászolja az elhúnytat, akit nagy részvét mellett 23-án temettek el a hevesi családi sírboltba. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán az elhúnytban testvérbátyját gyászolja. — Lettország a bolsevizmus ellen. Az angol-szovjet megegyezéssel kapcsolatos európai bizalmatlanság különösen a balti államokban jutott kifejezésre, ahol a lett közigazgatás tagjai Rigában rendkívüli ülésre gyűltek össze és ünnepélyesen kijelentették, hogy Lettország soha nem volt bolsevista és a szovjeturalmat nem saját jószántából ismerte el. Lettország Európa alkotórészének vallja magát. A lett népnek nem kell az angol mintára elképzelt gyámkodás és jövő sorsát Nagynémetország kezébe teszi le.
