Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-01-17 / 10. szám

1942. január 17.

E Q E e

5

\ ♦: t>*v"

\V£>f. *íS<S> \v'Í, tá, ^ .'WSWf

vjv j

fffl

rt>‘Ä^r

\ seft‘. >,«, *lhtvV^\feV>*

WVí*>**

A*°X \ V**' >v

^ tc\»r . S&7-°''0 \ve'3

* KlEWTdKl

i»*tt>*tt**iii'*M*H*+»t*+"*+*w*<>*+i»**»+"W*iiw*+*>*<+"*+***»*+M*+»**tt**iit*iit*tiMiii*MaH**nh*»**m*m*iit*i»*it***m*u**

— Egg hétre való olvasmányt

ad a. Film—Színház—Irodalom minden száma! Az e h-iti szám fóbb érdekességei: Egyed Zoltán kritikája a Fővárosi Operettszínház újdonságairól, feltűnést keltő riport a Madách Színház sorsáról, Edelsheim -Gyulai Ella cikke Greta Garbóról. ^Óriási Nó-rovat, képzőművészeti kritikák, hőmérős mozikritikák, Ignácz Rózsa novellája, Jávor Pál regénye, a Marikám új szövegei, nagy keresztrejtvény, viccek, könyvkritikák, gyönyörű filmképek. — Az új szám ára csak 50 fillér.

* Kiskereskedők, kisiparosok figyelmébe! Mi az „Unictus“ könyvelési rendszer előnye? 1. Könyvelő nélkül automatikusan, szabályszerűen könyvel. 2. Egyetlenegy könyvben végzi a könyvelést. 3. A könyvelésen kívül kimutatja a vásárolt áruk összegét.

4. Kimutatja az üzleti forgalmat.

5. Kimutatja az üzleti forgalmat terhelő összes regie-tételeket, rnely- lyel alátámasztja a kalkulációt. 6. Elkülönítve mutatja ki a személyzeti fizetéseket az 1939. IV. te. hatálya alá nem tartozó és tartozó alkalmazottakról. 7. Automatikusan végzi a könyvelés egyeztetését. 8. Rámutat a veszteségforrásokra. 9. Automatikusan mérleget és eredménykimutatást készít. 10. Automatikusan adóvallomást készít. Az „Unictus“ 68.682. szám alatt törvényesen védve. 50, 70, vagy 100 lappal kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyv- kereskedésében.

VESZEK és ELADOK

lencsét, babot, hajdinakását, mákot, mézet, diót, mandulát, almát, dughagymát. — Lucerna-, lóhere-, baltacím-, bíborhere-, bükköny-, köles-, muhar- és olajos magvakat.

Láng Nándor,

Szvorényi-u. 8. Telefon 3-49.

— Fertőző betegségek Heves vármegyében. Heves vármegyében múlt évi december 16-tól 31-ig az alábbi fertőző betegségek kerültek hatósági észlelés alá: Diphteria: Eger 3, Gyöngyös 1, Vá- mosgyörk 1, Hasznos 1, Hatvan 1, Pásztó 2, Heves 2. — Fertőző gü- mőkór: Eger 7, Gyöngyös, egri járás, hatvani járás 21, hevesi járás

2, pétervásárai járás 2, tiszafüredi járás 1. — Vörheny: Kompolt 1, Füzesabony 2, Hatvan 1, Hort 2, Hevesvezekény 2, Dorogháza 1. — Kanyaró: Kál 1, Pásztó 17, (Nány 1, Tar 1, Hort 1, Hatvan 1, Komló 1, Pétervására 1. — Bárányhimlő: Eger 1, Nagytálya 1, Hatvan

3, Hasznos 1, Heves 1. — Hökhurut: Hasznos 1, Hatvan 1, Heves 1. — Járványos agy- és gerinchár- lyalob: Eger 1, Karácsond 1, Apc 1, Tiszafüred 1. — Gyermekkori

bénulás: Apc 1. — Gyermekágyi láz: Hitvau 1. — H-isi hagymáz: Hatvan 1, Heves 1.

Ingatlanforgalom.

(Január 10-től 16-ig.)

Első Magyar Lakatos és Lemezáru- gyár Rt. 279 □-öl házhelyét megvette Nagy Lajos és neje 3906 pengőért. Első Magyar Lakatos és Le- mezárugyár Rt. 260 Q-öl házhelyét megvette Nagy Lajos és neje 3640 pengőért. Reiner Adolfné házát 80 □-ölön megvette Orosz Antal 5200 pengőért. Reiner Adolfné házát 25 Q-ölön megvette özv. Dániel La- josné 1625 pengőért. Első Magyar Lakatos és Lemezárugyár Rt. 179 □-öl házhelyét megvette a Hevesmegyei Takarékpénztár 1074 pengőért. Első Magyar Lakatos és Lemezárugyár 200 □-öl házhelyét megvette dr. Csanády László 1400 pengőért. Első Magyar Lakatos és Lemezárugyár Rt. 116 □-öl házhelyét megvette Telekesi Nándor és neje 580 pengőért. Simon István és neje 285 □-öl házhelyét megvette Fejes Lajosné 1000 pengőért. Stumpf Mihály és Társa szántóját megvette Szabolcsi Dezső és neje 950 pengőért. Kormos Jánosné félházát megvette Pallagi Bernát és neje 1000 pengőért. Özv. Király Gáspárné 807 □-öl szántóját megvette Várkonyi Andorné 300 pengőért. Özv. Király Gáspárné pincéjét megvette Király József és neje 300 pengőért. Gömöri János 1600 □-öl földjét megvette Vályi Andor és neje 3360 pengőért. Antal Erzsébet ház V's-ad részét megvette Nagy Józsefné 200 pengőért. Antal Gyula ház V’s-ad részét megvette Nagy Józsefné 200 pengőért.

Hirdessen az „EGER“-ben

IRODALOM

A pirossapkás kislány.

vitéz Somogyvári Gyula új regénye.

Éppen egy évszázada annak, hogy megindult a magyar történelem egyik legnagyobb vitája, a Széchenyi— Kossuth polémia: az evolúciót hirdető Széchenyinek-e, avagy a forradalmár Kossuthnak volt-e igaza? Nem döntötte el a kérdést a probléma gyakorlati próbája: a 48—49 es események s a nyomukba lépő sötét esztendők sora sem.

Történe’filozófiai szempontbólmeg- kaptuk erre a választ, legmelyebben gondolkozó historikusunktól : Szekfü Gyulától. „Három nemzedék“ című ragyogó tanulmányában, megvesztege’ hetetlen tárgyilagossággal világította meg a kérdés minden elemét.

Szépíróink azonban mindig bizonyos tartózkodással kerülgették ezt az izzó anyagot. Suranyi Miklós volt az első, aki eg szén, átfogó perspektívával fogott hozzá, ennek a páratlanul érdekes anyagnak kifejtéséhez. Örök kára a magyar kultúrának, hogy hatalmas Széchenyi- regénye, az íió korai halála miatt megszakadt — Dőblingnél.

Egészen más oldalról próbálja megközelíteni a témát, most készülő többkötetes regényében: vitéz

Somogyváry Gyula. Nem a főhősök sorsával érzékelteti, hanem az eseményekben sodródó mindennapi emberek hányatott életével eleveníti meg a korszak történetét, gondolkozásmódját s egész világát. Nem a történelmi óriások, hanem a kor, néhány névtelen emberének szerelmen, sorsán és vergődésén át izzik hát végig e nyugtalanító kérdés. E

névtelen magyaroknak s a nagyok közül legpregnánsabban: Görgey

Artúrnak úfja mentén halad át az olvasó, a három nemzedék életébe oly mélyen belejátszódó korszakon.

Másik eredetisége a munkának az, hogy Somogyváry Gyula nem politikusok személyében érzékelteti a kor problémáit, hanem — katonák sorsában.

Somogyváry munkája, alapjában- véve: nagyszabású Görgey-regény, anélkül, hogy maga Görgey állana a regény-cselekmény fővonalában. Mégis vele és körülötte éli végig az olvasó, a múlt század ötödik évtizedétől kezdve lepergő eseményeket.

Somogyváry Gyula szélesen ősz- szefogott munkája az első kísérlet, amely az egész kort s annak két, nagy, ütköző világnézetét és e világnézetek problematikáját hozza elénk — regónykeretben. S ez a problematika, sok vonatkozásban, ma is időszerű.

Egyfelől tehát ez az időszerűség, másfelől pedig az író jellegzetes lélekabrázolása, meleg embersége, szívbőlfakadó humora és tisztán- látó magyarsága, — amely szakadatlanul átszűrődik alakjain és az eseményeken — azok a tényezők, amelyek olyan lebilincselő olvasmánnyá teszik új munkáját.

A sorozat első kötete, amely a szabadságharc előtti évek magyar életének keresztmetszetét s a nemzet későbbi hőseinek, szinte tapintható elevenségű polgári életét, örömeit és napi gondjait tárja elénk: „A Pirossapkás Kislány“. Különös és megkapó szerelmi történet fonala mentén tornyosodik fel ebben a kötetben a magyarság nagy, történelmi korszaka.