Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-06-20 / 97. szám
4 EGER 1942.június 20. Chnrchlll washingtoni htja térdreborulás és koldulás — Írja a német sajtó A világsajtó ma is foglalkozik Churchill amerikai útjával. A berlini lapok szerint Churchill washingtoni látogatása térdreborulás és koldu lás. A hajótér veszteség és az an golok lybiai veresége, továbbá í németek szebasztopoli sikere, vala mint a japánok újabb győzelme következtében beállott súlyos gon dók késztették Churchillt az ame rikai útra. A római sajtó is foglalkozik Churchill utazásával és e szerint a bolsevista szövetségesek kilátástalan helyzete okolja meg az utazást. Churchill most olyan helyzetben van Amerikában, mint Molotov volt Londonban: segítséget kér a katasztrófa elhárítására. Londoni hirek szerint Churchill és Rosevelt a második arcvonal létesítéséről és a Középkeletet fenyegető veszedelemről tanácskoznak. London szerint a németek olyan súlyos csapást mértek a brit VIII. hadseregre, hogy ez nagy utánpótlásokra és erősítésekre szorul, amit azonban a lezárt Földközi- tenger megkerülésével tudnának csak hozzájuk eljuttatni, — hónapok múlva. Az észahamerlkal kormány utasította az Egyiptomban tartózkodó amerikaiakat, hogy hagyták el az ország területét HÍRBE UBORKASZEZON. Vakáció, nyaralás, kikapcsolódás ... — mily kellemesen csengő szavak valamikor. Ma: megannyi merő anakronizmus. Miért ? Mert azelőtt a vidáman integető férj kisérte ki a pályaudvarra balatoni nyaralásra induló családját, ma könnyes szemű asszony és szipá- koló gyermek csimpaszkodik a búcsúzó családfő nyakába, aki ugyan szintén viz mellé utazik, de ez valamivel nagyobb és messzebbfekvő, mint a Balaton és úgy hívják, hogy Fekete-tenger. . . . Mert azelőtt a leérettségizett diák sétapálcát vett és úgy mutogatta a korzón, hogy ő már úr. Ma pedig a bankett részvételi diját a Vöröskeresztnek adja és a pálca helyett fegyverrel a kezében jelentkezik a haza szolgálatára. . .. Mert a nyári színházak első soraiban nem a sápszedő hadigazdagok diónyi brilliánsfüggői csillognak, hanem — zúgó tapsainkra az actornál is méltóbb — sebesült hősök fehér kötései világítanak szivünkbe. .. . Mert ezen a nyáron nincsenek hejehujás juniálisok, pazar ki- világításu garden partyk, tömött tarisznyáju hétvégi kirándulások, (vájjon van-e még vikend Angliában?) és nem lesznek alkoholmámorba fulladó, önfeledt Anna- bálok se, de igenis vannak nép- és családvédelmi összejövetelek, légoltalmi ülések, zöldkeresztes hospitálások, napközi otthonok konyháin ebédkiosztások, ápolónői tanfolyamok. . . . Mert a máskor híranyagban szűkölködő újságok ezen a nyáron nem a fiumei cápáról, hanem egéugyanis nem voltak, csak a Rátli Mátyás „Magyar Hírmondó“-ja, és „Bécsi Magyar Kurír“. Ezek is csak a század utolsó két évtizedben. Az ilyen összejövetelekről az egész utca lakósságának hírt adott a nehéz kopogtató, mert bizony nagy zajjal esett a vastag kapura. S mögötte, mint valami hangláda, fokozta a hangot a mély kapualja. Az utca még ekkor is sártenger a tavaszi hóolvadás és az őszi esőzések idején. Legfeljebb a házak melletti gyalogjárókat töltik fel kőtörmelékekkel. A város maga inkább csak a piacot kövezteti, vagy „flast- romoztatja“ és a legfontosabb utcákat. Az ilyen kisebb utcára még nem fordít gondot. Annál kevésbbé, mert jól tudja az elüljáróság, hogy a polgárok belenyugszanak a változ- hatatlanba és csak kivételesen panaszkodnak, elégedetlenkednek. Különben is e században még nem értettek az utak alapos burkolásához és a talajra elhelyezettkisebb-nagyobb kövek lasankintbelevesztek a sárba.Mac Ádám angol mérnök, ugyanis csak szén másfajta tengeri szörnyek pusztításairól számolnak be. . . . Mert ennek a nyárnak csil1 laghullajtó augusztusi éjszakája után nem egy derék család virrad árvaságra és ugyanannyi magyar vitéz magasztosul halhatatlan hőssé. ... És mert ezen a tikkasztó, fülledt nyáron évszázadok vagy talán évezredek méhében szunnyadó titokzatos népi erők robbannak össze, hogy egymást örökre megsemmisítsék, vagy a kiömlött vér óceánjával új életre termékenyítsék a kiszáradt, elaggott földet. . . . Vakáció, nyaralás, kikapcsolódás . . . Igen, ezen a nyáron eldől, hogy lesz-e még vakáció és nyaralás, vagy pedig valóban és végleg kikapcsolódunk a világ történéseinek folyamatából. Ezen a nyáron eldől: lesz-e ezután is Európa és Ázsia, beszélünk-e holnap is Keletről és Nyugatról, megkülönböztethetünk-e kultúrát és barba: izmust. Megtudjuk a nyáron, hogy égbenyúló kate- drálisok csipkés gótikáju tornyai alatt térdrehullhatunk-e a Legfölsé- gesebb előtt, avagy az istentelenek múzeumainak pokoli lármája harsog hűvös bolthajtások megszentelt csöndjébe. Krisztus lábnyomát követhetjük-e, vagy az antikrisztus csizmája tapos el minket. És hogy magyarok maradunk-e? * Mindössze ennyiről lesz szó az idei uborkaszezonban. (—ás —os.) — Meg kell jelenni a légoltalmi oktatáson. Ecsegi József gyöngyösi napszámos mint légoltalmi szolgálatra kötelezett egyénf nem jelent meg a légoltalmi oktatáson és távolmaradását mivel sem igazolta. A törvényszék dr. Szoko- lay Viktor tanácsa 20 pengő pénz. büntetésre ítélte. a 19. század elején találta fel a róla elnevezett makadámútok építési rendszerét. Azóta vannak alaposan elkészített és maradandóbb utaink. Egyik-másik háztulajdonos azonban gyakorlatiasabb érzékű és a háza előtt elvonuló gyalogjárót egy pár lábnyi szélességben macskafejü kövekkel rakatja ki. De úgy, hogy kifelé lejtősödjék az út. Erre szükség volt azért, hogy a tetőről le- csurgó viz és az olvadó hó leve ne folyjék a ház tövéhez. Hogy azután ez a járó-kelőknek kellemetlen, avval nem sokat törődtek. Ha síkos volt az út, bizony ügyesség kellett a bizonytalan, ingadozó közlekedéshez, mert a síkos út, veszedelmesen fenyegette a testi épséget. Ez a rossz kövezési mód sok helyütt megmaradt egy évszázadnál tovább, még előző nemzedékünk idején is. Mint annak a kornak nehezen mozduló szelleme, maga az utca is keveset változott. . Annál mozgalmasabb lett azonban 19. századbeli élete. Breznay Imre. A világsájtó közli a feltűnő hírt, hogy az északamerikai kormány utasította az Egyiptomban tartóz— A pápa influenzában megbetegedett. A Szentatya influenzában megbetegedett. A csütörtökre előirányzott kihallgatásokat későbbi időpontra kellett elhalasztani. — Testnevelési bemutató a ciszterci gimnáziumban. A ciszt. r. egri szt. Bernát gimnáziumának Werner Adolf-Sportkö? e június 23-án, kedden délután fél 6 órakor az iskola nagyudvarán tartja 1941/42. iskolai évi ünnepélyes testnevelési bemutatóját. A bemutató műsora a következő: 1. Felvonulás. Hymnus. 2. Közös szabadgyakorlatok. (IV., V., VI., VII. o.) 3. Talajtorna. (I., II., III, IV. o) 4. Medicinlabda- dobások. (VI., VII. oszt.) 5. Közös szabadgyakorlatok. |(L, II., III. o.) 6. Korlátakadémia. 7. Nemzetek labdája. (IV. o.) 8. Váltóverseny. (I., II., III. o.) 9. Svédszekrény- ugrások. (V., VI., VII. o.) 10. Féltek-e vadembertől? (I. o.) 11. Kosárlabda. (VI., VII. o.) 12. Díjkiosztás. Szózat. Elvonulás. Belépődíj nincs. Kötelező műsormegváltás 80 fillér. — „Egységes“ sört terveznek nyárra a vendéglősök. A sörfózó gyárak és a vendéglősök kiküldöttei között tanácskozás lesz, amelyen felvetik azt a tervet is, hogy — átmenetileg — a nyári sörellátást úgy kellene biztosítani, hogy a sörgyárak csak egységes minőségű sört főznének. Addig is, amíg a sörgyárak és vendéglősök között megállapodás jön létre az egységes sörellátás dolgában, az átmeneti időre a vendéglősök és éttermek egyrésze különféle intézkedésekkel biztosítja a sört. Külön rendelkezés nélkül ment a gyakorlatba, hogy korsó sört sehol sem mérnek. Korlátlanul sekinek sem adnak sört. kodó amerikaiakat, hogy haladék- talpul hagyják el az ország területét. — Növendék-hangverseny az egri városi zeneiskolában. A városi zeneiskola a tanév utólsó növendék-hangversenyét június 22-éu hétfőn délután 6 órai kezdettel tartja a Panakoszta-házban. A legutóbb tartott sikeres vizsgahangverseny után nagy érdeklődés előzi meg a tanévzáró hangversenyt. — Vaj poralakban. (MN) Az argentin mezőgazdasági miniszter rendeletére az argentínai tejfeldolgozóipar kísérleteket végez a vajnak poralakban való előállítására. Ezen a módon Argentína a hűtőhajókban mutatkozó és előreláthatólag még a továbbra is növekvő hiányon akar segíteni. Az Actio Catholica 58. számú filmkritikája „Egy kis tévedés.“ A cenzúra csak 16 éven felülieknek engedélyezte, de erkölcsi szempontból azoknak sem való. „Tisztítótűz.“ Az ének és zenei rósz szépségein épül fel a film: egy emberileg megtévedt tenorista lelki átalakulása és megtisztulása. A drámai mag elejével félreérthető, de a végén kifogástalan a megoldás. „Gunyvacsora“. Romantikus olasz történelmi film, amely a szenvedély, a féltékenység és az önbiráskodó bosszúvágy tragikus következményeit példázza. Rendezése a renais- 8ance érzéki életstílusát erősen kihangsúlyozza. Drámai szempontból kifogástalan megoldása ellenére több jelenete erkölcsileg kifogásolható. „Szabotázs“. Nemzetnevelő időszerű kémtörténet.
