Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-06-20 / 97. szám
2 E G E R 1942. június 20. a gyűjtőeszközök összeszedésében, esetleges tüzek oltásában nem vesz részt, vagy a 4. pont szerint a tilalmi időben a határban tüzet gyújt, végül az 5. pont alatti megelőző rendszabályokat elmulasztja, büntetendő cselekményt követ el és a mulasztó súlyos büntetésben részesül. Eger, június 20. Országszerte június 28-án tartják meg a levente napot. Az egri leventék hős apáik emlékéhez méltó lelkesedéssel készülnek a leventenap minél szebb megünneplésére. A városi és járási leventeparancsnokság szerető gonddal készítette elő a levente-nap műsorát, amelyből az alábbiakat emeljük ki: Levente-díszőrség a hősök emlékművénél A Károlyvárosi levente csapat június 27-én 18 órakor 2 főből álló díszőrségat állít fel a hősök emlékművénél. Ugyanebből a levente csapatból levente diszszakaszt állítanak össze. Levente - díszszakasz tisztelgése az emlékmű előtt A díszszakasz Kovács János levente parancsnok vezetése alatt a levente zenekarral június 27-én 19 óra 30 perckor a Baktai-úti iskolától a Vörösmarty-utca, Csíky Sándor-utca, Széchenyi-utcán a Hősök emlékműve elé vonul. A Himnusz után egy levente elmondja a hősök emlékére írt fohászt, amely így hangzik: „Imádságos lélekkel fordulunk felétek magyar hősi halottaink. A magyar nép diadalmas múltjából óriásként emelkedik ki hatalmas alakotok. Véretekkel őriztétek hazánk szent földjét, életetekkel védtétek a magyar föld népét. — Örök magyar hősök, mint vér a véretekből és test a testetekből, szent esküvés8el fogadjuk, hogy életünk, népünk és hazánk védelmében, — hősi élet, s ha kell, hősi halál lesz! Tisztelgünk, imádkozunk előttetek örök magyar hősök!“ Ezután a levente zenekar eljátsza a Hiszekegyet. A zenekar ezután hazakiséri a díszszakaszt a Baktai úti iskolába. Junius 28-án 8 órára valamennyi leventecsapat el indul nótaszóval v. zenekari kisérettel a székesegyházban megtartandó leventemisére. A leventemisén a leánylevente szakosztály is részt vesz. Szentmise után az érsekkerti sportpályára indulnak a leventék s ott a zászló előtt tisztelgő ünnepélyt tartanak. Ezután leventeavatás és fogadalomtétel lesz, amely előtt Ágoston Julán dr. ciszterci gimn. tanár, levente szakaszparancsnok intéz szózatot a fogadalomtételre felállott leventékhez. A leventenap többi műsorát az Eger következő számaiban közöljük. — Äz egri gyógyszertárak éjjeli szolgálata. Június hó 20-án este 7 órától június 27-én este 7 óráig: Beniczky gyógyszertára, Lenkey-utca 8. A Jókai Mór-utca históriája. II. A 18. században. Előző cikkemben általános képet adtam ennek a belvárosi kis utcának valószínű keletkezéséről és a török hódoltság alatti képéről. Most azt akarom megismételni: milyen volt a visszatért magyar uralom első századában. Ez annál könnyebb, mert ebből az időből már többé- kevésbbé hiteles adatok állanak rendelkezésre. Megváltozott az utca neve. Sza- batosabb lett: „Szürke Barátok Ut- czája.u Senkit ne lepjen meg ez a jelző, mert abban az időben kétféle ilyen szerzet volt Egerben. A régi a Ferenceseké, kik annyira hozzánőttek a magyarság leikéhez nálunk is, hogy a nép barátainak tekintette őket, amint meg is érdemelték éppen* úgy, mint manapság. Ezeknek akkor még nem kávébarna színű volt az öltözetük, hanem sötét szürke. Volt azután egy másik szerzetes rendünk is, a Szent Háromságról nevezett (Trinitárius) rend, amelyet az 1715. évi 102. törvénycikk 2. §-a fogadott be s akiket mindjárt a század második tizedének végefelé telepítet be hozzánk Erdődy Gábor gróf püspök. A mai öreg templom alapkövét 1719. április 26-án tették le. Ezeknek ruhája fehér volt s ezért a mai Arany János-utca neve még a múlt század végén is «Fehér barátok Sorau volt a nép ajkán. Ezektől különböztette tehát meg a szürké jelző a Ferenceseket. Az utca lakói voltak a század derekán, a keleti oldalon a Káptalan-utcától számítva: a sarkon, ahol ma már nincs meg a ház, Schmidt Péter képíró, azután Negyedes József (ma: 2. szám), a mai 4. számú ház Pataki Mihály özvegyéé. A 6. számú, ahol ma a Szegénygondozó hivatala van, házigazdája Szuhányi János, akkinél zsellérként laktak Hotta Judit és Forrai Kata „leánykák tanítói“ .. . Magán-tanítónők voltak, mert a várostól nem is mertek segítséget kérni. Hiszen akkoKevesen tudják, . .. hogy a tartós hullám már nem kevesebb, mint 3000 éves múltra tekinthet vissza. A világ legrégibb tartóshullámát Byron de Prorok régész fedezte fel egy jemeni sírban talált arab hercegnő múmiáján. A hercegnő eredetileg fekete haja vörösre volt feStre és szinte mértani pontossággal kidomborított fürtjei világosan elárulták a masterséges kezelést. Hogy az időszámításunk etőtti első évezredből származó tartóshullámot milyen módszerrel állították elő, most már természetesen nem lehet megállapítani. ... hogy a régi egyiptomiak azt gondolták, hogy a hányás és izzadás különösen egészséges és a hosszú élet elérésének egyik legjobb eszköze. Ennek a furcsa hiedelemnek megfelelően az egyiptomiak havon- kint legalább egyszer hánytató szereket vettek be és ha udvariasan érdeklődni akartak valakinek a hogy- léte iránt, nem azt kérdezték tőle, hogy mint érzi magát, hanem azt, hogy hogyan izzad. ... hogy amig 1550 körül a magyar kocsi el nem indult hódító útjára, Nyugat-Európában úgyszólván csak a nyeregben való utazás volt divatban. A kényelmes kocsinak, mint minden újításnak, minden előnye ellenére sok ellenállást kellett le- küzdenie. 1588-ban például a braun- schweigi herceg rendeletileg tilalmazta használatát, mivel „rossz hatással van a férfias erényekre, úgymint a becsületes nyíltságra, vitézségre és kitartásra és lusta semmittevőket nevel“. ... hogy egy száz évvel ezelőtt nagy közkedveltségnek örvendett illemtan a következő tanáccsal szolgált a fiatal udvarlóknak: „Amikor szived választottjához közeledsz — természetesen anyja jelenlétében — riban a leánynevelést nem tartották fontosnak. Éppen az egri magisztrátussal történt, hogy egy harmadik magán-tanítónő, Iszméry Julianna, támogatást kért a várostól. A tanács válasza ez volt: „nem tartja magára nézve kötelezőnek, hogy fizessen, mert aki leányát varrásra, hímzésre, kötésre akarja taníttatni, az fizessen maga .. ., de a közösséget evvel terhelni nem lehet.“ Mindezt azonban csak a kor gondolkozásának jellemzésere említem meg. Ez a 6. számú ház egyébként arról is nevezetes, hogy ebben született városunknak egy nevezetes fér- fíai, Szuhányi Ferenc, 1742. nov. 29-én. Iskoláit Egerben végezte s 17 éves korában jezsuita lett, majd a szerzet 1773-iki eltörlése után világi pap és később címzetes apát. 1794-ben a gyöngyösi gimnázium igazgatója, majd 1799-ben a kassai jogakadémia prodirektora s 1812-ben a kassai tankerület főigazgatója. Ezt e rendkívül magas tisztségét 1824. január 28-án hirtetéveszd össze őket és az anyát nézd a leánynak. Ez az eljárás mindig jó hatást vált ki.“ ... hogy egy párisi filmműterem falán még ma is ez a felirat díszeleg: „Uraknak legszigorúbban tilos a női öltözőkbe belépni. A házirend nyolcadik pontja értelmében a fodrász nőnek számít“ — Vasárnap délelőtt tesznek esküt a női honvédelmi munkára jelentkezett hölgyek, akik a tegnapi eskütételről lemaradtak. Felkérem mindazokat, akik a női honvédelmi munkára jelentkeztek, de idézőt a június 19-én délután megtartott eskütételre nem kaptak, vagy bármi más okból az eskütételen meg nem jelenhettek és így az esküt még le nem tehették, hogy vasárnap délelőtt 11 órakor, a városház nagytermében eskütétel céljából megjelenni szíveskedjenek. Dr. Kálnoky Istvánná. — Elérkezett a szőlők virágzásának ideje, melynek elmúltával megállapítható lesz a remélhető termés hozzávetőleges nagysága. Ettől az időponttól kezdve gondoskodhat minden szőlőbirtokos arról, hogy a nálunk oly gyakori jégverések által okozható érzékeny anyagi veszteség ellen jégbiztosítás utján védekezzék. Ne mulasszák el a kárelhárításnak ezt a célszerű módját, mert egy közepes jégverés is nagy pénzbeli veszteséget okozhat. Úgy ebben, mint minden más biztosítási ügyben felvilágosítást nyújt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság helybeli főügynöksége: Eger, Jókai-u. 5. 8z. * Értesítés. Az egri cukrászok értesítik a mélyen tisztelt vendégeiket, hogy cukrászdáikat minden hétfői napon egész nap zárva tartják. Ha a hétfői nap ünnepre esik, úgy a rákövetkező hétköznapon lesznek a cukrászdák zárva. len bekövetkezett haláláig töltötte be általánosan elismert nagy sikerrel. Irodalmi téren is nagy sikerrel működött s halála alkalmával a korabeli lapok és folyóiratok nagyérté- kelésű cikkekben méltatták tartalmas életét. A 8. számú ház, ami most az Ügyvédi Kamaráé, akkor Liptai Mihályé volt, végűi a legutolsó a régi Glósz-féle ház, ma 10. szám (Balogh Tamásé). Emellett volt egy széles árok, amelyen a mai Kállay- utcából folyt le a hajduhegyi víz a patakba. Ezt megszüntétték a 18. század végén, de a városház déli szárnyának emeleti ablakából lehet látni, hogy ez a terület választotta el a vármegyeház telkétől. A 8. számú házat különben, mely előbb az özv. Havas Tamásnéé volt, 1753-ban megvette Havas István gombkötő mester, még pedig „400 Forintért, 2 Köbül Búzáért, 2 szekér Fáért, 2 iteze Vajért és egy Márjás-huszasért Sóra.,, Kevéssel később már 1800 Forintért kelt el. Igaz hogy kőben emeletre húzták „Tisztelgünk, imádkozunk előttetek örök magyar hősök!64 Rz egri leventék emelkedett lélekkel és gazdag programmal tartják meg június 28-án a levente-napot
