Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-06-10 / 91. szám

szám, % S B 8 FILLÉR * Szerda Trianon 23, 1942. június 10. BftV* » V ' Itöger, LI1L évfolyam, 91, ILŐFIZETÉSI DÍJi tgg hónapra 1 pengő *0 f, V« évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, tasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum f sz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomds. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. fiz egri hegyközség több szőlőjében felállítják a peronoszpóra-jelzőszolgálatoí 36 ezer pengős kerettel dolgozik az egri hegyközség Az egri hegyközség legutóbb meg­tartott rendes közgyűlésén Zimány János elnöklete alatt letárgyalták a múlt évi zárószámadásokat és a folyó év költségvetését. Az elmúlt évet 36 ezer pengős kerettel zárta a hegyközség, ugyan­ennyit irányzott elő a jelen évre is. A számadási tételek között szere­pelt az a 12 ezer pengős összeg, amellyel a hegyközség,megalakulása óta tartozik Eger városának. Annak­idején ugyanis a hivatalos város elő­legezte a meginduláshoz szükséges anyagi támogatást a hegyközségnek. A hegyközség közgyűlése kérelmet intézett a városhoz, hogy az össze­get részletekben számítsák le a városi ingatlanok után esedékes hegyőrbérekből. Ezzel a leszámí­tással a hegyközség eddig 5800 pengőt törlesztett a tartozásból. Az elnök bejelentette, hogy három választmányi tagsági hely megüre-" sedett, mert Gröber Jenő és Rábóczki Bertalan meghalt ,Nagy Kálmán pe­dig lemondott. Helyükbe a közgyűlés Dobrovits Lászlót, Nagy Istvánt és Szilvási Sándort választotta meg választmányi tagokul. Elhatározta a közgyűlés, hogy dr. Kállay Zoltán szőlőjében pero- noszpóra figyelő szolgálatot állít fel, ahol hivatalos közeg figyeli a be­tegség jelentkezését és mértékét. Jelzőszolgálat lesz még Okolicsányi Imre alispán és dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő szőlőjében, ők azonban saját költségükön léte­sítik azt. A közgyűlés határozatott hozott a hegybíró és hegyközségi jegyző fizetése ügyében. A bíró és jegyző az állami rendszerű fizetési osz­tályba való sorolásukat kérték. A közgyűlés a kérelmet teljesítette. A hegyőrök havi 15 pengő drága­sági pótlékot kapnak. Hosszabb vita alakult ki a uap- számbérek körül, a vita azonban csak elvi síkon mozgott, mert a földművelésügyi miniszter /rendelete nem engedi a gyakorlati módosí­tásokat. Kérelmet intézett a közgyűlés a városhoz, hogy a hivatalos helyi­séget díjmentesen adja a hegyközség rendelkezésére, amint a vármegye is lakbér nélkül ad helyet a vármegyei hegyközségi intézménynek. A felszólalások során Lang Nándor a vöröskeresztnél lerakott trágya­dombok ügyében szólalt fel, Kiszely Árpád több értékes hozzászólás so­rán a szőlő és gyümölcskártevők elleni védekezés szükségességét han­goztatta és arra kérte a hegyközsé­get, hogy idejében keresse meg a GyOE hevesmegyei tagegyesületét a befőzési cukor kiutalására vonat­kozólag. Ugyancsak Kiszely Árpád mondott köszönetét a hegyközség vezetőségének egy évi lelkes és lelkiismeretes munkájáért. Elkészüli az új iűzharcos-jauaslat A Magyar Élet Pártjában vitéz Bartha Károly honvédelmi minisz­ter részletesen ismertette a tűzhar­cos javaslatot, amely intézkedései­nek lényege szerint a fajvédelmi szempontokat valósítja meg a tűz­harcosoknál. A hazafias közvélemény egyhangú helyeslése mellett megalkotott hon­védelmi törvény alkalmasnak bizo­nyult a kitűzött cél elérésére. A fejlődés azonban szükségessé tette, hogy kisebb módosítások történjenek a törvény rendelkezéseiben, amelyek az alapvető elveket nem érintik. A hadkötelesség alatt álló zsidók, il­letőleg zsidóknak tekintendő szemé­lyek katonai szolgálatteljesítésének módját szabályozó minisztériumi rendelet helyébe — amelyet a kivé­teles hatalom alapján adtak ki — e törvénnyel törvényi rendelkezések lépnek. A törvényjavaslat is fenntartja a jelenleg érvényes rendeletnek azt az elvét, hogy a zsidók a honvédség­ben a fegyveres szolgálat helyett kisegítő szolgalatot teljesítenek. En­nek folytán zsidókat a leventeköte­lezettség helyett kisegítő szolgálatra való előképzés kötelezettsége ter­heli. A javaslat biztosítja az egy­öntetűséget a zsidókra vonatkozó többi rendelkezéssel, amely a zsi­dóknak állami és közszolgálati al­kalmazásokból való kizárását biz­tosítja. Lényeges a javaslatban a minősítés kérdése, amely az 1941. XV. t.-c. alapjára, vagyis a fajvé­delmi alapra helyezkedik. A legalább 50 százalékban hadi­rokkantak tekintetében kivételt te­remt a javaslat. Kivételekre nyújt alapot az élmúlt háborúban, vala- mint az ellenforradalmak idején, úgyszintén az idegen megszállás alatt tanúsított, nemzeti szempont­ból kimagaslóan érdemes magatar­tás. A javaslat a műegyetemi tanul­mányukat folytató hadkötelezettek részére külön kiképzést, a tartalékos mérnöktiszti kiképzést teremti meg úgy, hogy akik erre figyelembe jö­hetnek, katonai szolgálatukat a hon­védelmi miniszter által szabályo­zandó módon és beosztásban több részben teljesítik. A szabályozás figyelembe veszi a műegyetemi ta­nulmányi rendet. A javaslat több rendelkezést hoz a katonai szolgálatot teljesítő köz- szolgálati alkalmazottak érdekében, úgyszintén a magánalkalmazottak egyes csoportjai érdekében is hoz igen lényeges rendelkezést. A ka­tonai szolgálatból leszerelt ipari és kereskedelmi alkalmazottak javára, akiket a munkaadók visszavenni kötelesek, a javaslat a felmondási időt meghosszabbítja és bizonyos méltányos lehetőségen belül a munka­adóra felmondási tilalmat hárít. A felmondási tilalom időtartamát 4, 6, illetve 10 hétben.állapítja meg. A nemzet harcbanálló fiairól ál­talánosságban kíván gondoskodni a javaslat, amikor az ország kor­mányzója által alapított kardos és koszorús „Tűzkereszt“-tel kitünte­tett harcosaink ugyanazt a tűzhar­cos minőséget és a velejáró jogokat élvezik, amelyek az elmúlt világ­háború tűzharcosait megilletik. Újszerű rendelkezése a javaslat­nak az, hogy az említett kitünte­tésre jogosult hősi halott hozzátar­tozóinak szinte valamennyi kedvez­ményt megadja ami a tűzkereszte- seket megilleti. Az újabban vitéz- ségi éremmel kitüntetett személyek részére biztosítja a vitézségi érmek eddigi kedvezményeit. Az 1914—18. évi világháború tűzharcosainak háborús katonai szol­gálatát, tekintet nélkül arra, hogy a háború után mennyi idő múlva léptek közszolgálatba, az érdekelt kérelmére a nyugdíj megállapításá­nál figyelembe kell venni. Az ezután szolfiálatbalépő tűz­harcos, vagy tűzkeresztes háborús katonai szolgálatát a nyugdíjon és ellátási igényen felül a hivata'i rángsorolás, a szolgálati idő és il­letmény szempontjából figyelembe kell venni. A nemzet el nem múló bálája jut kifejezésre a hadipótlékra igényjo­gosult tűzharcosok iránt is, a javas­latnak ama rendelkezéseiben ame­lyekkel az állam a hadipótlék ösz- szegét részben felemedi, részben ki is terjeszti a jogosultak körét, a- mennyiben az államnál, a közüze­meknél stb. alkalmazásban álló tűz­harcos munkásokat s az egyéb ide­iglenes alkalmazotti csoportokat is besorolja az igényjogosultak körébe. Említésreméltó a javaslatnak az a szakasza is, amely a hadi műszaki tanács felállítására vonatkozóan rendelkezik. Szabályozták a nyaralóközönség élelmiszerellátását A hivatalos lap június 10-iki szá­ma közli a közellátásügyi miniszter rendeletét a gyógyulást kereső, üdülő, nyaraló közönség élelmiszer- ellátásának szabályozásáról. A ren­delet értelmében, aki állandó lakó­helyéről gyógyulás, üdülés, nyara­lás céljából három napot meghaladó időtartamra eltávozik, az üdülő­helyen jegy ellenében kiszolgálható élelmiszereket csak közellátási iga­zolvány ellenében szerezhet be, a- melyet a lakóhely szerint illetékes községi elöljáróság vagy polgármes­ter állít ki. A közellátási igazolvá­nyon az üdülőhely községi elöljá­rósága feltünteti az érdekelt sze­mély megérkezésének és eltávozá­sának napját, egyidejűleg az állandó lakókelyen kiállított élelmiszerjegy fejrovatát, valamint az üdülés tar­tama alatt esedékes szelvényeit fe- lülbélyegzi. Ha a nyaraló állandó lakhelye szerint élelmiszerjeggyel nem bír, akkor a nyaralóhely szerint illeté­kes községi elöljáróság a közellá­tási igazolvány alapján a nyaralás tartamára megfelelő élelmiszerjegye­ket állít ki. A rendelet hatályának tartalma alatt az ország egész területén bár­hol kiadott kényérváltójegyre úgy a sütőüzemekben, mint egyéb ke­nyér árusítására jogosító üzletekben lehet kenyeret vásárolni. Ez a sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom