Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-06-06 / 89. szám
1942. június 6. EGER 5 250 milliót jövedelmez évente a baromfitenyésztés Eger, június 6. A magyar nemzeti jövedelemhez a baromfitenyésztés évi 250 millió pengővel járul hozzá. Ennek körülbelül háromnegyedrészét a belső piac veszi fel, egynegyedrésze pedig exportra kerül. Általában a magyar export 10—12 százaléka származik a baromfitenyésztésből, az agrárkivitelnek 18—20 százalékát teszi ki és az állat, állati termékek kivitelében 30—35 százalék körül van az aránya. Minthogy a baromfitenyésztés 92 százalékában a kisgazdaságok kezében van, ennek a termelési ágnak rendkívül- nagy a szociális jelentősége is. A baromfitenyésztés fejlesztése érdekében ma már 14 állami keltető- központ működik. A gödöllői kísérleti állomás is hozzájárult eredményeivel a baromfitenyésztés fejlesztéséhez. Vándort&nfolyamokkal, te- nyészanyag szétosztásával igyekszik a földmívelésügyi kormányzat a baromfitenyésztés színvonalát emelni. De a minőségi termeléssel és a teljesítőképesség fejlesztésével még jelentékenyen lehetne növelni a magyar baromfigazdálkodás jövedelmezőségét. A tojástermelés színvonalának emelése két irányban volna szükséges: egyfelől a téli tojástermelés növelésére kellene egyre több tenyésztőnek berendezkedni, másfelől a tojástermelés jobb ellenőrzésével a gyengébb fajták kiküszöbölésére kellene törekedni. így ezentúl 100—150 millió darabbal lehetne az évi tojástermelést emelni csak azzal, hogy a jelenlegi tojástermelési átlagot tyúkonként évi 70 tojásról 80 tojásra, esetleg 90 tojásig emeljük. A tolltermelés fokozása érdekében teljesen a fehértollű lúd- és kacsa-fajtákra kellene áttérni, ami a magyar toll értéksítésében további előuyt jelentene. Főzzünk kevés zsírral Kevesen tudják, . . . hogy a régi rómaiak építkezéseiknél olyan időálló habarcsot használtak, mely a legmodernebb habarcsok ellenállóképességét is mesz- sze felülmúlja. A rómaiak habarcsának titkát még a mai napig sem sikerült megfejteni. . . . hogy a középkori araboknál a papírkészítés művészete, mielőtt Európában még ismeretes lett volna, már igen magas fokot ért el. Ep- penígy jól értettek a papír színezéséhez is és a különböző színeknek meghatározott jelentőséget tulajdonítottak. Tudományos munkákat és közönséges leveleket fehér papírra írtak, a halálos ítéleteket azonban már kékre, mivel az araboknál a kék volt a gyász színe. A vörös szín az előkelőség és méltóság színe volt, ilyen papírt csak az uralkodó, a nemesség és a papság használhatott. Mivel a sárgát az aranyszín rokonának tartották, a sárga színű papír a gazdagság és pompa jelének számított. . . . hogy a gombostű a napokban lesz hatszáz éves. Iparszerüleg 1342-ben Nürnbbergben állítottak elő először gombostűt. Ezek a gombostűk fáradságos kézimunkával sárgaréz- vagy vasdrótból készültek és ez a gyártási mód öt évszázadon át fenntartotta magát. Az első gombostügyártógépet 1812-ben találták fel. Míg a gombostű csak az újabb kor vívmánya, a varrótű és a biztosítótű már a legrégebbi ókorban is ismeretes volt. . .. hogy a kakadu szó a maláj nyelvből származik és eredetileg harapófogót jelent. Az elnevezésre a ■csípéssel védekező madarak csőrének alakja adott alkalmat. . . . hogy a hangyák életéről már óriási mennyiségű többé-kevésbbé tudományos könyv jelent meg. Egy washingtoni könyvtár csupán erről a tárgyról is kereken 20,000 kötetet gyűjtött össze. . .. hogy a hegedűszó a farkasokra és vadkutyákra elijesztőleg hat. Azokat az eddigi meséknek bélyegzett adatokat, melyek szerint a pásztorok valamikor hegedűjátékkal tartották távol a nyájtól a farkasokat, legújabban a tudomány is igazolja: . . . hogy Észak-Afrika, különösen pedig a Szahara homokját a viharok gyakran Közép-Európáig is elszállítják. Az Alpok jég és hómezőin már gyakran találtak afrikai homokkal borított területeket. . .. hogy a csigák télen lezárják házukat. A csigaház nyílását két gyorsan megmerevedő, átlátszó hártyaréteggel látják el és így a hideg évszakot úgyszólván kettős ablak mögött élik át. (MN) — Az Ú] élet regéngtárának hetenként megjelenő 10 filléres füzetei kaphatók a Kér. Sajtószővet- kezet könyvkereskedésében. A mostani háborús élelmiszer nehézségek miatt fontos, hogy háziasszonyaink a zsírral takarékoskodjanak. A háztartásokban zsírral takarékoskodni elsősorban úgy lehet, hogy elkészítendő ételeinkhez lényegesen kevesebb zsírt használunk, mint a- mennyit békeidőben használtunk fel. A másik takarékossági lehetőség a különböző főzési módok alkalmazásában keresendő. így leveseink és főzelékeink nagy részét nem rántással, hanem habarással készíthetjük el. A habaráshoz tejet, tejfelt, áttört aludttejet, joghurtot használunk fel. Tejfélék hiányában az egyes zöldségfélék fövő levét is felhasználhatjuk a habaráshoz. Ilyen pl. a spárgaleves, zöldbableves, stb. A habarást természetesen melegen nem végezhetjük, mert a liszt megcsomósodik. A kevés liszttel simára kevert, azaz elhabart levesvagy főzeléksűrítőt ezután a főtt lével eresztjük fel és felforraljuk. A krémlevesek készítésénél sok esetben a sűrítőanyagot maga az áttört zöldségféle képezi, de sűríthetünk egy két szem burgonyával is. A zsírral való takarékosság harmadik módja a zsírtalan levesek készítése. Vannak olyan levesek, amelyekhez semmi zsiradék, de sűrítő anyag sem kell. Ilyen pl. a húsleves, a halászlé. De zsír nélkül készülnek a nyáron kedvelt gyümölcslevesek és gyümölcsmártások, amelyek rendszerint savany- kás gyümölcsökből készülnek. Ezeknek a leveseknek és mártásoknak egészségügyi vonatkozásaik mellett igen nagy előnyük, hogy törődöt- tebb gyümölcsökből, hullott almából stb. is készíthetők. Ilyen pl. a meggy-, egres-, almaleves, vagy mártás és így tovább. Húsoknál a rostonsült húsok is úgyszólván teljesen zsír nélkül készülhetnek és legfeljebb csak a rostsültöt kell lezsírozni. Tejfellel meglocsolva minden zsiradék hozzáadása, nélkül készíthetjük pl. a ráchaht. Előnyösen használhatjuk fel a kifótt marhahúst darált húsgombóc, tekercs vagy más alakban is burgonyás tésztába főzve, ill. sütve, amelyhez gombás, csipkebogyó vagy más tetszésszerinti mártást adhatunk. Jelentékeny azoknak az ételeknek a száma, amelyek kevés zsírral és teljesen kielégítő és tápláló ételfogásokat nyújtanak. Ezek közül legtöbbje egytál ételként is beállíthatók az étrendbe. Ilyenek pl. a rakott vagy töltött kalarábé, rakott podlupka, rakott káposzta, rakott zöldbab, parajos omlett, gombás rizses zöldborsó, babgulyás, stb. A fentemlítettek közül egynéhány étel recepjét mai lapunkban és néhány következő számunkban közöljük. Zöldbableves. A szálkáitól tisztított, feldarabolt zöldbabot gyengén sózott vízben puhára főzzük. Szitán áttört aludttejet liszttel összekeverünk, majd ha csomómentes, feleresztjük a zöldbab fővő levével, apróra vágott petrezselyemzöldjével, kevés ecettel ízesítjük, felforraljuk. Kelkáposzta krémleves. A leforrázott kelkáposztát metéltre vágjuk, hozzáadunk kockára vágott burgonyát és sósvízben puhára főzzük. Szitán áttörjük, feleresztjük a fővő lével. Ha van, ízesítjük tejfellel vagy aludttejjel. Tökfőzelék. Kevés vízen megpároljuk a gyalult tököt, kevés ecettel meglocsoljuk, hogy ne főjjön nagyon szét. Bőven szórunk rá vagdalt kaprot, majd aludttej és lisztből habarást készítünk és behabarjuk. Sóval ízesítjük. Készíthetünk parajfőzeléket áztatott zsemlyével szaporítva rántás nélkül, de akkor keverjünk bele egy tojássárgáját tálalás előtt. Ezzel fokozzuk tápértékét. Egyedül. Egyedül zöld fenyők világában élek; itten már nincsenek forró szenvedélyek: a lélek, mint nagy fehér virág kitárul csillagfényben úszó égnek harmatátul. A nagy mélységekből üde víz tör elő, és mindig zsengezöld, virágos a mező. A nap ragyog, ámde el nem bágyaszt soha. — Sziklapárnámon jó puha bársony moha. Itt mindig tiszták és igazak az álmok: csendes tóra szálló habfehér sirályok. Áhitatos lelkem visszhangja a csendnek... — Oh ti folyton fürdő, égszin nefelejcsek t Eger, 1042. Május. Bodzási Kálmán. * Orvosi hír. Dr. Antalfy István mütősebész, sebész-szakorvos Eger, Deák F.-u. 4. szám alatti szanatóriumát június 1-én megnyitja. Magángyakorlatot ugyanott folytat. — A „Városok Lapja“ junius 1-i száma teljes terjedelmében közli dr. Fabinyi Tihamér m. kir. titkos tanácsos, ny. pénzügyminiszternek a Városok Szövetsége nagyváradi rendkívüli közgyűlésén tartott előadását az aktuális pénzügyi problémákról. A háború pénzügyi kérdéseit és a totális pénzpolitika feladatait vázoló, közérdeklődésre számot tartó cikk után a közélelmezés megszervezéséről olvasunk tanulságos fejtegetést, majd a visszatért városok bemutatása során Zom- borról kapunk színes, képpel iluszt- rált ismertetést. Kievről, az ukrán Jeruzsálemről dr. Kertész János értekezik, végül „Mi újság a városokban“ és a szokásos egyéb rovatok egészítik ki a most is tartalmas folyóiratot. SZÍNHÁZ Heti műsor: Szombat: Viharos szerelem;Zenés vígjáték. Vasárnap délután: Viharos szerelem. Vasárnap este: Viharos szerelem. Hétfő: Fittyfiritty. EGER-est. Kedd: Kétezerpengös férfi. Víg- játékujdonság. Szerda: Nótás kapitány. Operett. Csütörtök: Becskereki menyecske. Operett.
