Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-01-17 / 10. szám

A B fl 12 FILLÉR Eger, L11L évfolyam, 10. szám. ♦ Szombat ♦ Trianon 23, 1942. január 17. ílófizetési DÍJt agg hónapra 1 pengő SO f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓ HÍV ATAL: Szent János-Ngomde. Telefoni 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Lelkes, igazi öröm fogadta magyar földön Ciano grófot, Magyarország nagy barátját, akit a nemzet 1938 de­cemberében tett elsó budapesti lá­togatása alkalmával már szivébe zárt. Ciano gróf Mussolini legbizal­masabb barátja, Bibbentrop német külügyminiszterrel együtt n*gy sze­repet játszott az elsó és második bécsi döntésben, amikor is az igazság­talanul, jogtalanul megcsonkított Magyarország hatalmas területei kerültek vissza a Szent Korona jogara alá- Ciano gróf a fasizmus nagy vezérének külpolitikai kon­cepcióit mesteri kézzel hajtja végre s e munkájában mindig minden alka­lommal jelét adta a Magyarország iránt érzett őszinte barátságnak. Ciano gróf volt az, aki Olaszország nevében a Dnce megbízásából alá­írta a nagyjelentőségű antikomintern paktumot, ó volt a tengelyt kihang­súlyozó hármas egyezmény aláírója s ó volt az, aki nrnden nagy és nevezetes alkalommal bizalmas és döntő tanácskozásokat folytatott Bibbentrop külügyminiszterrel. Sze­retet és bizalom üdvözli budapesti látogatása során Ciano grófot s az illusztris vendég személye felé áradó rokonszenv bizonyítja azt a mély, hagyományos nagy barátságot is, amely Magyarországot Itáliához fűzi. A magyar—olasz kapcsolatok sok évszázados múltra tekinthetnek visz- sza. A magyarság már Árpád feje­delem idején szövetséget kötött az olaszokkal s végig az Árpádház uralkodása alatt mindig élénkek és erősek voltak a magyar—olasz po­litikai és kulturális kapcsolatok. — A nápolyi Anjou-ház magyar ágának dicsőséges uralkodása alatt érte el hazánk legnagyobb területi kiterje­dését s az olasz—magyar művelő­dési kapcsolatok fénykora Hunyadi Mátyás uralkodása alatt köszöntött reánk. Mohács után természetesen bizonyos mértékig megszakadtak az évszázados magyar—olasz kapcso­latok, de a régi együttműködés nem szűnt meg, csak más formákat vett fel. Márványpaloták helyett várakat épitett az ország s a végvári épít­kezések vezetői javarészt olasz mér­nökök voltak és sok olasz kőműves is dolgozott. A XIX. század sza­badságharcai alatt az olasz és ma­gyar nemzeti célok szinte tökélete­sen párhuzamosan haladtak s az olasz nép szabadságharcaiban ren­geteg magyar hős ontotta vérét. Az ezeréves olasz—magyar barát­ságnak mélyenfekvő okai vannak. Igen nagy hasonlóság található a két nép jelleme között. Szilaj tem­peramentum, fanatikus szabadság- szeretet, öntudatos büszkeség jel­lemzi az olaszt éppen úgy, mint a magyart. Mind a két népben igen fejlett a művészetek, általában a kultúra iránti érzék s a politikai érettség, a komoly vallásosság, az udvarias és megnyerő modor egy­ként jellemzi a két nemzetet. És ma ismét a legszorosabb kap­csolatok fűzik egymáshoz Olaszor­szágot és Magyarországot. Az olasz és magyar fegyverek ismét közös célok szolgálatában állnak s a ma­Az egri szeretetház (szegényház) és tüdőbeteggondozó kérdése rövi­desen döntő helyzetbe kerül. Mint már közöltük, a város a két intéz­mény céljaira meg akarja vásárolni a Csillag-féle hajduhegyi szőlőt, amely a jelen pillanatban a zsidó­birtokokat érintő törvény hatálya alatt áll és keresztény kézbe való átadása az év folyamán várható. A város komoly reményeket fűz a kormányzói küldöttségjárás ered­ményeihez, ezenkívül ígéretet kapott arra, hogy a tüdóbeteggondozó fel­A magyar pénzügyi politika a növekvő állami kiadások ellenére is óriási haladást tett a szociális adózás terén, éppen az utóbbi egy­két évben. Az elért eredményekről és a legtöbb európai ország adó­reformjainál is szociálisabb magyar- országi újításokról foglaljuk össze röviden az alábbiakat. A mezőgazdaság az elmúlt válsá­gos évek során a rossz termelő árak miatt nem viselhetett annyi adóterhet, mint más gazdasági ága­zatok. A mezőgazdaság azonban nemcsak adókedvezményeket ka­pott, hanem — mint ismeretes — árkiegészítést is a főbb termények után. Egyes fontos agrárcikkek ma sem tartoznak általános forgalmiadó alá, a falusi lakosság egyes mellék- keresetei pedig szintén adómentes­séget élveznek. Társadalmunk másik legnépesebb és nemzeti szempontból legfontosabb gyár nemzeti közvélemény mélysé­ges együttérzéssel kéri az Isten áldását a szövetségesek harcaira. Kell, hogy Ciano gróf magyarországi tartózkodása alatt megérezze a nem­zete és iránta érzett őszinte nagy barátságot, amellyel ott áll Olasz­ország és nagy vezére mellett min­den egyes magyar igaz meggyőző­déssel. Szeretet, bizalom, barátság kíséri Ciano gróf magyarországi látogatását és az a hő kívánság, hogy közös nagy harcaink győzel­mes befejeztével, a megpróbáltatá­sok és igazságtalanságok után nem­zeteink elérhessék szent céljaikat, az egész európai kultúra javára. építéséhez ágyanként ötezer pengő segélyt kap, így az építkezési költ­ségeket 150 ezer pengővel meg le­hetne duzzasztani, harmincágyas srondozót számítva. A Csillag féle szőlő területe va­lamivel nagyobb, mint négy hold s négyszögölenként három pengő vétel­árért kéri a város. Ezen a terüle­ten rendeznék be a szegénygondozó kertgazdaságát is, amelynek az a célja, hogy terményekkel segítse a szegénygondozást és elfoglaltságot nyújtson a gondozottaknak. rétege a kisiparosság. A szociális adópolitika arra törekszik, hogy olyan adókedvezményhez juttassa a kisiparost, amelyek a gyáripart nem illetik meg. A segéd nélkül, de legfeljebb két tanonccal dolgozó iparos nem fizet általános forgalmi­adót. Az ilyen kisiparos általános kereseti adóját igen alacsony áta­lányban állapítják meg. A 60 éven felüli kisiparosok az általános kere­seti adónak csak felét fizetik. A legfontosabb azonban az, hogy az adókivetés ma már az egész vo­nalon egyéni módon történik, vagyis az adót az adózó családi és szoci­ális körülmények szerint szabják meg. Nincs tehát többé sablonos adókivetés és ezzel sok szociális igazságtalanság szűnik meg, mert például a 30-ik életévüket már be­töltött, de házassági kötelékben nem élő férfiak és nők 21 százalék­kal magasabb jővedelmiadót fizet­nek, viszont a kézműipart özvegyi jogon folytató nős mentesülnek a segéd után megállapított általános kereseti adótól. Megnyilatkozik a szociális szel­lem adózásunk családvédelmi irány­elveiben is. A gyermekek száma ugyanis mind a jövedelemadónak, mind a kereseti adónak a tételét számottevően módositja. A több- gyermekes családoknál az egyes gyermekek után fokozottan növeke­dő összeget kell az adó alapból le­vonni, feltéve, ha a jövedelem évi 12.000 pengőnél nem nagyobb. Ugyancsak a családvédelem szem­pontjait érvényesítik a házadóra vonatkozó új törvényes jogszabá­lyok. Ezek szerint 5 százalékos házadókedvezményt kapnak a ház­birtokosok, ha házukban a gyerme­kek száma az összes lakók létszá­mának legalább felét teszi ki. Ez az arány 70 ig, illetve levonásban 10 százalékig növekszik. Akik pedig bérházukban a lakásokat kizárólag többgyermekes csa’ádoknak adják bérbe, a kivetett házadóból egy-egy gyermek után évenként 5—1 száza­lékot töröltethetnek, amíg a ked­vezmény feltételei megvannak. Egyébként a kettőnél többgyerme­kes adózók, akik jövedelmi adót nem fizetnek, az előirt földadóból, házadóból és az általá&os kereseti adóból, valamint azok járulékaiból az első és második gyermek után 5—5 százalék, a harmadik és ne­gyedik gyermek után 7—7 száza­lék, minden további gyermek után pedig 10 százalékos adótörlésben részesülnek. Egészen külön nagyarányú adó- kedvezmény illeti meg a hadirok- kantakat. Ezenkívül a napszámosok egyszobás kis családi házait men­tesítették a házadó alól. De még ezen túl is megy a szociális adóz­tatás: szociális intézmények létesí­tése, vállalati alkalmazottak nyugdíj­alapjának dotálása és jóléti beren­dezések létesítése nagy adókedvez­ménnyel jár. Végül pedig betetőzi a magyar szociális adórendszert a létminimum adómentessége és a progresszív adóztatás. Ugyanis az évi 1000 pengőt meg nem haladó jövedelemadó alól men­tesül, a magántisztviselők és alkal­mazottak létminimumát pedig a jöve­delemadó szempontjából 3600 P-ben állapították meg. A progresszivitás annyit jelent, hogy a kisjövedelmű aránylag kevesebb, a nagyjövedelmű aránylag több adót fizet. így a jö­vedelemadó kulcsa 1 százaléktól 40 Négy hold terfiteten épfii fel az egri szeretetház (Tlit mondanak szakembereink az új magyar adórendszerről Ez az adórendszer szociális vívmányunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom