Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-05-29 / 84. szám

2 E G E B 1942. május 29. nagyvezérségének is meleg szív­ügye. Kitűnik ez abból, hogy meg­jelenik ez alkalommal az egész ka­tolikus társadalmi szervezet legfőbb vezetője, dr. Kemenes Illés com- mendator és dr. Schwartz Elemér, az Emericana Anonymusa. Ez alkalommal avatják fel azt a zászlót, amelyet az egri emericanás ülik lövészosztálya nyert az orszá­gos főiskolai lövészverseny első di­jaként. Az avatási ünnepség délután 6 órakor kezdődik. Az öt világrész életterei és lakosságszáma Még sok millió ember számára van hely A német birodalmi statisztikai hivatal röviddel ezelőtt új össze­foglaló áttekintést hozott nyilvános­ságra, amelyben a föld lakosság­számának jelenlegi állapotát szem­lélteti. A közlemény annyiban érde­kes, amennyiben szemmelláthatóan kiemeli az angol behatástól mentes, német vezetés alatt egyesült Európa életképességét, amelyhez foghatót egyetlen világrész sem tud felmu­tatni. Kontinensünk lakosságszáma, amely 1750-ben alig 110 millió volt, 1830-ban már 230 millióra emelke­dett, 1932-ben pedig 498 millió volt: Jelenleg 543 millió ember él Euró­pában. Emellett öreg kontinensünk területe alig haladja meg a 11.4 millió négyzetkilométert, tehát Auszt­rália és a déltengeri szigetvilág után a világ legkisebb területegy­sége. Ázsiában 1830-tól 1932-ig 450 millióról 1125 millióra szaporodott a népesség. Jelenleg mintegy 1135 millió ember lakik Ázsiában. Ennek az óriási embertömegnek azonban 41.3 millió négyzetkilométernyi élet­tér áll rendelkezésre, tehát Európá­hoz viszonyítva kétszerannyi népes­ség négyszeres területen oszlik meg. A már említett időközben Afriká­ban 82 millióról 146-ra szökött a népesség, ma pedig 160 millió em­bernek ad kenyeret. A lakosságszám és a területi vi­szonyok aránytalansága legjobban feltűnik Amerika esetében, ahol 1830-tól 1932-ig ugyan 38 millióról 251 millióra szaporodott a lakosság, ma pedig 276 millió embernek ad otthont, 42.9 millió négyzetkilomé­ter területe azonban még Ázsiát is felülmúlja. Ausztrália és a délten­geri szigetvilág lélekszáma egy év­század alatt 1 millióval szaporodott és jelenleg 11 millió embernek biz­tosit megélhetést. A munkabér-kérdéshez Közli: Vámos András, Eger és (gyöngyös-borvidék kü­lönösképen kirívóan eltér az ország bármely részében szokásos napszám viszonyoktól, mégpedig mindig, a békeviszonyok és háborús viszonyok közepette egyformán. A kormány 1938-ban kötelezően életrehivta a Hegyközségeket, köte­lezően mindenütt, ahol 50 kát. hold­nál nagyobb a szőlő, v. gyümölcsös, vagy a két művelési ág együttes területe teszi ki ezen területet; mégpedig azzal a céllal, hogy a szőlő és gyümölcsbirtokosoknak mó­dot adjon arra, hogy e testületen keresztül érdekeiket kellőképen ki­fejezésre juttathassák. Az egri Hegyközség vezetősége a választmány tagjait összehívta, hogy ott a munkabér megállapítás kérdésével foglalkozzék, mert a vo­natkozó földművelésügyi miniszteri rendelet komoly következményeket helyez kilátásba, úgy a munka- vállaló, mint a munkaadó részéről egyaránt, kik a megállapított munka­béreknél magasabb munkabéreket kérnek, kötnek ki, fogadnak el, avagy ajánlanak fel. Május 14-én, a városháza kis­tanácstermében tartotta meg a Hegy­község választmányi ülését, ahol kellőképen foglalkoztak a munka­bér kérdésével. A választmány tag­jai oly értelmű megállapodásra ju­tottak, mely szerint a jelenleg meg­állapított szőlő munkabéreket egri a hegyközség hegybírája viszonylatban alacsonynak találják s kérik a földművelésügyi miniszter­től, hogy Eger és Gyöngyös Hegy­község területére a munkabéreket magasabban, legalább 60—65 fillér órabérben engedélyezze, vagy a munkabér megállapítása alól men­tesítse, vagy legalább az ellenőrzést mellőzze. A felmerült vita után azon­ban, a jelenlevő Okolicsányi Imre Heves vármegye alispánja, a zsebé­ből elővette a földm. miniszter úr 113.700/1942. IX. 1. számú rende­letét, melyet éppen a gyűlésre in­dulás előtt kapott kézhez. E ren­delet szerint a földm. miniszter úr­nak tudomására jutott, hogy egyes vidékeken, a megállapított munka­béreknél magasabb [munkabéreket kérnek, fogadnak el a munkaválla­lók. Sőt egyes vidékeken ehhez még a munkaadók is hozzájárul­nak. Majd folytatja a rendelet: Utasítom a Címet, hogy alárendelt hatóságai és a gazdasági munka­ügyi felügyelők útján a legnagyobb gazdasági munkabérek megtartását ellenőriztesse és hasson oda, hogy a kihágási eljárások során, elsősor­ban a kirívó esetek példás szigorral megtoroltassanak. Tudatában vagyok annak, hogy a munkabérek rögzítésének rend­szere, a magánérdek szempontjából, bizonyos esetekben merev, viszont a rendszer gyakorlati alkalmazásá­hoz fűződő fontos nemzeti érdekre KÉPKIALLITÁS a ferencesek katakomba-termében. Eladás 16 havi részletre elő­leg nélkül. Rz első részlet július h ónapban fizethető. Uj képek érkeztek! való tekintettel, a legnagyobb gaz­dasági munkabérekre vonatkozó ren­delkezéseket, akkor is feltétlenül végre kell hajtani, ha éz az érde­keltekre nézve áldozattal jár. — A jelen körrendeletem alapján tett intézkedéseiről és azok eredményé­ről folyó évi június hó 30-ig tegyen hozzám jelentést. Bárányos s. k., államtitkár. Ezzel a határozott rendelettel szemben a választmány mégis ügy határozott, hogy küldöttséget küld fel a földművelésügyi miniszter úr­hoz, dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő úr vezetése alatt. A bi­zottság tagjai személyesen ismertet­nék Eger állaudóan és minden idő­ben jelentkező speciális munkabér­re vonatkozó helyzetét, Okolicsányi Imre alispán úr szintén felajánlotta, hogy készséggel vesz részt a kül­döttségben, s azt javasolta, hogy a küldöttség tovább: tagjaiul is azokat jelöljék ki, kik a költséget sajátjukból fedezik, hogy a felutazás költségével ne terheljék a Hegy­községet. A választmány így kérte fel a küldöttségben való részvételre Kovács István és Fazekas Albert választmányi tagokat, kik az ügy fontosságára való tekintettel, kész­séggel vállalták el e megbízást. A küldöttség május 21-én jelent meg a földm. minisztériumban, ahol a földművelésügyi miniszteri állam­titkárnak terjesztették elő a kívá­nalmaikat, aki megígérte ugyan, hogy a földművelésügyi miniszter úrral közölni fogja a Hegyközség óhaját, de a termelés érdekében nem hiszi, hogy teljesíthető legyen a kívánság, mert ily magas munkabérek mellett a termelés csak ráfizetéssel végez­hető, ami a termelés folytonosságát kívánatosán semmi esetre sem be­folyásolja és annak az óhajának adott kifejezést, hogy inkább ajánlja a termelés folytonosságának bizto­sítása szempontjából, hogy ragasz­kodjunk a rendeletben megállapított munkabérekhez. Azt is kilátásba helyezte az ál­lamtitkár úr, hogy a miniszter úr határozatát írásban is közölni fogja velünk, ez az írásbeli értesítés a mai napon még nem érkezett meg. Mégis kell, hogy gondolkozásra bírjon bennünket ez az állapot, még pedig komolyan, mert a kormány- rendelettel szembe helyezkedni nem lehet, a szőlőink, földeink, megmű­velését halogatni, elhanyagolni, el­odázni ma különösen, nemzetgazda­sági szempontból megint nem lehet, mert ez ma súlyos következmények­kel járna. Nem kívánatos sem a munkavál­laló sem a munkaadó részéről, akár az egyik, akár a másik részről in­ternáló táborba, avagy munkatá­borba kerüljön bármelyik fél, mert a dolog rendes folyományaként csak­is ez következhetik. Lássák be azt, hogy ma nehéz időket élünk, mely tőlünk is, kik még idehaza vagyunk, megkövete­lik ugyanazt a kötelességet, mint a frontszolgálatos katonától. Fajtánk mindig, évezredek óta sokat szenvedett, küzdött, de ki­tartó, becsületes harcos és munkás volt egyaránt az idők hosszú folya­mán. Meg vagyunk győződve, hogy ebből az ősi erényéből, mit sem ve­szített és alaposan, becsülettel fogja a helyét, úgy a harcok mezején, mint a becsületes munkafronton megállni. A jobb jövőnk érdekében adja Isten úgy legyen. — Új hangolásra térnek át a honvédzenekarok. Valószínűen kevesen tudják, hogy honvédzene­karaink fúvós hangszereinek alap­hangolása fél hanggal magasabb a természetes alaphangolásnál. A ma­gasabb hangolás fóérve az volt, hogy ilyen hangzás mellett a fúvós hangszerek erőteljesebben szólnak. A kísérletek azonban erre rácáfol­tak. A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekarával folytattak kísérleteket olyképpen, hogy két azonos létszámú zenekart állítottak fel magashangolású, illetve mély- hangolású hangszerekkel. Az ellen­őrző bizottság egymástól 100 mé­terre állította fel a zenekarokat, amelyek felváltva ugyanazokat a zeneszámokat játszották. A bizott­ság megállapította, hogy a termé­szetes hangolásé zenekar sokkal erőteljesebben szól, mint a magas­hangolású. A bizottság dr. Dohná- nyi Ernő véleményével is megerő­sített javaslata alapján a honvédel­mi miniszter javaslata alapján a honvédelmi miniszter most elren­delte, hogy a honvédzenekarok tér­jenek át a természetes hangolásra. Az új rendszer következtében a honvédzenekarok új hangszerekkel is bővülnek és lehetőség nyílik a tárogató-tilinkó és más eredeti ma­gyar hangszer használatára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom