Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-05-16 / 78. szám

2 EGER 1942. május 16, mutat és a fürdő igazgatósága en­nek megfélelőleg kibővíti a kabin­csoportokat. A fíirdő igazgatósága az általános helyzetre, valamint a fürdőben felhasznált anyagok drá­gulására való tekintettel a fürdő­árak mérsékelt emelését kérelmezte az árkormánybiztosságnál. A Városi Gépüzemek bevételei az első negyedévben 305,466 pengőt tettek ki. A Korona szálló forgalma az első 3 hónapjában 51,000 pengő volt, az emelkedés az előző évhez viszonyítva 12 ezer pengő. Mint a polgármesteri jelentés mosdja, a tatarozási munkálatok elvégzésére a bérlővel megállapodás jött létre, a költségeket ő előlegezi a százalé­kos részesedés terhére. KEPKIÄLLITÄS a ferencesek katakomba-termében. Eladás 16 havi részletre elő­leg nélkül. Az első részlet július hónapban fizethető. Könyv a sátor alatt Június első három napján lesznek az idei kőngvnapok Az idén is, mint esztendők óta mindig megjelennek a városok ut­cáin a könyvsátrak június 1, 2 és 3-án, hogy a tavasznak ezen a há­rom napján bizonyosságot tegyenek arról a meghitt és szoros kapcso­latról, amely a könyv és olvasó, irodalom és közönség között ma is változatlanul fennáll. E három nap ünnepe a magyar könyvnek, kultú­ránk erejét, frisseségét jelképezi, ám ez a jelképes értelem talán soha sem domborodott ki annyira, mint éppen az idei könyvnapon. Európa, sőt az egész világ hábo­rúban áll, a világ rendje lassan át- alakúl, igényekről kell lemondanunk és ugyanakkor fokozott igényeket támasztanak az egyénnel szemben, de mintha az egyén igényessége is megnőtt volna a szellemiek terén: a könyv ma fokozottabban társa és barátja az embernek, mint eddig volt. A könyvnap azonban ezen az örvendetes szomjúságon túl bizony­ságot tesz a magyarság szellemi képességéről, vezetésre hivatottsá- gáról is: a fegyverzajban nálunk nem hallgatnak a múzsák, s ha a szorgos figyelő végigtekint a mai Európa könyvtermésén, örömmel ta­pasztalja, hogy a múzsák nemcsak, hogy nem hallgatnak, hanem ellen­kezőleg : hódítanak! Európában mindenütt nagy sikere van a ko­moly irodalomnak. Arrról tesz tanúságot az idei könyvnap, hogy mi magyarok min­den körülmények között elszántan ragaszkodunk ahhoz a kultúránk­hoz, mely az évszázadok folyamán nemzeti létünknek mindig legszi­lárdabb bástyája volt; azt hirdeti, hogy nekünk, akik nehéz körülmé­nyek között is fényes műveltséget tudunk teremteni és propagálni, való­ban van hivatásunk, rendeltetésünk vezető szerepre. Ha végigtekintünk a könyvnapi könyvek során, száz és száz színt, hangot, ízt találunk, klasszikus íróink mellett megtalál­juk a moderneket, az európai tájé­kozódás mellett a népi hangot, a komolyság mellett a derűt, a hu­mort ; ez az anyag, ez a gazdagság, ez a sokszínűség újabb bizonysága erőnknek és hivatottságunknak. A könyvnap már magában is jelképes kiállás a kultúra mellett; napjaink­ban a jelkép értelme kétszeres és büszkék lehetünk rá, hogy" ilyen jelet tudunk mutatni, magunknak és a világnak. 624 hütökocsi, almatárolók, csomagolok, csomagolótelepek, aszalók, hütöházak az idei gyümölcsértékesítésre A földművelésügyi minisztérium teljes erővel felkészült a megna­gyobbított ország gyümölcsértékesí­tésének szakszerű és korszerű mun­kájára. Az új költségvetésben meg­felelő alapokról gondoskodott, hogy tekintettel a visszatért területekre, az ott elhanyagolt és mostohán ke­zelt gyümölcstermelést felkarolja. Eddig 493 hűtőkocsi állt rendel­kezésre a gyümölcsértékesítés cél­jaira, most a földművelésügyi mi­niszter 82 új hűtőkocsit rendelt meg. Ezek a hűtőkocsik 15 tonná­sak és a legmodernebb hűtőtechni­kai elvek szerint készültek. Ezen­kívül még 49 más szerzésű hűtő­kocsival növekedett a gyümölcs­hűtő kocsipark, így a növekedés ebben az évben 131 hűtőkocsi. Ezek szerint a már említett növe­kedéssel 624 korszerű hűtőkocsi fogja lebonyolítani a gyümölcskam­pányban á forgalmat. Tervbevette a földművelésügyi minisztérium, hogy bérleti szerző­dés útján még 90 hűtőkocsit állíta­nak be a zavartalan értékesítés le­bonyolítására. Azokon a gyümölcstermelési góc­pontokon, ahol nem rendelkeznek előhűtő berendezéssel, hűtőgép­kocsikat állítanak be. A mozgó hfi- tógépkocsik előnye, hogy nincsenek helyhez kötve és a szükséghez ké­pest kereken vonhatják oda, ahol éppen szükség van az előhűtésre. Az almatárolók számát is emeli ez- évben a földművelésügyi miniszté­rium. A fajgyümölcs értékesítésének előmozdítására gyümölcstároló tele­pet állítanak fel. 20 gyümölcsaszaló és négy kisebb hűtőház építését ha­tározták el. Gondoskodott a kor­k Vörösrák vendéglőben ma disznótoros | vacsorával. mány arról is, hogy a mutatkozó felesleget a külföldi kívánalmaknak megfelelően elhelyezhesse. Gyűjtsük a papíroshulladékot! Az egész országban május 18-tól 23-ig papirosnapokat tartanak Széles mozgalom indult meg új­ból a papíroshuliadék összegyűjté­sére. A hulladékpapíros a papíros­gyártásnak igen fontos nyersanyaga, amely nagy mennyiségű cellulózét tartalmaz, ez pedig a papirosnak fő alkatrésze. Cellulózét háború előtt külföldről hoztunk be, a behozatal azonban ma sajnos a legminimáli­sabbra csökkent, mert a cellulózé fontos hadianyag is. Kénytelenek tehát a papírgyárak ezek után az új papíros gyártásánál a hulladék­papirost fokozottabb mértékben fel­használd, s belőle évente több ezer vaggonnal kell összegyűjteni. Háztartásokban, közhivatalokban, iskolákban, irodákban tekintélyes mennyiségű papíroshulladék, régi könyvek, folyóiratok, újságok, ira­tok fekszenek, amelyek nagyrésze a papírkosárba, onnan a szemétre vagy a tűzbe került. Miniszteri rendelet írja elő, hogy a hulladekpapírost nem szabad el­égetni, csupán a tűz meggyújtásá­nál szabad valamennyit elhasználni. Hazafias kötelességünknek teszünk eleget, ha igyekszünk megmenteni azt a közvagyont, amely az irattárak mélyén, háztartások, üzleti raktár- helyiségek eldugott helyein, sok száz mázsa hulladékpapirosban fek­szik. Segítsük áthidalni ezeket a háborús időket, amikor a nyers­anyagokért az államok élet-halál küzdelmet folytainak. A hulladékpapíros átvételével Egerben az Egri Nyomda Részvény- társaságot bízták meg, mint a hulladékpapírgyüjtés hevesmegyei fóbizományosát. k magyar és finn vöröskereszt Javára zongoraversenyt rendez Eger finn zongoraművésznője A közös európai háború a régi és mély testvériségen kívül, mint har­coló sorstársakat is egymás mellé állította a finn és magyar népet. Azok a világraszóló és hervadd hatatlan győzelmek, amelyek meg­tanulták megbecsülteim a maroknyi finn nép erejét, önfeláldozását és bátorságát, még jobban elmélyí­tették a két nép kapcsolatait s ezekhez a babérokhoz most indul­nak új magyar seregek magyar babérokat fűzni. Mind a két nép aggódva, de a szeretet és nemzeti érzés szent fe­gyelmével tekint a frontok felé s mindent elkövet, hogy a határokon harcoló szeretteit segítse,munkával, áldozatkészséggel, ajándékokkal és mindennel, ami a harcolók számára segítséget nyújthat. A magyar és finn Vöröskereszt vállvetve segíti fiait s óriási anyagi erőket mozgósít, hogy feladatát be­töltse. Minden ezért történik ma, minden megmozdulás, minden ese­mény arra kell hogy szolgáljon, hogy minél szorosabban összeforrjon a haza és a front. A magyar és finn Vöröskereszt ügyét kívánja szolgálni Garamné Kallioniemi Sole finn származású egri zongoraművésznő, akinek mű­vészetét már megtanulta nagyrabe- csülni Eger közönsége. Két harcoló haza gyermeke, odakint az északi fronton vérszerinti testvérei, fivérei harcolnak, nőtestvérei lották smost itthonról bocsátja el magyar testvé­reit a bolsevisták elleni leszámo­lásra. Garamné most, a segítő szeretet gondolatától indíttatva elhatározta, hogy hangversenyt rendez a két nép vöröskeresztes szervezete szá­mára. A hangverseny május 22-én, pén­teken este 8 órakor lesz a Kaszinó nagytermében s az egri közönség ez alkalommal megmutathatja áldo­zatkészségét a két nép fiai iránt. A hangverseny műsorát később kö­zöljük. Hirdessen az „EGER“-hen FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom