Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-04-13 / 59. szám
2 E G B H 1942 április 13. csak súlyából veszít lényegesen, hanem vitamintartalmából is. Mindannyian megfigyelhettük már, hogy ezeknél a főzelékféléknél néhány napos tárolás után fonnyadás nyomai mutatkoznak. Ez a fonnyadás a sulyveszteség és vitaminveszteség bizonyítéka. Az élelmiszerkereskedők a párnapos zöldségféléket vizezéssel igyekeznek felfrissíteni, ez azonban hiába való, mert csak annál biztosabban bekövetkezik a rothadás folyamata. A húsfélék romlása,sajtok, lekvárfélék, a méz és a mustár beszára- dása következtében is rengeteg tápanyag megy veszendőbe. Ez ellen a legnagyobb gonddal kell védekeznünk. Hasonlóan nagy veszteséget okoz, különösen nyáron, a tojás súly- apadása. Éppen ezért lehetőleg ne tartsunk raktáron sok tojást. A liszt esetében a dohosodás következtében érik nagy veszteségek a tartalékokat, éppen ezért a liszt tárolását csak szakértők végezhetik megfelelően. A bor is mintegy tíz százalékot apad, de még ennél is több semmisül meg a bedugaszolás hiányossága, tehát csöpögés eredményeképen. Legsúlyosabb a veszteség a burgonyánál, ahol 20 millió métermázsás termés esetében 15 millió métermázsa semmisül meg romlás következtében, ami 7 5 százalékot jelent. Ha valaki például egy mázsa burgonyát vásáról ősszel és azt városi lakásában tartja, hogy ilymódon „biztosítsa“ burgonyaszükségletét, akkor tavaszig nem kevesebb, mint 15 kilogramm súlyveszteség éri, nem is beszélve a vitamintartalom nagyarányú megfogyatkozásáról. Az elkészítés hibái. A konyhában még nagyobb menyDyiség semmisül meg napról-napra az életfontosságú élelmiszerekből, különösen hulladék formájában. — Budapesten évente 857.000 méter- mázsa a konyhai szemét, amelynek igen tekintélyes hányada, számsze- rint 150.000 métermázsa,‘ megmenthető lenne, ha a konyhában tevékenykedő háziasszonyok és háztartási alkalmazottak nagyobb figyelmet szentelnének az elkészítésnek, így például, a főváros diétás konyhájában végzett vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a burgonyának 28 százaléka megy veszendőbe a tisztítás alkalmával. Ennek ellensúlyozására leghelyesebb, ha nem hámozzuk meg nyersen a burgonyát, hanem előbb héjában megfőzzük és csak azután tisztítjuk, mintegy lehúzzuk a bőrét. Ezzel az eljárással a veszteség 16 százalékát megtakarítjuk, mert csak 12 százalékos a hulladék. Arról nem is beszélve, hogy az olyan burgonyában, amelyet előzetesen tisztítunk és csak a tisztítás után főzünk, nincs vitamin, míg a héjában főtt burgonya megtartja vitamintartalmát. A legtöbb hulladék, mintegy 60 százalék, a héjas zöldborsó tisztításánál keletkezik. Ettől a veszteségtől természetesen nem kímélhetjük meg magunkat. De fontos lenne például a csontok összegyűjtése, Budapesten évente átlag 900 vagon csont gyűlik össze a háztartásokban és ennek legnagyobb része a szemétbe kerül. Ebből a csontmennyiségből 16.000 kilogramm a baromficsont. Hogy milyen nagy jelentősége lenne az élelmiszernyersanyagokkal való takarékoskodásnak, arra csak egy szemléltető példával szolgálunk. A burgonyatiszti lás módszereit fentebb ismertettük. A pazarló burgonyatisztitás és a takarékos I burgonyatisztítás módszere közötti különbségből adódó megtakarítható mennyiségből a főváros burgoDya- szükségletét egy hónapon keresztül lehetne fedezni. Kétszeres veszteség éri tehát azt a háztartást amely nagyobb meny- nyiségű élelmiszert tartalékol, mert fonnyadás, száradás, apadás, poriás következtében mintegy 10—20 százalékos megfogyatkozással számolhat, ráadásul pedig a nem gazdaságos, pazarló elkészítés következtében még másik 10—20 százalékos veszteséget is szenved. Mindez azt bizonyítja, hogy nincs a nemzetgazdálkodásnak kevésbbé jelentős pontja, mert minden csekélység is egyszeriben fontosnak mutatkozik, ha tüzetesebb vizsgálat alá vesszük. Nagy figyelemmel és körültekintéssel valamennyien hozzájárulhatunk az élelmiszerek hiányos tárolása és hibás elkészítése következtében elszenvedett veszteségek csökkentéséhez és ellátási gondjaink megosztásához. Hat sandát, 2(1 liter zsírt és nagyobb mennyiségű szalonnát lopott a RáMéczt-útt betérő Eger, április 13. Tóth Pál Bertalanná feljelentést tett a rendőrségen, hogy az elmúlt éjjel ismeretlen tettes betörte udvarának kamráját Rákóczi-út 8. sz. házában. A tolvaj a kamrából hat darab sonkát, sok szalonnát és húsz liter zäirt ellopott. Zdr áld uették a takarmtínybészleteket A hivatalos lap vasárnapi számában kormányrendelet jelent meg, a széna- és szalmakészletek zár alá helyezéséről és igénybevételéről, továbbá a széna- és szalmaprések bejelentési kötelezettségéről. A rendelet értelmében misdenki, akinek birtokában 1941. évi vagy régebbi rétiszéna, lucerna, lóhere, zabos-bükköny, muhar, baltacím,vagy inás széna, illetőleg sarjú szénatakarmány, vagy aiomszalma van, ha e széna- vagy szalmafélélc mennyisége külön-külön meghaladja a 100 mázsát, köteles egész készletét nyolc napon belül bejelenteni a községi elöljáróságnál. A préseket szintén nyolc nap alatt kell bejelenteni. A kereskedők készleteiket a jövőben havonként kötelesek bejelenteni minden hónap 5. napjáig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél. A bejelentés alá eső szénát és szalmát csak a közellátási miniszter engedélyével lehet felhasználni. Szénát vagy szalmát szállítani csak szállítási igazolvánnyal, vagy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének bélyegzőjével ellátott fuvarlevéllel szabad. FERENCJÓZSEF KESERÜVJZ Hirdetésével célt ér, ha sz «Eger» napilapban hirdet Kamarazene-est Egerben Haydn mondta, hogy elég volna Mozart hallhatatlanságához, ha csupán quintettjeit irta volna meg. Mozart kamarazenéje — talán minden kamarazenénél inkább — a ben- sőség világa: elmélkedés, önmagára eszmélés, őszinte beszélgetés. Lelke sok hullámzásának legőszintébb, legtitkosabb megvallása s lelki küzdelmeinek egyik legmegdöbbentőbb megnyilatkozása a g-moll ötös. Az emberi küzdelem, megtisztulás, s felujjongás csodálatos formába foglalt remeke. A szokatlanul sokszor alkalmazott kromatika zokogásról beszél, a kantilénák elérhetetlen vágyakat siratnak, a disszonanciák gyötrődésből fakadnak, a „con sor- dino“-s lassú tétel pedig fenséges nyugalomba merül, elringat. Szeretnénk itt megpihenni; oly jó vol- megtisztulni. Dá kibuggyan az öröm, és egy ujjongó, kacagó életörömbe csap át. Szerencsénk volt szombat este, s a mi lelkünk is önmagunkkal viha- rozva, megnyugodva fölujjongott, Köszönet illeti a Kaufman—Főgél vonósnégyes társaságot a közreműködő Virágvölgyi Bélával, hogy ilyen meglepetésben, örömben részesített bennünket. Mert öröm volt hallgatni az együttest. Önkénytelenül is megváltottuk, hogy valamennyien emberek vagyunk, amikor a harmadik tétel megnyugtatása esett legjobban, amit az utána fölhangzó bensőséges taps bizonyít. Mozart különböző zenei stílusok korában teremtett zenét, s ezért az igazi Mozart-stilü8, művei előadása, többféle fölfogásban is értelmezhető. Az egyik modernízű, kifejezésteljes, szenvedélyes játékmodor drámai tolmácsolással, hősi lendülettel, — a másik anyagszerüt- len, leheletfinom, abszolút zenét kifejező játék, választékos, (óvatos, pontosan rajzoló, megfontoló s távol áll minden nyersebb kifejezés- módtól. A kitűnő együttes az előbbi előadás-stílust választotta, s ez is áll közelebb a g-moll quintetthez. E csodálatos művet lendülettel, drámai előadással tolmácsolták. Az emlékek még itt zsonganak és jól esik tallózni közöttük. Kaufmann Emmy hegedűje az együttestől csak megszaggatott kromatikát valóban sírta, s hol misztikusan csengett, hol sejtelmesen elhalkult, a Menuettonak trióját fájdalmasan mosolyogta. És itt, a TrióbaD, Stokker János és Virágvölgyi Bála e fájdalmas mosolyból elvették a fájdalmat. Stokker brácsáján az első tétel főtémája különösen szívbemarkolt, míg Virágvölgyi minden egyes sforzato-belépése (III. tétel) egy-egy új örömről volt híradás. Dr. Bereczkyné Znakovszky Klára kitűnően erősítette ritmikus és nehéz figurációkkal a szinte érezhetően közelgő boldogságot, amit FőgelElemér csellójának staccatolja sejttetett (III. tétel). Fógelnak minden szólója a cselló szépségeit csillogtatta meg, Bereczkyné pedig bájos lemondással zárta a Menuettot. A negyedik tételben a kánonszeru belépés egészen az újjongásig ragadott, de & nagy örömről egy gyors leszaladás meghökkentett; s utána oly biztató volt a H. hegedű és II. brácsa bátorítása. Jól esik tovább tallózni az est emlékei között. Elmúlt idők szelleme jött vissza, de az örök ember szólalt meg: egyszerűen, kétkedve, remélve, keserűen, bízva, nevetve. Szétnézett és embert talált, múlt és jelen összeölelkezett, s ez ölelkezésnek csókja egy boldog perc, egy égretekintés, egy lélekre ébredés. Csodálatos az élet: húrok rezegtek, — és lélek sírt, húrok rezegtek, — és lélek vidult. A vonós-ötös után vonós-négyes következett. Dvorzsák F-dur, „né- ger“-quartettját hallottuk. Kellemesen, mutatósán, jól csengőén, vidáman hatott ez a négyes. Dvorzsák ártatlanul és gondtalanul szórakoztató zeneszerző, a cseh mu- zsikus-tipus legelőkelőbb képviselője. Európai hírűvé és népszerűvé lett, főképp cseh népies különlegességeivel. Szívesen használ exotikus és primitív dallamkincset, amelyekből bámulatosan építi föl az európai műformákat. Ilyen ez a néger-quar- tett is. De megmarad mindenkor cseh zeneszerzőnek. Az exotikus dallamokból épített zene nemcsak európai, hanem cseh nemzeti is. Az F-dur négyes második tétele tiszta szláv melankólia. Az a tenni
