Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-04-08 / 56. szám
2 E G B H 1942. április 8. Európai Oroszország térképe meg jelent, ára P 1-50 Kapható az Egri Kér. Sajtószövetkezetben — nyugbérre vonatkozó jogosultságban pedig 200 járulékhétben állapították meg, Öregségi nyugbért az a biztosított kaphat, aki 65. életévét betöltötte és 400 járulékhete van, aki 60. életévét betöltötte és 2000 járulékhete van, aki 60. életévét betöltötte és 1250 járulékhetet földalatti munkában töltött el. A rokkantság időtartamára szóló rokkantsági nyugbérre a biztosított akkor igényjogosult, ha a várakozási időt betöltötte, várománya ép és a rokkantságának időtartama előreláthatólag az egy évet meghaladja. Gyermekenkint 10 százalék pótlék jár, s ha a biztositott a várakozási idő, letelte előtt meghal a családtagok 150 pengő haláleseti segélyt kapnak. Az özvegyi nyugbér a házastárs nyugbérének a fele. A biztosított nő férjhezmenetele alkalmával végkielégítést kaphat, s az özvegy új frrjhezmenetele alkalmából háromévi özvegyi nyugbérének megfelelő összegű végkielégítést kap. Bizonyos esetekben járulékvisszatérítésről is lehet szó. A nyugbértörzs évi 120 pengő, a pótlék 30 pengő. Ezt minden nyugbéres és rokkant megkapja. A fokozódó nyugbérrész megállapítására a napi- bérosztályok alapján megszerkesztett táblázatok szolgálnak, amelyek szerint a nyugbéresek a törzsön kívül éven'e annyival több nyugbért kapnak, amennyi többletet jelent a megállapított járulék és a munkahetek szorozata. A régi nyugbéreket az új rendszer alapján felülvizsgálják. Az új nyugbéreket 1941. december 1-től kell fizetni. Nem hagyott alább a locsolkoclási kedv a háborús húsvét ellenére sem Az egri illatszeruzletek nagy forgalmat bonyolítottak le — Kivesznek a locsolkodó «srácok» Ma már mindent a háborúval mérnek, háborús hétköznapok váltakoznak háborús ünnepekkel és az eseményeket aszerint ítélik meg, vájjon a háborús hangulat milyen hatást gyakorolt rájuk. Nem kivétel ez alól a húsvéti népszokás, a locsolkodás sem. Az amerikai közvéleménykutató intézet bizonyára az adatok százait gyűjtene ösz- sze és messzemenő következtetéseket vonna le abból a körülményből, hogy esetleg egy-egy amerikai városban néhány hektoliter kölnivízzel kevesebb fogyott az idén, mert ez esetleg az amerikai hangulat romlását jelentené. A közvéleménykutatás legszűkebb hazai viszonylatban a legragyogóbb eredményekkel dicsekedhetik. Magyarországon nagy a bizakodás és nyugalom s a gazdasági helyzet is olyan szilárd, hogy senki sem hagyott fel a locsolkodás vidám szokásával. Volt kedv és pénz a lányderítő kedveskedésre és nem panaszkodhattak honunk csinos hölgyei, hogy víz nélkül maradtak. Az egri illatszerkereskedések nagy forgalmat bonyolítottak le az idén is. Az illatszerek közül a középolcsó kölnivizeket használták s inkább kimért állapotban, mint eredeti csomagolásban, jellemző azonban, hogy a vizes illatok, az egészen olcsó árúk nem fogytak. Ezzel szoros kapcsolatban áll az egyik népszerű illatszerész megfigyelése, hogy az idén nem jelentkeztek a „srácok“. Kiveszett az utcai locsolkodó gyerekek hada, akik óriási és tüllel bekötött üveggel a kezükben támadták meg a mit sem sejtő járókelőket, hogy így némi keresetre tegyenek szert. Ezek más években kétszer, háromszor is jelentkeztek az illatszerésznél, aszerint, mennyi bevételt jelentett az aránylag kis üzleti kockázat. Viszont azt is meg lehetett állapítani, hogy néhány gyerek befektetés nélkül kérte a filléreket az utcákon, kihasználva a húsvéti adakozó hangulatot. A legények néhol tetemes összeget fordítottak az öntözködésre, jeléül annak, hogy a dolgozó nép fiatalsága körében nincs pénzszűke. — Mennyit jövedelmez egy almafa? Egy goslari asztalosmester 30 év előtt, amikor önállósította magát, egy almafát ültetett. A termést minden évben eladta és a befolyt összeget bankba tette. Most, mikor egyszer hirtelen nagyobb ösz- szegre volt szüksége, kivette a bankból pénzét és ekkor kiderült, kogy a fa harminc esztendő alatt 3600 birodalmi márkát jövedelmezett. A japán alkotmány (MN) Európában a japán államformát általában alkotmányos monarchiának szokták minősíteni. Ez a felfogás téves és az európai alkotmányokkal való felületes összehasonlításból ered. Az alkotmányos monarchia államformája Európában a francia forradalom vívmánya: kultúrális fejlődése során bizonyos fokú politikai önállóságra megért nép uralkodójától kikényszerítette az államhatalom megosztását és alapvető jogainak becikkelyezését. A japán alkotmány azonban nem az uralkodó jogsinak a nép részéről való korlátozásának köszöni létét, hanem a Tenno önkéntes elhatározásából, mintegy kegyelmi aktusként jött létre. Végső célja nem az uralkodó jogainak korlátozása, hanem éppen ellenkezőleg, az uralkodó államjogi helyzetének megerősítése hagyományos jogainak alkotmánylevélbe való foglalása által, egyben pedig azzal, hogy az alkotmányhatalom gyakorlásában részt enged nekik, a nép érdeklődésének fokozása az állauügyek iránt. A Tenno azonban továbbra is korlátlan uralkodó és az államhatalom Hidegrekord... Az éghajlati változások kutatása az utóbbi időben nagy előhaladást tett. Bevezették a helyi kiima fogalmát, amelynek felülvizsgálására megfelelő intézkedések egész sorát szervezték meg Németországban. Középeurópa leghidegebb helyeinek néhány völgy (nem hegycsúcs) bizonyult. A Mészkő&lpok néhány völgyében mérték az eddig legmélyebb hőmérsékletet. 1939 decemberében ugyanis itt a nulla fok alatt 51-et mutatott a hőmérő. Középeurópában szabadban seholsem tapasztaltak ekkora hősüllyedést. 1928—29-ben ugyanezen a helyen 51 fok Celzius temperaturminimu- mot mutatott a hőmérő. Ezeket a méréseket már szeszes hőmérőkkel végezték, mert a higany már alacsonyabb hőmérsékletnél megfagyott. 1939 december 30-tól 1940 január 18 ig Szibéria kiimáját is megcsufoló kemény tél uralkodott ezekben a völgyekben. Hosszú heteken keresztül mínusz 48 fokon maradt & hőmérő. A „hidegszigetek“ sajátos jeleit abból magyarázhatjuk, hogy a zárt völgyekben lehűlt és megrekedt levegő nem talál kiutat. Innen magyarázható az Alpokban sokszor tapasztalható „hőmérsékleti eltolódás“, hiszen a kegyetlen viharoknak kitett hegycsúcsokon általában enyhébb időjárás uralkodik, mint a minden oldalról „védett völgyekben“. Minden bizonnyal őseink is végeztek hasonló megfigyeléseket. Új települések kialakulásánál először is meg kellett vizsgálniok a hely éghajlati viszonyait. A korszerű klima- kutatás modern eszközeivel sem lehetne alkalmasabban elhelyezni az egye dűli hordozója maradt. Minden hatalom tőle származik és az állami szervek meghatalmazásának is ő a forrása. Ennek megfelelően a népképviselet jogai meglehetősen szűk keretek között maradnak. Az alkotmány szövege szerint a törvényhozás joga is kizárólag a császárt illeti meg, az országgyűlés tehát lényegileg csak mint tanácsadó testület és mint a nép kívánságainak haDgoztatója juthat szerephez. A 1: ormány csupán az uralkodónak tartozik számot adni hivatali ténykedéseiért. Az országgyűlést sem a miniszterek felelösségrevonásának, sem a kormány ellenőrzésének joga nem illeti meg, ha a képviselőház óvást emel a költségvetés ellen, az előző évit hajtják végre. A japán alkotmány sokban követi ugyan az európai államberendezkedéseket, melyek mintául szolgáltak neki, a monarchikus elv alapjáról azonban sehol sem tér le. A fennálló államjogi tanok egyik rendszerének sem felel meg ugyan teljesen, legközelebb szonban a te- kintélyi koimányformáboz áll. Alpok hegyrengetegében elszórt alpesi falvakat, mint a Mészkőalpokban tapasztalhatjuk. A honvédelem érdekeit előmozdító szellemi termékek jutalmazása. A Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának központi vezetősége a m. kir. honvédelmi miniszter és a honvéd vezérkar főnöke mégbízásából oly szellemi termékek megalkotóinak, amelyek a magyar szellemi és ka- íonaeszmény szolgálatát legjobban előmozdítják, az 1942. évre jutalmakat tűzött ki azzal a szándékkal, hogy ilymódon a honvédségben folyó nevelő munka hatása fokozódjék. A jutalmak a következők: regény, tudományos munka, színdarab (egész estét betöltő), nagyobb szobrászati alkotás, festmény vagy nagyobb grafikai munka és nagyobb zenemű (opera, induló, nyitány) egyenként 1000 — 1000 P. Ezenkívül, ha az év folyamán az egyes tárgykörökben több érdemes munka jelentkezik, azoknak szerzőit a ki- tűzöttnél kisebb összegű jutalmakban részesítheti. A jutalmak feltételei szerint csak a már nyilvánosság előtt szerepelt munkák kerülhetnek elbírálás alá. Csak magyar állampolgárok pályázhatnak, az 1939. IV. te. 1. § a szerint zsidónak tekintendő személyek nem. Az elbírálás és jutalmazás egy-' részt a belső (tudományos, irodalmi, művészi) érték, másrészt a honvédelmi érdek szempontjából történik. Szöveges zeneműnél a szövegírót a jutalom összegének 20 százaléka illeti meg.
