Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-01-10 / 6. szám
4 EGER 1942. január 10. Hétfőtől kezdve ismét megszűnik az áramvonalas gyors A Máv. értesítése szerint január 12-től, hét főtől kezdve menetrendi korlátozásokat léptettek életbe a budapest—miskolci vonaloD. Eszerint megszűnik a reggel 7.57 órakor Budapest felé induló áramvonalas gyors és ellenvonata, az este 7 órakor Budapestről induló vonat. Az Egerből 14.49 órakor Budapest felé induló személyvonat menetidejében történik változás, amennyiben ez a vonat ezentúl Hatvanban 1 óra 5 pereg áll s így az eddigi 18.46 óra helyett 20.05 perckor érkezik Budapestre. Ugyancsak január 12-tól elmarad Eger és Füzesabony között az Egerből 10.44 órakor indult és ide 12.16 órakor érkezett személyvonat, de elmarad a Gyöngyös és Vámos- györk között a Gyöngyösről 13.54 órakor indult és oda 20.35 órakor érkezett vonat. Megszűnik a Füzesabonytól Hatvanig közlekedett te- her-személyvonat, amely Füzesabonyból 9 55 órakor indult. A megváltozott menetrendet lapunk más helyén közöljük. Állami magtermesztési akció! Lóhere , fehérhere-, lucerna-, bükköny- stb. magot maximális áron, kamatmentesen adok szerződőimnek. — Magtermését a maximális ár felett | 8— lG°/o-kal magasabb áron veszem ét. ft már meglevő vetésterületét az ú] szerződött terület nagysága erejéig betudom ezen akcióba. — Kérem, sürgősen közölje velem, mekkora területen, milyen magféleséget kíván termelni. CSONKA MIHÁLY cég MISKOLC mag- és hüvelyes exporteur, a Tiszajobbpartl Mezőgazdasági Kamara kültagja. Telefon: 57—63, este 27—43. Hüvelyeseket, magvakat minden mennyiségben vásárolok. Étkezési borsó termeltetésére is szerződök. Nagy érdeklődéssel várja Eger társadalma a grafikus művészek kiállítását A kiállítást január 11-től 20-ig rendezik meg a Kaszinóban lanuári jóslások és babonák Eger, január 10. A népi képzelet az évnek ügyszólván minden napjára kitalált valami babonás színezetű, sokszor azonban természeti tapasztalatokon alapuló hiedelmet vagy szokást. Életrendjében ezeknek a szokásoknak nem egyszer döntő szerepe is jut. Lássunk néhányat a jóslások közül. Újévi tanácsok és hiedelmek Az újévi álom beteljesedik, ez általános néphit. Aki újév napján születik, abból — ki tudja miért ? — nagy ember lesz. Ami újév napján éri az embert, az egész esztendőben kijár neki; tehát, akit újévkor megvernek, az sokszor kap ki a következő évig. Akinek pedig tele az erszénye, nem igen fog szűkö'ködni abban az évben. Január másodika megmutatta: milyen idő lesz szeptemberben. Víz- keresztkor pedig ha csöpög az ereszről, vagy a kerékvágásban víz fakad, tehát ha olvad, jól szolgál a föld aratáskor. Ha fagy vízkeresztkor, soká fog tavaszodni. Január 10. Remete Szent Pál napja megmondja, milyen ára lesz a gabonának; ha lucskos, havas az idő, drága lesz & kényéi nekvaló. Január 20-án a népi megfigyelés szerint elmézgásodnak a fák, ami a tavasz kétségtelen közeledését jelentheti csak. Ha megcsordul Vince . . . Január második fele is bővelkedik a napi hiedelmekben, amelyek közöl talán a legismertebb és a szakértőktől is honorált megfigyelés ebből a versikéból cseng ki: Ha megcsordul Vince, Tele lesz a pince . . . Tehát, ha január 22-én, Vince napján derült, szép időnk van, és olvad is, meg fog telni hordónk, de ha esik, vagy éppen havazik, üres lesz a pince. Pál fordulójának hívják sokfelé január 25.-ét. Ha ekkor ködös és felhős az idő, könyörögni kell az Istennek, hogy kíméljen meg a hirtelen haláltól. Pálfordulóján fordul meg a téli álmát alvó medve barlangjában. Január 30. án a pacsirta megszólalása nem jó jel, mert sokáig fog még utána hallgatni. Általában január végefelé a természet minden megnyilatkozásából a tavaszra szeretne következtetni a nép. Vannak természetesen olyan hiedelmek is, amelyek nem egy-egy meghatározott napra vonatkoznak, hanem az egész hónspra. Ezek kö. zül néhányat közmondásba foglaltak. Ilyenek: a janu'-ri meleg Isten csapás. Gyenge január: hűvös tavasz, forró nyár. Téli mennydörgés : biztos jó termés. Ha nincs fagy januárban, majd fagyni fog áprilisban. — Halálozás. Mély részvéttel vettük a hírt, hogy Petrovics József rőm. kát. elemi iskolai igazgató- tanító, december 10-én életének 58. évében meghalt. Temetése 12 én, délután 4 órakor lesz a Fájdalmas Szűzről nevezett temető kápolnájából. Lelkeüdvéért az engesztelő szentmiseáldozatot 13-án reggel 8 órakor mutatják be a Szent Ferde- rend templomában. Az elhÚDytban a hevesmegyei tanítói kar egyik legképzettebb, legkitűnőbb tagját vesztette el. — Kinevezés. A m. kir. belügyminiszter az 5440/1941. M. E. számú rendelet 14. §-a alapján Bács- Bodrog vármegye törvényhatóságához ideiglenes hatállyal dr. Hunyadi- Búzás János vármegyei aljegyzőt, zombori lakost, vármegyei árvaszéki ülnökké nevezte ki. — Kinevezések a város szátnveváségnél. A kormányzó Kakuk Jenó II. o. számvevőségi főtanácsost I. o. számvkrőségi főtanácsossá nevezte ki. A kinevezés osztatlan örömet keltett a város társadalmában, ahol a népszerű számvevőségi főtanácsos megbecsült helyet foglal el hosszú időn át végzett pontos és lelkiismeretes hivatali munkája ét a lelkes társadalmi tevékenysége révén. A belügyminiszter az egri városi számvevőség létszámában Elek Jenő számtisztet számellenőrré, Kovács Elemér napi- díjast pedig számgyakornokká nevezte ki. Eger, január 10. Jeleztük, hogy a Magyar Grafikus Művészek Egyesülete a vidék művészi érdeklődésének felkeltésére és művelődésének emelésére rendkívül érdekes vándorkiállítást rendez Egerben. A kiállítás kultúrjel- lege Egerhez méltó, amennyiben az idősebb és fiatalabb rajzoló és karcoló művészek legkiválóbb gárdáját hozza le az egri közönségnek. F. Antal Elemér, ifj. Arató Gyula, Bem József, Dali Antal, Dienes István, Emanuel Béla, Fabro József, Ferenczy Valér, Gulyás Ferenc, Iván Szilárd, Karay Gyu'a, Kaveczfey Zoltán, Komjáthy Gyula, Menyhárt József, Molnár C. Pál, Nagy Imre, Nagy Ödön, Ö*z Dénes, Somlay Gyula, G. Szabó Kálmán, Szőnyi látván, Tar István, HÍREK Társadalmi naptár. Február 7: Az egri Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet büffevel, tombolával, tánccal egybekötött családias összejövetele a Koronában este 6 órától. — Dr. Kiss István egri teológiai tanár, a kecskeméti szociális ünnep szónoka. A kecskeméti KözlöDy írja: Kecskemét thj. város Szegényügyi Bizottsága január 10-én, délután rendezi nagy szociális ünnepét, a Néma Bált. Nagyjelentőségű beszédek, énekszámok és szavalatok töltik meg a műsort. A város nevében dr. Labancé Ferenc tanácsnok mondja a megnyitó és üdvözlő beszédet. Az ünnepi szónok dr. Kiss István egri teológiai tanár, a közismert szónok és író. — A jelenlegi közgazdasági helyzetben rendkívül fontos, hogy miDden magánvállalkozás a mindennapi gazdasági élet hullámzásától függetlenül, biztos alapokon nyugodjék. A közgazdasági életben a magánvállalkozásnak csak abban az esetben van meg az a sz< rt-pe, amit az egész nemzet érdeke megkíván, ha vagyonát, vagyontárgyait, életét, jószágát biztosítja. Minden biztosítási ügyben felvilágosítást nyújt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság helyb li főügynöksége: Eger, Jókai u. 5. sz. Teleky Ralph, Varga Mátyás, Varga Nándor Lajos és Z. Gács György állítanak ki ceruzarajzokat rézkarcokat, linóleum- és fametszeteket, továbbá vízfestményeket, közülük a közönség igen soknak ismeri nevét a budapesti lapok művészet-rovatából. A ritka érdekességü kiállítás iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik s nem kétséges, hogy a város kultur- közönsége megadja azt a sikert, amit a vállalkozás, a művészek megérdemelnek s ami méltó Eger nevéhez. A kiállítást Karay Gyula festőművész nyitja meg február 1 én déli 12 órakor. A tárlat naponként délelőtt 10 —12-ig és délután 3 lót 6 óráig tekinthető meg, a belépés díjtalan. Veszek eladok Lencsét, babot, hajdinakását, mákot, mézet, diót, mandulát, almát, dug- haggmát — Lucerna-, lóhere, bal- tecin-, bíborhere-, bükköny-, köles , muhar- és olajos magvakat. Láng Nándor, Szvorényi u. 8. Telefon 3-49. — Egri vármegyei tisztviselő cikke a Magyar Közigazgatásban. A Magyar Közigazgatás című közigazgatási szaklap legutóbbi száma közli dr. Magyary Pál közigaz- gatá>i gyakornok érdekes cikkét. A cikk a fi ital vármegyei tisztviselők helyzetével foglalkozik és színes helyzetképben az utánpótlásra bivja fel a közfigyelmet. — Régi magyar fűszerek újravirágzása. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara értekezletet tartott a napokban a hazai fűszerek népszerűsítése érdekében. Nem pótanyagokról vau szó, hanem régi magyar fűszerekről, amelyek használatára háziasszonyaink mái is fokozatosan térnek át. — Ilyenek: a tárkony, a majoránna, babérlevél, kapor, kömény, amelyek sohasem hiányoztak a magyar háziasszonyok receptkönyvéböl és sokan is emlékeznek vissza még azok kitűnő ízére. Ezek azonban, mint sok más cikk, a divatnak estek áldozatul, holott e növények a babérlevél kivételével nálunk kitűnő eredménnyel termelhetók.
