Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-03-18 / 44. szám

fTJWV' Eger, LI1L évfolyam, 44. szám. Aha 8 fillér ♦ Szerda ♦ Trianon 23, 1942. március 18, ELŐFIZETÉSI DÍJi ®gg hónapra 1 pengő «0 f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.; 11» KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomds Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Az új magyar vSsszavándorlás Annak a beszédnek, amelyet Kál- lay Miklós miniszterelnök a Magyar Élet pártjának ülésén mondott, egyik legkiemelkedőbb fejezete az volt, amelyben a zsidókérdést szociális, mégpedig a legsürgősebb megoldást igénylő szociális problémaként tárta a párt és a nagy nyilvánosság elé. Amikor pedig ezt a problémát a szociális igazság, illetve igazságta­lanság vonalán vázolta fel és a kérdést nem az egyesek, hanem az egyetemes nemzet egyik nagy kér­déseként világította meg, önmagá­tól érthetően azt is megmondotta, hogyan kell a problémát a nemzet érdekében jól megoldani. Úgy, hogy helyre kell hozni azt a szociális igazságtalanságot, amit a zsidóság szereplése Magyarországon, mint el­tolódást eredményezett az ország anyagi, gazdasági életének kiegyen­súlyozottságában. Ennek az eltolódásnak nálunk két hiteles tükre van. Mindkettő közhitelességű. Az egyik a cégjegy­zék, a másik a telekkönyv. A cég­jegyzék már revízió alatt áll, az úgynevezett kulcspozícióknak ke­resztényekkel való betöltése folya­matban van. Eállay Miklós ezért inkább a telekkönyvi tükörképnek renoválására helyezte a súlyt. Igen helyesen állapította meg, hogy az az idő, amelyben a zsidóság nálunk gyarapodott és meggazdagodott, összeesik azzal az idővel, amikor a magyar birtokososztály elszegénye­dett és hivatalokba, a föld népe pedig Amerikába vándorolt. A miniszterelnök programja tehát az, hogy megszervezze a visszaván- dorlást, a hivatalokból vissza a gazdasági életbe, Amerikából és a nincstelenségből vissza a magyar földhöz. Bizonyos, hogy ez lesz leg­szebb feladata minden eljövendő magyar szociális és gazdaság poli­tikának. Kétségtelenül a teljes igazságot mondotta a miniszterel­nök, amikor megállapította, hogy a zsidóság gazdasági visszaszorítása a magyar nép gazdasági előbbre- jntásának alapfeltétele. Minthogy pedig a zsidóság tér- hóditása végső fokon a föld meg­szerzésében nyilvánult meg, lévén minden bankkiskirály emelkedésé­nek csúcspontja az uradalom és a kastély az ősi parkokban, a minisz­terelnök a gazdasági visszaszorítás szociális műveletét nemcsak hogy itt kezdi, hanem haladéktalanul el­kezdi. Törvényt ígért, amely lehe­tővé teszi a zsidóbirtokoknak a le­hető legrövidebb időn belül keresz­tény kezekbe juttatását és azt mon­dotta, hogy egyetlen egy darab ke­resztény és magyar földet nem vesz addig birtokpolitikai célokra igénybe, amíg van zsidókézen lévő és igénybe­vehető birtok. Ezeket a birtokokat viszont maradék nélkül ki akarja sajátítani. Amikor pedig Kállay Miklós ezt a kijelentést tette, nem arra gon- dglt, hogy majd később jön részle­tes programmal. Arra gondolt, hogy előveszi azt a tervezetet, amelyet mint a Gömbös-kormány földműve­lésügyi minisztere elkészített és az emlékezetes pannonhalmi miniszter- tanács elé terjesztett. Az azóta el­telt esztendők eseményei és tanul­A közigazgatási bizottság márciusi ülésén elhangzott alispáni jelentés a megye zsírellátásáról a következő helyzetképet adja: — A zsírellátás terén már most nehézségek mutatkoznak s tartani kell annak fokozódásától. Sok he­lyen kényszervágást kell eszközölni, mert a tulajdonosok nem bírják hízóik takarmányszükségletét biz­tosítani. A közellátási miniszter úr rendeletet adott ki, hogy kényszer- helyzet esetén a sertéseket csak a vásárlásra jogosított kereskedők­nek lehet eladni. — A zsírellátás szempontjából az ellátatlanok száma hónapról-hónapra emelkedik, úgy, hogy a nyári hó­napokban e téren bizonyos ne­hézségekkel kell számolnunk. — A nehézségek csak a hizlaláshoz Az egri gyalogezred alakulatai március 15-én nagyszabású nemzeti ünnepet rendeztek a vármegyei lak­tanya udvarán. A honvédség ala­kulatai pompás fegyelmezettséggel álltak fel a laktanya udvarán s tö­mött soraik előtt a zenekar elját­szotta a Himnuszt. Szécsi János hdp. tizedes c. őrm. nemes tűzzel ságai bizonyára teljesen meg is ér­lelték ezt a tervezetet és a mi­niszterelnöknek alig kell egyebet tennie, mint az utolsó simításokat elvégezni. Ezért ígérhette, hogy a legrövidebb időn belül olyan jog­szabállyal jön a törvényhozás elé, amelynek segítségével a zsidó birto­kok mielőbb keresztény kezekbe juttathatók. Az a törvény, amely ezeket a jogszabályokat fogja tartalmazni, bizonyára a keresztény magyar szociális agrárpolitika kódexe lesz. Az új magyar visszavándorlás tör­vénye, amelyről a múlt század vé­gének egyik legjelesebb agrár­filozófusa ezzel a szállóigévé vált jelszóval írta meg munkáját: — Vissza a földhöz! szükséges takarmány biztosításával volnának eloszlathatók. A takar­mány-kiutalás a közellátási minisz­ter úr fenntartott hatáskörébe tar­tozik. Az egyénenkénti kérelmeket soronkívűl terjesztem fel, azonban azok teljesítése a rendelkezésre álló készlet mennyisége miatt csak a legindokoltabb esetben történhetik meg. Selgemtengésztők kitüntetése. — A földművelésügyi miniszter úr rendeletére a Közjóléti Szövetkezet a legjobb selyemtenyésztők kitün­tetésére 1 drb 100 P, 1 drb 75 P, 8 drb 50 P és 17 drb 25 pengős jutalmat kíván kitűzni. A jutalmak a m. kir. Országos Selyemtenyész­tési Felügyelőség kijelölése alapján kerülnek kiosztásra. előadott szavalata után a tart. tiszti iskola hallgatóiból alakított énekkar énekelte el a Kossuth nótát, majd Miskey Zoltán alezredes mondott rendkívül értékes ünnepi beszédet. Beszéde bevezetőjében ismertette a negyvennyolcas eseményeket s rá­mutatott arra a hősiességre, amely az egész nemzetben föléledt a ki­vívott szabadság megvédelmezésére. Ezután így folytatta szavait]: — Bajtársak ! A szó szoros értel­mében kaszára, kapára kapott a ma­gyar és megindult a legszerényebb eszközökkel az első honvéd sereg szervezése és egyidejűleg a nemzeti ellenállás az osztrák erőszakkal szemben. Egy esztendőnél tovább állott a harc és a jól felfegyverzett osztrák sereg soha nem győzedel­meskedhetett volna felettünk, ha az osztrák császár szorultságában segítségül nem hívja ellenünk a muszka hadakat. Közel 200.000 orosz katona özönlötte el sáska módjára országunk keleti részeit a magyar seregek hátába, ami ter­mészetesen a harcunk feladásához vezetett. 1849 augusztus 13-án Arad mellett Világosnál tette le a magyar derékhad a fegyvert a muszka főparancsnok előtt. — Eddig szól röviden az 1848/49. évi szabadságharc története. De azt is hozzá kell mindjárt tegyük, hogy szomorú történet volt ez. Mit is ünnepiünk hát akkor rajta, kérdez­hetné bármelyiktek. — Baj társak ! Sokat és értékeset. — Ünnepeljük a bátor kiállást a túlerővel szemben, mely a ma sem szunnyadó magyar virtusból fakadt, és ünnepeljük a szabadság magasz­tos eszméjét, amelyért őseink annyi vért vérezni és meghalni ma is készek vagyunk, ünnepeljük a hősi vért, mely szertepatakzott ebben az országban a szabadság eszméjének testetölté- séért, végül ünnepeljük benne a fo­gadalom, az eskü erejét, mely kez­detben a puszta magyar öklöt dia­dalmasan állította szembe az osz­trák szuronyerdővel. — Egyszóval a tettek, a] hazáéit való áldozatra is kész cselekvés ün­nepét üljük ma. — Baj társak ! A múltba nemcsak azért tekintünk, hogy ünnepeljünk, hanem — ma jobban, mint bármi­kor máskor — azért, hogy példát keressünk, hitet, erőt és bizakodást merítsünk jövő harcainkhoz. — Ma újból harcban állunk, egy uj szabadságharc lobogóját verdesi, tépi fölöttünk a tavaszi szél. Sza­badságharc ez, melyben nemcsak becsületünk, nemzeti önállóságunk megvédéséről van szó, hanem faj­tánk puszta léte forog kockán. — Ennek a harcnak keretében az elmúlt év derekától decemberig egy maroknyi magyar sereg világ csodálatára harcolt a nagy német szövetséges oldalán, távol e hazá­tól, a bolsevista Oroszország ellen. Okolicsányi Imre alispán jelentése a zsírellátás kérdéseiről Szabadságharc ez, amelyben fajtánk puszta léte forog kockán Az egri gyalogezred márciusi ünnepélye

Next

/
Oldalképek
Tartalom