Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-03-18 / 44. szám

fTJWV'

Eger, LI1L évfolyam, 44. szám.

Aha 8 fillér

♦ Szerda ♦ Trianon 23, 1942. március 18,

ELŐFIZETÉSI DÍJi ®gg hónapra 1 pengő «0 f, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER

SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.; 11» KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomds Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558.

Az új magyar vSsszavándorlás

Annak a beszédnek, amelyet Kál- lay Miklós miniszterelnök a Magyar Élet pártjának ülésén mondott, egyik legkiemelkedőbb fejezete az volt, amelyben a zsidókérdést szociális, mégpedig a legsürgősebb megoldást igénylő szociális problémaként tárta a párt és a nagy nyilvánosság elé. Amikor pedig ezt a problémát a szociális igazság, illetve igazságtalanság vonalán vázolta fel és a kérdést nem az egyesek, hanem az egyetemes nemzet egyik nagy kérdéseként világította meg, önmagától érthetően azt is megmondotta, hogyan kell a problémát a nemzet érdekében jól megoldani. Úgy, hogy helyre kell hozni azt a szociális igazságtalanságot, amit a zsidóság szereplése Magyarországon, mint eltolódást eredményezett az ország anyagi, gazdasági életének kiegyensúlyozottságában.

Ennek az eltolódásnak nálunk két hiteles tükre van. Mindkettő közhitelességű. Az egyik a cégjegyzék, a másik a telekkönyv. A cégjegyzék már revízió alatt áll, az úgynevezett kulcspozícióknak keresztényekkel való betöltése folyamatban van. Eállay Miklós ezért inkább a telekkönyvi tükörképnek renoválására helyezte a súlyt. Igen helyesen állapította meg, hogy az az idő, amelyben a zsidóság nálunk gyarapodott és meggazdagodott, összeesik azzal az idővel, amikor a magyar birtokososztály elszegényedett és hivatalokba, a föld népe pedig Amerikába vándorolt.

A miniszterelnök programja tehát az, hogy megszervezze a visszaván- dorlást, a hivatalokból vissza a gazdasági életbe, Amerikából és a nincstelenségből vissza a magyar földhöz. Bizonyos, hogy ez lesz legszebb feladata minden eljövendő magyar szociális és gazdaság politikának. Kétségtelenül a teljes igazságot mondotta a miniszterelnök, amikor megállapította, hogy a zsidóság gazdasági visszaszorítása a magyar nép gazdasági előbbre- jntásának alapfeltétele.

Minthogy pedig a zsidóság tér- hóditása végső fokon a föld megszerzésében nyilvánult meg, lévén minden bankkiskirály emelkedésének csúcspontja az uradalom és a kastély az ősi parkokban, a miniszterelnök a gazdasági visszaszorítás szociális műveletét nemcsak hogy itt kezdi, hanem haladéktalanul elkezdi. Törvényt ígért, amely lehetővé teszi a zsidóbirtokoknak a lehető legrövidebb időn belül keresztény kezekbe juttatását és azt mondotta, hogy egyetlen egy darab keresztény és magyar földet nem vesz addig birtokpolitikai célokra igénybe, amíg van zsidókézen lévő és igénybevehető birtok. Ezeket a birtokokat viszont maradék nélkül ki akarja sajátítani.

Amikor pedig Kállay Miklós ezt a kijelentést tette, nem arra gon- dglt, hogy majd később jön részletes programmal. Arra gondolt, hogy előveszi azt a tervezetet, amelyet mint a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere elkészített és az emlékezetes pannonhalmi miniszter- tanács elé terjesztett. Az azóta eltelt esztendők eseményei és tanulA közigazgatási bizottság márciusi ülésén elhangzott alispáni jelentés a megye zsírellátásáról a következő helyzetképet adja:

— A zsírellátás terén már most nehézségek mutatkoznak s tartani kell annak fokozódásától. Sok helyen kényszervágást kell eszközölni, mert a tulajdonosok nem bírják hízóik takarmányszükségletét biztosítani. A közellátási miniszter úr rendeletet adott ki, hogy kényszer- helyzet esetén a sertéseket csak a vásárlásra jogosított kereskedőknek lehet eladni.

— A zsírellátás szempontjából az ellátatlanok száma hónapról-hónapra emelkedik, úgy, hogy a nyári hónapokban e téren bizonyos nehézségekkel kell számolnunk. — A nehézségek csak a hizlaláshoz

Az egri gyalogezred alakulatai március 15-én nagyszabású nemzeti ünnepet rendeztek a vármegyei laktanya udvarán. A honvédség alakulatai pompás fegyelmezettséggel álltak fel a laktanya udvarán s tömött soraik előtt a zenekar eljátszotta a Himnuszt. Szécsi János hdp. tizedes c. őrm. nemes tűzzel

ságai bizonyára teljesen meg is érlelték ezt a tervezetet és a miniszterelnöknek alig kell egyebet tennie, mint az utolsó simításokat elvégezni. Ezért ígérhette, hogy a legrövidebb időn belül olyan jogszabállyal jön a törvényhozás elé, amelynek segítségével a zsidó birtokok mielőbb keresztény kezekbe juttathatók.

Az a törvény, amely ezeket a jogszabályokat fogja tartalmazni, bizonyára a keresztény magyar szociális agrárpolitika kódexe lesz. Az új magyar visszavándorlás törvénye, amelyről a múlt század végének egyik legjelesebb agrárfilozófusa ezzel a szállóigévé vált jelszóval írta meg munkáját:

— Vissza a földhöz!

szükséges takarmány biztosításával volnának eloszlathatók. A takarmány-kiutalás a közellátási miniszter úr fenntartott hatáskörébe tartozik. Az egyénenkénti kérelmeket soronkívűl terjesztem fel, azonban azok teljesítése a rendelkezésre álló készlet mennyisége miatt csak a legindokoltabb esetben történhetik meg.

Selgemtengésztők kitüntetése.

— A földművelésügyi miniszter úr rendeletére a Közjóléti Szövetkezet a legjobb selyemtenyésztők kitüntetésére 1 drb 100 P, 1 drb 75 P, 8 drb 50 P és 17 drb 25 pengős jutalmat kíván kitűzni. A jutalmak a m. kir. Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség kijelölése alapján kerülnek kiosztásra.

előadott szavalata után a tart. tiszti iskola hallgatóiból alakított énekkar énekelte el a Kossuth nótát, majd Miskey Zoltán alezredes mondott rendkívül értékes ünnepi beszédet. Beszéde bevezetőjében ismertette a negyvennyolcas eseményeket s rámutatott arra a hősiességre, amely az egész nemzetben föléledt a kivívott szabadság megvédelmezésére. Ezután így folytatta szavait]:

— Bajtársak ! A szó szoros értelmében kaszára, kapára kapott a magyar és megindult a legszerényebb eszközökkel az első honvéd sereg szervezése és egyidejűleg a nemzeti ellenállás az osztrák erőszakkal szemben. Egy esztendőnél tovább állott a harc és a jól felfegyverzett osztrák sereg soha nem győzedelmeskedhetett volna felettünk, ha az osztrák császár szorultságában segítségül nem hívja ellenünk a muszka hadakat. Közel 200.000 orosz katona özönlötte el sáska módjára országunk keleti részeit a magyar seregek hátába, ami természetesen a harcunk feladásához vezetett. 1849 augusztus 13-án Arad mellett Világosnál tette le a magyar derékhad a fegyvert a muszka főparancsnok előtt.

— Eddig szól röviden az 1848/49. évi szabadságharc története. De azt is hozzá kell mindjárt tegyük, hogy szomorú történet volt ez. Mit is ünnepiünk hát akkor rajta, kérdezhetné bármelyiktek.

— Baj társak ! Sokat és értékeset.

— Ünnepeljük a bátor kiállást a túlerővel szemben, mely a ma sem szunnyadó magyar virtusból fakadt, és ünnepeljük a szabadság magasztos eszméjét, amelyért őseink annyi vért vérezni és meghalni ma is készek vagyunk, ünnepeljük a hősi vért, mely szertepatakzott ebben az országban a szabadság eszméjének testetölté- séért, végül ünnepeljük benne a fogadalom, az eskü erejét, mely kezdetben a puszta magyar öklöt diadalmasan állította szembe az osztrák szuronyerdővel.

— Egyszóval a tettek, a] hazáéit való áldozatra is kész cselekvés ünnepét üljük ma.

— Baj társak ! A múltba nemcsak azért tekintünk, hogy ünnepeljünk, hanem — ma jobban, mint bármikor máskor — azért, hogy példát keressünk, hitet, erőt és bizakodást merítsünk jövő harcainkhoz.

— Ma újból harcban állunk, egy uj szabadságharc lobogóját verdesi, tépi fölöttünk a tavaszi szél. Szabadságharc ez, melyben nemcsak becsületünk, nemzeti önállóságunk megvédéséről van szó, hanem fajtánk puszta léte forog kockán.

— Ennek a harcnak keretében az elmúlt év derekától decemberig egy maroknyi magyar sereg világ csodálatára harcolt a nagy német szövetséges oldalán, távol e hazától, a bolsevista Oroszország ellen.

Okolicsányi Imre alispán jelentése a zsírellátás kérdéseiről

Szabadságharc ez, amelyben fajtánk puszta léte forog kockán

Az egri gyalogezred márciusi ünnepélye