Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-01-09 / 5. szám
2 EGEK 1942 január 9. — A német népnek az európai közösség fejlődéstörténetében elfoglalt áliása távoli századokban alapozódott meg. Értékei és erői mindig döntők voltak azokban a korokban, melyekben e kontinens közösségi gondolata előtérbe lépett. — Mi magyarok, államunk alapítása óta felismertük ezt és helyesen értékeltük a németség szerepét az európai népek családjában. Ezért népeink között a baráti kapcsolatok nem napjainkban keletkeztek, hanem csaknem olyan régiek, mint történelmünk maga. Nagy állam- alapítónk, Szent István király, véglegesen eldöntötte sorsunkat a keleti Bizánc és Róma nyugati kereszténysége, Kelet minduntalan megújuló erőszakos előretörése és a Nyugaton letelepült németség megállapodott életformái között. 0 volt az, aki közel ezer évvel ezelőtt a magyarság tekintetét Kelet felél véglegesen Nyugat felé irányította. — Nem a véletlen műve, hanem a nagy király utódainak helyesen megfontolt, következetes politikája az, hogy a Nyugatot védve, Kelet ellen harcoltunk. Ugyanez a gondolat, ugyanez a cél vezetett most is, amikor a német néppel együtt fegyvert ragadtunk, hogy az 1914—18. évi világháború régi baj társaival ismét váll váll mellett harcoljunk a világot feldúló bolsevizmus ellen és Európa igazságos újjárendezéséért. — A magyarság a középeurópai térségben reá háruló történelmi hivatásának mindig tudatában volt. Ennek tulatában vállalt olyan kötelességeket, amelyek szinte az ön- feláldozásig menő véres áldozatokat követeltek tőle Közép-Európi békéjének, nyugalmának és rendjének biztosítására. — A magyarságot népi ereje és nemzeti függetlensége teszi képessé erre a szerepre. — Ez a szellem és ez az érzés irányítja ma is a magyarság sorsát és táplálja azt a hitet, hogy hagyományos szerepét az európai népek sorsbözösségében továbbra is be fogja tölteni. — Nemzeti erőnkre és függetlenségünkre támaszkodva teljes tudatában vagyunk kötelességeinknek, melyek teljesítését egy uj és igazságos Európa elvárja tőlünk. Ezért az Európáért küzdünk, amely a Nígy Nametbirodalom vezérének és kancellárjának hozzám intézett felejthetetlen szavai szerint független államok baráti és békés együttműködésében fog megvalósulni. Ribbentrop: «Maggarországot Németországhoz erős és hagyományos barátság fűzi!* A miniszterelnök beszédét lelkes táp? fogadta, majd Ribbentrop külügyminiszter emelkedett szólásra. A német birodalmi külügyminiszter Bárdossy miniszterelnök pohár- köszöntőjére a következőket mondotta : — Nagyméltóságod hozzám intézett rendkívül barátságos üdvözlő szavaiért, valamint azért a felejt- hete‘len fogadtatásért, amelyben engem, mint a Führer külügyminiszterét ma délelőtt Budapesten részesítettek, szívélyes köszönetét mondok önnek és szép fővárosuk lakosságának. — Már régóta óhajtottam személyes budapesti látogatással még szorosabbra fűzni azokat a baráti szálakat, amelyek ebből az érintkezésből nagyméltóságod és köztem kifejlődtek. Élénk sajnálatomra a háborús események eddig megakadályozták ugyan ennek a szándékom nak megvalósítását, de annál inkább örülök most, hogy itt lehetek Magyarországon, amelyhez Németországot erős és hagyományos barátság fűzi és ahol mint a kormányzó úr vendége az elmúlt napokban máris a legjobb benyomásokat szerez hettem. — Az országaink közti bizalomteljes kapcsolatok azonban a jelenben új és különleges jelentőséget nyertek. A Németországra és szövetségeseire kényszerített háború immár döntő szakaszba lépett. Kialakultak a világarcvonalak: az ifjú nép?k, amelyek igazságos ügyért harcolnak, szembenállnak a régi önző hatalmakkal, amelyek két évtizeden át elleneztek minden észszerű és békés revíziót, most pedig már egyenesen el akarják vitatni ezektől a népektől az élethez való jogot. Anglia és az Északamerikai Egyesült Államok példátlan és minden államférfid józansággal ellentétben álló hatalmi elbizakodottságukban és felismerve, hogy saját hatalmi eszközeik nem elegendők, szövetkeztek a bolsevista rnoszko- vitizmuss&l, amely minden idők legnagyobb ellensége az emberiségnek, hogy romlást hozó törvényeiket rá- kényszeritsék a világ többi részére. Azt mondják, a mai hatalmon lévők Angliában és Amerikában elvakult könnyelműségükben odáig mentek, hogy a lefolyt megbeszéléseken a bolsevizmusnak szabad kezet ígértek Európában, hogy a szovjetet kapitalista érdekeikért rábírják egyre újabb véráldozatokra. — Ebben a harcban, amelyet a Hitler Adolf vezetése alatt álló Németország szövetségeseivel együtt folytat és amelyben európai kultúránk sorsa forog kockán, újra bevált a világháború régi német-magyar fegyverbarátsága. A tettek sorsközössége, amelyről annak idején Nagyméltóságod müncheni látogatása alkalmával beszéltem, valósággá vált. Már a bolsevizmus elleni eddigi harcokban magyar kötelékek a német csapatokkal együtt jónéhány győzelmet vívtak ki. így volt ez a múltban és így lesz ez a jövőben is. N-metország és szövetségesei nem teszik le a fegyvert mindaddig, amíg Európának ez a keletről való szörnyű veszélyeztetése el nem hárult és amig végleg el nem vettük az angol-amerikaiaktól azt a lehetőséget, hogy háborúkat szítsanak békés népek ellen. — Uraim! Kemény háborús munkát kell még végezni, de valamennyiünk meggyőződése, hogy e harcokat a hármas szerződésben szövetkezett hatalmak győzelme zárja majd be. Tegnap reggeltől ma reggelig tizenegy centiméterrel emelkedett a hóréteg Egerben Országos volt a viharzó hóesés Csütörtökön reggel sűrű havazásra ébredt a város. A hóréteg magassága ekkor még csak nyolc centiméter volt. Egész nap hullott tovább a hó, csak éppen ebédszünetet tartott. Fújt a szél is hozzá. Estére már 17 centiméterre emelkedett a hó magassága, amely ma reggelre a hivatalos mérések szerint elérte a 19 centimétert. A síelők örvendenek a hóesésnek, de sok háztulajdonost aggodalommal töltött el a háztetőre nehezedő hótömeg súlya. Többen megkezdték a hó eltakarítását a tetőkről. Tegnap egyébként az egész országra orkánszerű hóvihar zúdult. A fővárosban katonai segítséget is kértek az útvonalak megtisztítására. Külföldről is nagy hóviharokat jelentenek. Az egri rendőrkapitányság vezetőjének rendelete a város rendjének és csendjének fokozottabb Eger, január 9. Zb'ákay József rendőrtanácsos ma rendeletet adott ki az emberi élet, testi épség és a vagyon, továbbá a közcsead fokozottabb védelme érdekében. A rendelet szerint a város belsejében, utcákon, tereken, rakodókertek közelében, tűzveszélyes helyeken, a város közvetlen közelében, általában ott, ahol az emberek életére, testi épségére, vagy vagyonára veszélyes lehetne, rossz akaratból, könnyelműségből, vagy kedvtelésből lövöldözni tilos. Kivételt képez, ha közveszély idején jeladás végett, vagy pedig az életre, testi épségre és vagyonra, veszélyes állatnak tehetetlenné tétele végett tétetett a lövés. Sajtótermékeknek versenyző ordítással és 21. órától 6 óráig hangos szóval való kínálása tilos. Lakott területen a zajos tekejáték 23 órától 6 óráig tilos. Nyitott ablaknál hangos rádiót, vagy gramofont 22 órától 6 óráig működtetni tilos. védelméről A fenti tilalm&k megszegői, amennyiben cieiekményük súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követnek el s az 1. § ba ütköző cselekmény esetén a Kbtk. 115. § a alapján, figyelemmel a II. Bo. 5. § ára, 600 pengőig; a 3—5. § okba ütköző kihágások esetében pedig a jelen §. alapján 100 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. — A pénzbüntetés behajthatatlanság esetén a II. Ba. 10. §-a alapján megfelelő tartamú elzárásra változtatandó át. Ez a rendelet a kihirdetést követő 24 óra elteltével lép életbe és kifejezett megújítás nélkül 1942. évi december 31-ig érvényes. Szombaton disznótor a Kacsában A Magyar Grafikus Művészek Egyesülete kiállítást rendez a Kaszinóban Eger, január 9. Művészeti életünk kizárólagos központja kezdettől fogva — mintegy 100 — 150 éve — Budapest volt. Ezalatt az idő alatt minden jelentős művészeti esemény itt zajlott le. Vidékre csak a múlt század utolsó éveitől kezdve jutott el rendszertelenül egy-két kisebb művészi c-.o- port, tehát nem eredményezhette vidéki művészeti központ kialakulását, vagy a vidék művészeti életbe való bekapcsolását. Elmondhatjuk, hogy a vidék teljesen ki volt kapcsolva a művészeti életből s ezért a magyar társadalom vidéki élethez kötött nagy tömegei teljesen tájékozatlanná váltak e téren. Nehéz feladatot kell megoldania azoknak, akik ezen az áldatlan helyzeten változtatni akarnak. A kultuszminiszter által kezdeményezett mjmH ERENCJOZSEF KESERÜVII '■
