Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-03-13 / 41. szám
Ä' R 11 8 FILLÉR JtiSger, Lili. évfolyam, 4L szám* # Péntek # Trianon 23, 1942. március 13 ELŐFIZETÉSI Dili s*£S0 hastapra i pcEgö #0 f, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egsjes számi iétkdzüiap 8 filiérc vasárnap 12 fillér, ER POLITIKAI LAP, MEGJELENIK BITENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG Líceum fáz. 3. Tel.: 1 í. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomúüt Telefoai 176. szám Csekkszámla: 54.5SS. Kállai Mikiás Nagy eseményekkel indult e napokban a belpolitikai élet. Megkezdte munkáját az országgyűlés negyedik ülésszaka és változás következett be a kormányelnök személyében. Mindenekelőtt állapítsuk meg, hogy pillanatig sem voit szó úgynevezett „kormányválságáról. A majd egy évig tartó felelősségteljes nehéz munka annyira megviselte a volt miniszterelnök Bárdossy László egészségét, hogy a múlt hét végén, mint ismeretes kénytelen volt magát egy fővárosi szanatóriumba fölvétetni. Bárdossy László az államférfi, kényszerhelyzetében kemény és határozott számvetést csinált és úgy látta jónak, hogy beadja lemondását. Arra a tiszteletreméltó, komoly álláspontra helyezkedett, hogy & jelenlegi rendkívüli időkben, a „nehéz tavasz“ küszöbén a nemzet, az ország nem nélkülözheti a miniszterelnök teljes készenléti, hibátlan munkabírását. Kormányzó urunk méltányolva a súlyos indokokat, legteljesebb elismerésének magas nyilvánítása mellett elfogadta Bárdossy László és kormánya lemondását. Előrelátó bölcsessége és az alkotmányos tényezők körültekintő választása jobban megtalálta azt a nagy, alkotó és jobboldali politikai múlttal bíró államférfiul akinek személye, egyénisége, meggyőződése, tehetsége, reményteljes megnyugtató biztosíték az államvezetés zavartalan, termelőén zökkenásmentes továbbvitelére. Az új miniszterelnök Káll&y Miklós, aki szabolcsi birtokát az első foglalás jogán örökölte, elismert és megbecsült egyénisége az újabbkori magyar politikának. Mint a magyar nép nagy államférfiaiaak legtöbbje, ő is a megyei közigazgatásnál kezdte pályafutását. A fölfordulás idején 1918-ban azonban lemondott főszolgabírói állásáról, visszament gazdálkodni ősei földjére és csak az alkotmányos élet helyreálltával vállalt újra szerepet a közéletben. Képviselő, főispán, államtitkár, majd földművelésügyi miniszter lett Gömbös Gyula népi fölemelkedést hozó reformkormányában. Miniszteriális működése a szociális reformok terén valóban korszakalkotó volt agrár- népességünk szempontjaiból. Igen sok népi érdeket szolgáló törvény- alkotás fűződik az ő nevéhez, a cselédtörvénytől kezdve a gazdaadósságok rendezéséig. Az a tény, hogy Kállay Miklós, az új miniszterelnök minden változtatás nélkül átvette kiváló elődje sok nagy eredményt felmutató kormányát, bizonyság amellett, hogy a magyar nagypolitika lényegében semmit sem változott. Az új kormány teljes egészében elődje munkáját folytatja, irányát fejleszti tovább. A belpolitikában tovább épí- tődik a szociális népi haladás, a külpolitikában pedig változatlanul érvényesül a magyar politika alapelve : tökéletes és megrendíthetetlen hűség a tengelyhez. A bolsevizmus Az országos pártelnök szavai után Kállay Miklós miniszterelnök mondotta el bemutatkozó beszédét. — Az a körülmény — mondotta többek között —, hogy hiánytalanul a régi kabinettel jelenik meg, hiánytalanul jelenti a régi kabinet irányzatát is, alapelveiben és világnézetében egyaránt. A külügyminiszteri széket nem töltötte be, elleni háború, aminjt ezt a külföldi sújtó is hangoztatja, Magyarország szempontjából nemzeti szükségesség. Erkölcsi és szellemi meggyőződéssel tudja a magyar nemzet, hogy a magyarságnak meg kell védelmeznie a bolsevizmus által eltiprással fenyegetett függetlenségét. Kállay Miklós és kormánya pillanatnyi megállás nélkül , folytatja a nagy nemzetépítő munkát, azon az irányvonalon, amelyet Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Teleki Pál, Bárdossy László szabott meg félreérthetetlen világossággal, biztonsággal. mert mindvégig reménykedik és mindent elkövet, hogy felgyógyulása ntán a külügyminiszteri széket az arra legméltóbb: Bárdossy László töltse be, mert az alatt az aránylag rövid idő alatt, amit a magyar életben itthon töltött, tüneményesen emelkedett s olyan tényező és érték lett, akit a magyar élet többé nem nélkülözhet. A szociális haladásról és a zsidóság visszaszorításáról Áttérve a belpolitikai kérdésekre, kijelentette, hogy Gömbös Gyula magyarságának, világnézetének, álmainak harcosa és szolgája kíván lenni, amint Gömbös Gyula 95 pontjának alapján áll, amelynek kidolgozásában maga is részt vett. Ezt tekinti politikai hitvallásának. Feltétlen híve a parlamenti kormányzásnak, működésében a párt bizalmára kíván támaszkodni. Egyik fontos feladatának tekinti a közread fenntartását, amit azonban neta lehet egyedül csak rendészeti ténykedéssel biztosítani, hanem mindent el kell követni a szociális haladás teréu is. A szociális teendők vonalába sorozza a zsidókérdést is. A zsidóság asszociális lény úgy is mint tömeg, úgy is mint egyén. A zsidóság gazdasági visszaszorítása legalább is általános keretben alapfeltétele a magyar nép gazdasági előbbrejutásznak. Sürgős törvényjavaslat a zsidó birtokok azonnali és maradéknélküli kisajátítására Áttérve a zsidó birtokok kérdésére, kijelentette, hogy egyik legelső feladatának tekinti a zsidó birtokok azonuali és mar&déknél- küli kisajátítását, s miután ennek gyors végrehajtását a fennálló nehézkes eljárási szabályok akadályozzák, már a jövő hét során törvényjavaslatot nyújt be, amely az eljárási és a zsidó ingatlanok értékbecslési szabályainak megváltoztatásával, valamint a jogorvoslati lehetőség szűkítésével módot ad arra, hogy a zsidótörvény hatáiya alá eső ingatlanok a legrövidebb időn belül keresztény kézre legyenek juttathatók. Az államfő bizalma, a törvényhozás megértése és a ti támogatástok az, amire egy kormányzat felépülhet — mondotta a miniszterelnök beszéde végén. Ami képességet az Úristen adott, amit a szülői házból magammal hoztam, amit egy életen át láttam és tanultam, azt mind a nemzet szolgálatába állítom. Nem akartam, nem kerestem ezt a helyet, behívót kaptam, a frontra kell állnom, hűséget eszküszöm és tőletek azt kérem, jöjjetek velem — fejezte be beszédét a miniszter- elnök, akinek szavait & párt tagjai hosszantartó lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Németország és Olaszország mellett a helyünk Helyünk nem lehet másutt, mint ahová az elmúlt világháború utáni politikánk állított: Németország és Olaszország mellett, azon a vonalon, amelyen soha ingás, bizonytalanság a magyar kormányzatban, de a magyar közéletben sem volt. Állásfoglalásunk és döntésünk nem újkeletű, helyünkről már akkor döntöttünk, amikor Németország nem volt a világ legnagyobb hatalma, Olaszország pedig csak indulóban volt a diadalmas fasizmus útján. Nem lennénk méltó utódai Európa kultúrájába és civilizációjába beolvadt, de mindig független maradt elődeinknek, ha nem állnánk ott, ahol a küzdelem van a keleti barbarizmus ellen, ahol meg kell védeni a kereszténységet. A mi sorsunk az orosz harcmezőkön dől el, értünk harcol ott minden katona, ott kell lennünk nekünk is, mert magyar becsületünk nem engedheti, hogy értünk, nélkülünk, mások harcoljanak. Kállay Miklós miniszterelnök megtartotta bemutatkozó beszédét a MÉP értekezletén Külpolitikában továbbra is kitart a kormány a tengely mellett Belpolitikában célul tűzi ki a szociális haladást és a zsidóság visszaszorítását (MTI) A MÉP csütörtök este rendkívül népes pártértekezletet tartott. Ez alkalommal mondott Kállay Miklós miniszterelnök bemutatkozó beszédet. Vitéz Lukács Béla országos elnök megnyitó beszédében sajnálattal emlékezett meg Bárdossy Lászlónak betegsége folytán történt lemondásáról, majd felolvasta a volt miniszterelnöknek hozzá,mint a párt elnökéhez, intézett levelét. Melegen köszöntötte ezután Kállay Miklós miniszterelnököt. Emlékeztette azokra az időkre, amikor a miniszterelnök, mint földművelésügyi miniszter minden erejével a magyar mezőgazdaság és ezen keresztül a nemzet jobb sorsát szolgálta. A miniszterelnök beszéde
