Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-03-07 / 38. szám

1942. március 7. E G E H 3 termelés rendszerébe beilleszkedni. Minden körzet és minden helység rendelkezik speciális vonatkozásban olyan értékekkel, amelyek csak szű- kebb körben ismertek és amelyeket csak a szervezettség erejével és a helyes módszerek alkalmazásával lehet általánosan ismertté tenni és azok részére nagyobb piacot nyitni, a termelés rentabilitását biztositani. Eger és környéke ebből a szempont­ból is kivételes helyet foglal el. — A szőlőkultúra, a bortermelés ki­válósága, a gyümölcs- és zöldség- termelés, a termelvények értékelé­sénél számára előkelő helyet bizto­sit. Kétségtelen az is, hogy az ille­tékes tényezők mindent megtesznek ennek a nívónak a fenntartására, sőt továbbfejlesztésére, és nem raj­tuk múlott az, hogy a helyesen nagyratartott értékeket sokszor nem lehetett megfelelő áron piacra hoz­ni, a termelés egyöntetűségének és az egységesen minőségi árúknak hiánya miatt. Ezeknek a termelésre káros té­nyezőknek a kiküszöbölésére, ille­tőleg a megfelelő értékesítés bizto­sítására lenne hivatott városunk és környéke | gazdatársadalmának a megszervezése. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy a gazdák közül sokan csak nehezen téríthetők el a meg­szokott termelési módszerektől és konzervatív gondolkozásukban min­den újítástól idegenkednek. Ezek­kel a nehézségekkel szemben az arra hivatottaknak egyetlen alkal­mat sem szabad elhalasztani a fel­világosítás és példaadás terén. Elő­adások sorozatával kell megterem­teni az ilyenirányú szervezetek elő­feltételeit. A kis Dániának a példája szol­gáljon tanulságul arra, hogy egy nemzet a legnagyobb megrázkódta­tások idején is, megfelelő szerve­zettséggel biztosítani tudja gazda­sági életének zökkenésmentességét és az adódó feladatokat helyesen megoldva, könnyen alkalmazkodik az új rend követelményeihez. Ibrángi Vilmos „Hangya“ körzetvezetö. Holdanként 4 kilo rézmészport is kaphatnak a szőlősgazdák A földművelésügyi miniszter a szőlősgazdák részére kiszolgáltatha­tó rézgálic-mennyiséget kát. hol- dankint 12 kg-ban állapította meg. Minthogy ez a mennyiség a pero- noszpóra elleni védekezésre csak kedvező időjárás esetén lesz elegen­dő, a földművelésügyi miniszter gon­doskodott megfelelő mennyiségű rézmészpor gyártásáról is, mert ez a védekező szer megfelelően alkal­mazva a rézgálic pótlására alkal­mas. A földművelésügyi miniszter rendelete szerint a rézmészpor is csak utalvány alapján szolgáltatha­tó ki a vevőnek. A szőlősgazdák részére kiszolgáltatható rézmészpor- mennyiséget kát. holdankint 4 kg- ban állapították meg. A rézmészpor- utalványok szétküldése rövidesen megtörténik. Minden szőlősgazdának saját érdeke, hogy az utalvány be­váltásáról idejében gondoskodjék. Kevesen tudják, ... hogy a Mars hőmérséklete délben átlagosan 15 fok a fagy­pont fölött, éjjel pedig 30—40 fok fagypont alatt. ... hogy a nyírfa kérgét kőben szegény vidékeken sokszor útkészí- tésekre használják, mivel gyantá­ban való gazdagsága következté­ben az enyészetnek igen sokáig ellenáll. ... hogy az óceánok még a par­toktól 800—1000 kilométer távol­ságban is apró rovaroktól nyüzsög­nek, éppen úgy, mint a szárazföld kisebb-nagyobb állóvizei és folyói? Ezeknek a rovaroknak szaporodá­sát sokáig nem tudták megmagya­rázni, míg legújabban sikerült meg­állapítani, hogy vándormadarak le­hullott tollaira rakják petéiket. ... hogy a csigák a növényi mér­gekkel szemben teljesen érzéketle­nek. Az ismeretes mérges növé­nyek és mérges gombák minden­esetre nem ártanak nekik. ... hogy a cápa egy alkalommal képes másfél métermázsa halat is elfogyasztani. ... hogy a madarak között a ve­rebek a legrosszabb repülők. ... hogy az ókori színházak és stadionok óriási tömegű nézőközön­ség befogadására épültek. Az efe- zusi stadion 76.000 ember számára nyújtott helyet. Az athéni stadion nézőközönsége rendszerint 45—47000 embert tett ki, de az óriási épít­mény szükség esetén 70.000 embert is befogadhatott. Az athéni Dionysios- színházat 17.000 nézőre méretezték, de később 30.000 ember befogadá­sára bővítették ki. Athén stadion­jában és színházában együttvéve ilyenformán a város és Attika egész férfilakossága számára jutott hely. ... hogy a népszámlálás nem a mi korunk találmánya, hanem már az ókorban is szokásos volt. Az ókori népszámlálás azonban távol­ról sem volt olyan kényelmes és egyszerű feladat, mint korunkban. A régi római polgár például maga volt kénytelen a fórumon ülő össze- írók előtt megjelenni, hogy családi adatait bejelentse. Azok, akik szí- esen kerülték a hatóságokkal való találkozást, ennek a nehézkes nép­számlálási módszernek mindenesetre nem örültek. — fiz Ú) élet regéngtárának hetenként megjelenő 10 filléres fü­zetei kaphatók a Kér. Sajtóssővet- kését könyvkereskedésében. annak, Hogy valamelyik' árú jó s hogy e2ért- közkedveltségnek is örvend, az, ha lelkiismeretlen emberek másodrendű anyagok hozzákeverésével hamisítják: számukra ez dupla hasznot je» lent. Hogy ez mennyire így van, azt a napnál is fényesebben bizonyítja egy régi, kitűnő magyar orvosszernek, a „magyar királyné vizének“ története, amelyet Európa»szerte ugyancsak hamisítottak s azután „eau de la reine de Hongrie“ néven árusítottak jó pénzért mindenütt a külföldön. Ilyen eset adódott az úgynevezett „kontinentális kávé“» nál is. Amikor 1806»ban vén szárazföldünk blokád alá került, Európa arra kényszerült, hogy az elmaradt tengerentúli árúk helyébe olyan cikkeket állítson, amelyeket saját anyaföldünk termékeiből, a magunk erejéből tudunk készíteni. Éppoly-^jó vagy lehetőleg még jobb minőségben, mint aminők a tengeren» túlról kerültek hozzánk. így bukkantak például akkoriban a répacukorra, amely pompásan pótolta a gyarmati cukrot már csak azért is, mert ára nem haladta meg a nagyobb tömegek vásárló erejét. így született meg akkoriban a „kontinentális kávé“ is, ez az értékes, zamatos barna ital, melyet a CICHORIUM IN l'YBUS nevű növény iHatos gyökeréből főztek. Mivel pedig ezt az újfajta italt csakhamar megkedvel ék s ezért nagyon elterjedt, mi sem természetesebb, hogy egy»kettöre jelentkeztek a hamisítások is. Az akkori kormányzatok azonban annyira értékesnek tartották ezt az italt s olyan nagy súlyt, helyezték arra, hogy jóhíre épségben maradjon, hogy védelmére ható» sági intézkedéseket léptettek életbe. így például csakis meg» bízható egyének kaphattak jogot arra, hogy ezt a „kontinen» tális kávét“ gyárthassák. Ennek fejében azonban arra köte» leitek az illetőket, hogy minden egyes csomagra rátegyék a védjegyet, amely az árú valódiságát bizonyítja. Ezenfelül pedig miniszteriális szervek ügyeltek fel minden idevágó rendelet pontos és lelkiismeretes betartására. Ily előfeltételek közepette született meg akkoriban — 1828=ban — az a vállalat is, amely a Fratich »cikóriakávét gyárija. Ez a vállalat jó és rossz időkben egyaránt türelmesen és kitartóan munkálkodott azon, hogy ezt a pompás belföldi kávépótszert minél tökéletesebbé tegye. Sikerült is ilyenformán olyan márkás árút teremtenie, amelynek védjegye önmagáért beszél s bizonyságlevele az árú valódiságának. Joggal elmond» hatjuk, hogy a Franck »cikóriakávé az egész világ szakembe» reirtek egybehangzó véleménye szerint minden, joggal támaszt» ható igénynek tökéletesen megfelel. Akár hozzákeverjük valamelyik más kávéhoz, hogy annak zamatát fokozzuk, akár pedig tisztán vagy tejjel isszuk, mindenképen csak örülhetünk, hogy ilyen jó italunk van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom