Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-02-02 / 35. szám

Egerf 'LllL évfolyam, 35. szám. A R R 8 FILLÉR ♦ Hétfő ♦ Trianon 23, 1942. március 2 ELŐFIZETÉSI DÍJs $gg hónapra 1 pengő *0 f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉG7SZEH SZERKESZTŐSÉG Líceum f sz. 3. Tel.: 1 £. KIADÓHIVATAL: Szent jáncs-Hgomda. Telefoni 176. szán? Csekkszámla: 54.55S. Vasárnap reggel Jáva szigetén partraszálltak a japánok Vasárnap délelőtt több távirat je­lentette, hogy a japán csapatok partraszálltak Jáva szigetén. A déli órákban már az angol hírszolgálat batáviai jelentése is elismerte az újabb győzelmes előretörést. Egy holland indiai jelentésből kiderült, hogy a japánok március 1-re virra­dó éjjelen három különböző helyen szálltak partra Jáva szigetének észa­ki részén. Az egyik partraszállás Bantan tartományban Batáviátől nyugatra történt, a másik Indrí- may közelében, Batáviátől mintegy 200 kilométerre keletre és Cheri- bontől nyugatra mintegy 60 kilo­méterre. A harmadik csoport pedig Szurabajától mintegy 60 kilométerre Szamarang irányába. Ez a legutóbbi ponton történt patraszállás legfon­tosabb, mert itt Tjeputól északra van Holland-India utolsó olaj mező­je, amely még holland kézen van. A partraszállt csapatok nagyságá­ról egyelőre nincs pontos jelentés. Mint az angol hírszolgálat Bando- engből különjelöntésben közli, a ja­pánoknak körülbelül 50 szállitóha- jót sikerült Jáváig eljuttatni. AJá- va-szigetén partraszállott japán csa­patok számának becslése néhány- ezer ember és négy hadosztály kö­zött ingadozik. A német rohamcsapatok az Hzovi-tenger déli partján megsemmisítettek egg szovjet támaszpontot Berlin, március 2. A Führer főhadiszállásáról a vé­derő főparancsnoksága közli: A Ker­esi félszigeten az ellenség a leg­utóbbi napok harcaiban több mint 4000 halottat és 66 páncélos kocsit vesztett. A február 27-ére virradó éjjelen német rohamcsapatok az Azovi-tenger jegén több mint 30 kilométernyire előre törtek egészen a déli partig és saját veszteség nélkül megsemmisítettek egy ellen­séges támaszpontot és annak le­génységét. A doneci arcvonalon újabb sú­lyos harcok folynak. Olasz és szlo­vák csapatok visszaverték a szov­jet csapatoknak páncélkocsikkal tá­mogatott támadásait. A légi haderő a keleti harctér különböző szakaszain megsemmisí­tett ellenséges készenléti állásokat és elpusztított sok páncélkocsit, lö- veget és járművet. Fent, északon sikeres légi támadásokat intéztünk Mnrmanszk kikötő katonai berende­zései ellen. Bombatalálattal meg­rongáltunk egy nagy szállitóhajót. Lesz liszt, zsír, ruha és cipő A közellátási miniszter nagyfontosságű tájékoztatója Györffy-Bengyel Sándor közellá- tásügyi miniszter legutóbb sajtóér­tekezletet tartott, amelyen a ma­gyar sajtó képviselői előtt ismer­tette a közellátási helyzetet. Be­széde elején megemlékezett az el­múlt időszak fontosabb közellátási esoményeiről, majd pedig részletes tájékoztatást adott az egyes idő­szerű kérdésekről. Legelsősorban is a kenyérmagvak helyzetét kívánom ismertetni — mondotta a miniszter. — Itt a leg­utóbbi időkben bizonyos csökkentést voltam kénytelen elrendelni, ami azt jelenti, hogy ezentúl 50 gr-al kevesebbet adunk át a közfogyasz­tás céljaira. Három fogyasztói ka­tegória van, akikről gondoskodni kell. Ebben az ellátottságban min­denki 200 gr-t kap, azonban ezt a mennyiséget pótlékokkal egészítik ki, amely a testi munkás erőbeli igényeinek is megfelel. A kohómun­kás például a maximumot kapja: 350 gr pótlékot, a kevésbé fontos munkás pedig 150 gr pótlékot. Ezt a két tételt változatlanul hagytuk, mert abból indultunk ki, hogy aki erősen igénybe van véve, megkapja mindazt, amire szüksége van. Csak egy kis összehasonlítást akarok tenni: a katona fejadagja napi 500 gr, viszont a nehéz tesitmunkásfen- nél 50-el többet kap. A kormányzat legfontosabb törek­vése az, miszerint a meglévő ga­bonakészletekkel úgy gazdálkod­jék, hogy azok a következő termésig — a háborús viszonyok megköve­telte takarékosság szem előtt tar­tásával — az ellátatlan lakosság A továbbiakban a miniszter is­mertette a textilhelyzetet. Eddig ki­adott 3 millió fm. szövet- és pamut­árut. Januárban ismét 1 milliópengő értékű kötszövött árú, szvetter, me­legharisnya, érmelegitő, trikó stb. került forgalomba. Itt még kb 8— 10 millió pengő értékű anyag ke­rül kiosztásra, amelynek lebonyolí­tása most van folyamatban. Ezek között már konfekcionált árut is kapunk: nadrágot, kabátot, beke­cset stb. Csak pár adatot említve, egy ruha (nadrág és kabát) ára 12 pengő volt, egy nadrágot pedig 7 80 pengőért adtunk. Ilyen olcsón sehol másutt nem lehet ruhához jutni. A következő ruházati akció már­ciusban zajlik le. Itt könnyebb áruk jönnek ki, főként az asszonyok és gyermekek részére. Ezzel párhuza­mosan szabásmintákat adunk ki és a különböző női társadalmi szerve­zetek bekapcsolásával megtanítjuk a legegyszerűbb parasztasszonyt is arra, hogy a saját, valamint a gye­rekek ruháját maga varrja. A rendelkezésre álló anyagot oly nagy mértékben ki tudom használ­ni, hogy abból egy év alatt 40 millió fm-t állíthatok elő, még pedig pamut­áruból havonta 3 milliót, gyapjú- szövetből 250 ezret, kötszövött áruk­ból pedig 1 Va miiló darabot. Ennek jelentősége felbecsülhetetlen, mert ilyen módon a tényleg rendelkezés­re álló nyersanyagból nemcsak egy évi, hanem azt meghaladó szükség­letet is ki tudunk gyártani. Van annyi anyagom, hogy egy évben 40 millió fm. standardizált, árut tudjunk előállítani. A nyers­anyag utánpótlásra is van kialakult tervem. Megszervezzük a csalán- gyűjtést, mert a csalán rostjából állítjuk elő azt az alapanyagot — a kotonint — amelynek műselyem­mel való keverés útján gyártjuk majd ki a textíliákat. Hála Istennek, az országban annyi csalán van, hogy ezt nem kell dekázni, kilózni, vagy jegyre adagolni. A belőle nyert kotonin képezi tehát a jövő textíliá­jának legfontosabb alapanyagát. — A közeljövőben bemutatjuk a csalán­szövetből készült textiltermékeket. Mi a helyzet a ruhaellátásban szükségletének fedezésére elegendők legyenek. A burgonyaellátásról úgy nyilat­kozott a miniszter, hogy a készlet jövő évig biztosítva van. Győrffy-Bengyel miniszter ezután a sertéshelyzetről szólt. Tavaly a sertéshiány okozott nagy bajokat, az idén éppen fordított a helyzet. A sertés elegendő, azon­ban takarmány nincs. A takarmány- krízis európai jelenség. így egyik legnehezebb kérdésünk a zsirellátás. A legutolsó sajtóér­tekezlet alkalmával már rámutat­tam arra, hogy milyen nehézségek mutatkoztak ennél a kérdésnél. Azóta két hónap telt el és örömmel közölhetem, hogy ma már lényege­sen nagyobb készletünk van, mint akkor volt. Komoly elgondolások vannak ar­ra nézve is, hogy a zsírjegyre kell venni a vajat és egyéb zsiradé­kot is. R cipő . -. széles körben való elterjesztésével segítsek. Ezeket a facipőket első­sorban a bányászoknál, az erdei- és mezőgazdasági munkásoknál vezet­jük be. Őszintén megmondhatom, hogy a műtalpú cipők a gyakorlatban nem váltak be, mert ellenük tartósság és kivitel szempontjából igen sok panasz érkezett. A jövőben csak azoknak a mű­anyagoknak a gyártását engedélyez­zük talp-pótlásra, amelyet a Lábbeli Központ anyagvizsgáló osztálya erre alkalmasnak talált s amelyért a ke­reskedő a vevővel szemben legalább 3 havi élettartamra, írásbeli garan­ciát vállal. A miniszter tájékoztatása végén közölte, hogy rövidesen sor kerül a szappankérdés rendezésére is. A Lábbeli Központtal kereken 5.200.000 pár cipőt gyártunk ki egy évben. Ebből a mennyiségből már 4.200.000 pár teljesen bőrből és bőrtalppal készül, 750.000 pár mű­talpból, a többi pedig mozaiktalp felhasználásával. Ezen felül még 6.200.000 pár cipőt lehet fejeltetni, javítani féltalpaláss&l. Ez kereken 11.400.000 párt tesz ki. Még nem az a szám, amelynek elérésére tö­rekszem, de sajnos, nincs több bőr. Az első hónapra előirányzott meny- nyiség már készen van, s kiosztásra kerül. A gyártási munkába bevontuk a kisipart és a nagyipart egyaránt, Mert a közellátásügyi miniszter­nek mind kettőt egyformán kell szeretnie. Arra törekszem, hogy a cipőhelyzeten facipó gyártásával és

Next

/
Oldalképek
Tartalom