Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-02-16 / 27. szám
1942 február 16. EGER i _____________________________'■-winnwwm-i-w*"'-' ^ KESERÜVIZ a két működő intézet által a vármeg ye teljes lakosságára kiterjed és hogy az egészségügyi gondozásban a vármegyei közönségnek már 62 százalékát bekapcsolták, azt bizonyítja, hogy Méltóságod nemcsak jó indulattal viseltetik a közegészség- ügy iránt, hanem hogy a közegészség- ügy, ha szabad így magamat kifejezni, szívügye. — E meggyőződéstől áthatva hajiunk mi most meg Méltóságod előtt és tisztelettel kérjük, hogy az általunk szolgált üggyel együtt fogadjon bennünket is jó szívébe. Mi boldog örömmel és teljes erőnk bekapcsolásával akarunk és fogunk dolgozni Heves vármegye nagyra- becsült, színmagyar közönségének egészségéért és ez által a szebb, boldogabb, tökéletesebb Magyarország kiépítéséért. — Külön hálás szívvel köszönjük azt is, hogy erre a tanfolyamra bennünket berendelni szíves volt és lehetővé teszi, hogy tudásunk bővítésével embertársi feladatainkat a jövőben tökéletesebben tudjuk majd teljesíteni. Már most is érezzük, hogy amit itt látunk, hallunk és tapasztalunk, s a barátságos meleg fogadtatás, nem kis mértékben pedig a korszerű elszállásolásnak és ellátásunk, számunkra az egri napokat feledhetetlenné teszi. Ezután dr. vitéz Bartha István közjóléti előadó tartotta meg előadását. Az individualizmus és a szo- ciálizmus elméleteit ismertette, majd a társadalmi kiegyenlítés kérdéseit fejtegette. A kommunizmus, kollektivizmus, anarchizmus téves eszméi után a szociális kérdések megoldásának francia, német, angol és újzélandi módszereit említette, majd a magyar szociális törvény részletes ismertetésére tért át és az ONCsA lényegét és szervezetét ismertette. Dr. vitéz Lénárt Béla a vármegyei közjóléti szövetkezet igazgatója a közjóléti szövetkezetek gazdasági tevékenységét mutatta be magas színvonalú előadásában. Délután Kállay Klára vármegyei szociális gondozónő a környezet- tanulmányok készítéséről, az erkölcsi és szellemi gondozásba vételről és a családgondozói látogatásokról tartott rendkívül érdekes előadást. FERENCJÓZSEF FI Lili * Uránia. Hétfőn és kedden: Oroszlánkölgkök, a hétéves háború gyermekhőseinek megrázó története. — Szerdán és csütörtökön: A svéd csalogány. Főszerepben Ilse Werner és Ufa-híradó. — Előadások kezdete egynegyed 7 és fél 9 órakor. A kormányzó ma délelőtt kifejezte kívánságát a helyettes választására, de nem ólt a Jelölés Jogával Horthy Miklós kormányzó ma délelőtt legfelsőbb kéziratot intézett Bárdossy László miniszterelnökhöz. A kéziratban a kormányzó kifejezte kívánságát, hogy előrehaladott korára való tekintettel az országgyűlés kormányzóhelyettest válasszon. A kézirat a jelölésre vonatkozólag a következőket mondja: A törvényben biztosított jelölési jogommal nem kívánok élni, hogy a nemzet egyetemét képviselő országgyűlés akarata szabadon érvényesüljön a legalkalmasabb személy kiválasztásánál. A kormányzó kézirata befejezésében felkéri a miniszterelnököt, hogy a szükséges lépéseket tegye meg a kormányzóhelyettes megválasztására. iiwiiwiieiiwiieiiiwwwiieiiieiiieMieweiHeiiwiieiiiemeiiiNiiwiiewieiiixwieMWNiiwiieiiieii Kitűnően sikerültek farsang szombatjának társadalmi eseményei Eger, február 16. A háborús farsang, ha szerényebb keretek között is, ráteritette örömét a szivekre és az elmúlt szombaton igen sok társadalmi eseménnyel búcsúzott a város közönsége a vidámság napjaitól. Nem voltak ezek ezúttal vacsorák és bálok, csak baráti összejövetelek és táncestek, de a kedv és a hangulat ugyanaz volt, mint ami a régi események kereted kitöltötte, talán egy kissé ag- gódóbb, kissé mérsékeltebb színezettel, de ugyanolyan hévvel. A Dobó István Asztaltársaság a Keresztény Iparoskor nagytermében tartotta jótékonycélu összejövetelét a szegéuysorsu iparo3tanoncok felruházására. A termet ezúttal is teljesen megtöltötte az együttérző közönség. Az est folyamán Csépányi Bálint, a Társaság elnöke és dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő mondottak közvetlen hangú po-. hárköszöntőt, majd dr. Kiss István teológiai tanár hívta fel adakozásra a jelenlévőket. Percek alatt közel 120 pengő gyűlt egybe a jótékony célra, jeléül a közönség nemes áldozatkészségének. Az Egri Katolikus Legényegyletben vasárnap este tartották a hagyományos táncestet. A hatalmas termeket zsúfolásig töltötte a közönség és a lányok pompás gárdája hajnali három óráig szórakozott a legények karján a zenekar hangjai mellett. A táncestén egyébként a város egész társadalma képviseltette magát. A Baross Szövetség, az Egri Kereskedők Egyesülete és a Keraktosz a Ksreskedők Egyesületének helyiségeiben búcsúzott a farsangtól. Itt azután valóban szűknek bizonyult minden hely. Az óriási tömeg körében mély derűt keltettek a műsor számai, különösen Lichter Lajos ízes humorú egri helyzetképe aratott nagy sikert. Tánc és móka s a legjobb hangulat töltötte ki az estet, ahol a város kereskedő^ársadalmá- nak öregje és fiatalja találkozott a szórakozás jegyében. Az egri diákok dicsérete Budapesten és Miskolcon így nevel új középosztályt a diákkaptár Az egri diákok vagyona 12.500 pengő Miskolc, Eger és Mezőkövesd gyűjtötte a legtöbb cipőt A néhány évvel ezelőtt megindult Diákkaptár mozgalommal kapcsolatban igen figyelemreméltó cikkeket közöl a budapesti és miskolci sajtó — az egri diákokról. Az egri diáknevelés eredményeire most kezd felfigyelni az ország és méltán, mert az egri nevelői kar talán sohasem volt ennyire nagyszerű és hivatása magaslatán álló, mint az utóbbi időkben. Lakatos Vince, a magyar újságírás egyik legizesebb riportere a Nemzeti Újság vasárnapi számában „így nevel új középosztályt a Diákkaptár" címmel hosszabb írást közöl s ebben a következőket írja: A kezdetben szerény keretek közt induló mozgalom ma már 76 város és község iskoláiban hódít tért. És a Diákkaptárak rövid idő alatt bebizonyították, hogy ifjúságunkban valóban van tehetség és vonzódás a gazdasági élet harcos munkaterületeinek meghódítására, csak fel kell bennük az érdeklődést kelteni. A kaptárak szorgalmas kis munkásai — azt lehet mondani — ma már a gazdasági élet minden területén dolgoznak, gyűjtik a maguk kis tőkéjét. Megtanulják, hogy mi a munka, de megkóstolják azt is, milyen öröm a munka eredményét látni. Kifogyhatatlanok az ötletekben s nem egyszer olyan kezdeményezéseket indítanak el, hogy felnőtteknek is becsületére válna. A Diákkaptárak munkásai napszámos munkát végeznek, kertészkednek, baromfit, házinyulat, ango- rát, nagy jószágot tartanak, ügynökösködnek, irodai munkát vállalnak, selyemhernyót tenyésztenek, ócskavasat^ rongyot, használt cipót, 3 • Zongorahangolást vállal Ferencz József róm. kát. kántor. * Cím leadható az Egri Keresztény Sajtószövetkezetben. gyógynövényt, törött gramofonlemezt gyűjtenek, méhészkednek, műhelyeket, sőt egész kis üzemeket alapítanak és vezetnek. Egyszóval: minden elképzelhető alkalmat megragadnak, hogy „vagyoni gyarapodásuk alapját" lerakják. Az így szerzett pénzt részben a Diákkaptáron keresztül pénzintézeteknél kamatoztatják, részben hasznothajtó vállalkozásokba fektetik. Csanak István főtitkár éppen most bontja a postát s elém adja a miskolci Diákkaptár-kerület vezetőjének évi jelentését. Ragadjuk kiebből egy városnak, Egernek adatait. A ciszterci gimnázium 501-es Diákkaptárának ez a jelenlegi vagyona : 6988-29 P takarékbetét. Az állami gimnázium kaptárjának 1198 02 P a betétje, a fiúk állat- állománya pedig egy borjú, 1 kecske, 7 angoranyúl, 30 húsnyúl, 201 galamb és 3 japán csirke. Az 503-as leánygimnázium jelenti, hogy 627-71 P készpénzük mellett 26 malacuk, 13 angóranyúljuk, 72 húsnyúljuk, 6 libájuk, 40 kacsájuk, 157 tyúkjuk, 22 pulykájuk és 10 bárányuk van a leányoknk. A kereskedelmi középiskola 507-es Diákkaptárjának betétállománya 2865 P. Ehhez járul 30 méhcsalád, 28 angóra, 28 belga nyúl, 69 galamb, 35 postagalamb. Az angolkisasszonyok 509-es tanítónőképzőintézeti kaptára csak 583 90 P betéttel dicsekedhetik. Ezzel szemben a polgári leányiskola tanulói 231-30 P betétet, 62 angoranyúlat, 66 húsnyúlat, 20 kacsát, 9 libát, 94 tyúkot, 6 malacot, 4 borjút, 3 kecskét, 9 bárányt, 3 csikót, 3 japáni tyúkot és 3 gyöngytyúkot vallanak a magukénak. Tehát egyetlen város diákjai 12.544 22 P takarékbetétet gyűjtöttek össze, nem is számítva azt az összeget, amit keresetükből akár tankönyveikre, tandíjukra, ruházatukra fordítotak és amit az ugyancsak tekintélyes jószágállományba befektettek. A jelentésekben több ló és tehén is szerepel. Ezeket azonban a Diákkaptár csak akkor veszi a gyerekek vagyonaként nyilvántartásba, ha igazolják majd, hogy nem ajándékba kapták, hanem valóban a maguk munkájával szerezték. Ezek a számok maguk beszélnek. Ezek az adatok büszkén hirdetik, hogy a magyar ifjúságban van leleményesség, élelmesség és munkakedv. Felhívtuk annak idején a közönség figyelmét az egri diákok cipő-
