Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-02-11 / 24. szám

2

EGER

1942 február 11.

— Különösen a külső városrészekben duzzadt meg nagyon a fertálymesterek elfoglaltsága, javarészt épen a közélelmezésben szükségessé vált rendszabályok életbe lépése miatt. A 14 kerületben ösz- szesen 2510 esetben adtak ki a negyedmesterek hatósági igazolványokat, de ezeknek túlnyomó része közszükségleti ügyben vált esedékessé sertésvágatás, gabonalap, tengeri igénylés, petróleum, cukor, zsír, marhalevél, baromfi eleségstb. Lényegesen szaporodott a szegénységi igazolvány igénylése, különböző segélykérések, galyszedési engedély stb. Természetes munka- többletet jelentett negyedmestereinknek a katonai szolgálatra bevonultak családtagjainak igazolása. Az ú. n. rehabilitációs törvény életbelépése folytán a rehabilitá- landóknál végzendő környezettanulmányok elvégzése negyedmestereinknek szívesen vállalt újabb feladatkörét jelenti.

— Elszomorító tünet, hogy a há- z&stársak különélésének igazolását is egyre gyakrabban kérték negyedmestereinktől, ugyanígy gyermektartás ügyében is egyre több igazolványt kell a testület hivatalban levő tagjainak kiszolgáltatniok. Munkásutazások, OTI igazolásos, közmunka, iparengedély, őrlési engedély és hasonló ügyek kivizsgálása és igazolása egészítik ki azt a változatos ügykört, amelyben hivatalban levő negyedmestereinknek el kellett járniok.

— E néhány kiszakított adat is bepillantást nyújt már abba a munkakörbe, amely a negyedmester önként vállalt és a közösségért szívesen végzett tevékenységét alkotja. Pedig ez még az elvégzett negyedmesteri munkának csak a kisebbik részét jelenti. Hogy hivatalos nyelven szóljak, minden negyedmesterre naponta átlag egy akta elintézésé jutott. Ez azonban csak az iktatott ügydarabok száma. Ehhez járul az a rengeteg panasz, amellyel & negyedmesterhez járul a negyed lakossága ; kérelem pártolása a legkülönbözőbb ügyekben stb. A negyedmestert a negyed lakossága a nép atyjának érzi és minden ügyesbajos dolgában hozzáfordul. És nem volt még rá eset, hogy a negyedmester a hozzá segítségért fordulókat ridegen elutasította volna.

— A negyed lakosságának közvetlen teljesített szolgálatokon felül a negyed egyéb ügyes-bajos dolga is a negyedmester gondja. Fel- világositás a miniszteri rendeletekről, utcák kövezése, közvilágítás kiterjesztése, közkutak létesítése, a vízvezetéki hálózat továbbfejlesztése, műemlékek gondozása, földcsuszamlás okozta forgalmi zavarok elhárítása, folyóka építése, gyalogjáró építése vagy helyrehozása, úttest javítása, a zsidó szőlők kisajátításával kapcsolatos kérdések, zöldhitel kiterjesztése a szőlőkre és gyümölcsösökre, rézgálic biztosítása, készletbejelentéssel kapcsolatos tudnivalók, vízhiány leküzdése, lábbeli szükséglet biztosítása stb. voltak azok a kérdések, amelyeknek megoldásáról a negyedmestereknek gondoskodnak kellett.

— Jól esik leszögeznünk, hogy a mai nehézségek között megoldható problémák valamennyien megoldást is nyertek. Testületünk elnöke, dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, minden felmerült panaszt és kívánságot gondosan megvizsgált és minden egyes esetben eljárt az illetékes hatóságnál az ügy elintézése érdekében. így a negyedmesteri testület nemcsak konstatálta a hiányokot, nemcsak hangot adott a panaszoknak, hanem elnöke révén gondoskodhatott is azok orvoslásáról.

A beszámoló a továbbiakban megemlékezett a negyedmesterek lelkes munkájáról a nemzeti gyűjtésekben, a ravatalozók építésére inditott gyűjtésben, majd beszámolt a Ba- rátné Asszonyok testületének megalakításáról, végezetül a Testület létszámáról közölt adatokat a következőkben :

sát. Egy okkal több, hogy minden szeretetünkkel dédelgessük a dicső magyar múltnak ezt a jelenbe átmentett darabjat és csorbítatlanul adjuk át a jövőnek.

A főtitkári jelentést osztatlan tetszéssel fogadta a közgyűlés.

Ezután Császty Gyula, a Barátné Asszonyok szervezetének titkára számolt be az új szervezet ügyeiről.

Mélyen Tisztelt Közgyűlés! A múlt esztendőben megalakult Barátné Asszonyok új szervezete — mondotta többek közt — a Barátné Asszonyoknak akar nagyobb szerepet juttatni a város társadalmi és közösségi munkából. Ezért készségesen felajánlja szolgálatait az egri SzegéDygondozó Hivatalnak, valamint a hatóságoknak, hogy így munkálja a városi közösséget.

— Mindenek előtt az Egyházat támogatja s ezért törekszik mélyíteni népünk vallásos érzületeit és emelni erkölcsi szintjét. Teljes bűz- gósággal bekapcsolódik abba a mozgalomba melyet & Kát. Akció iu, dított a vasárnap megszenteléséért s a káromkodás leküzdéséért. S ebben maga szolgáltat elsősorban jópéldát.

— Különösen súlyt kíván helyezni & gyermekek, főleg az ifjúság testi és lelki épségének megőrzésére, a családi elet tisztaságára és a családi tűzhely szentségére.

— Mindenki szívében erősíteni akarja a hazaszeretet szent érzéseit. Az emberi nem egységes, de nem egyforma mert nemzeti különbségek léteznek. Szeretnünk kell ugyan minden embertársunkat, de az emberi szeretetbeu rangsor van, elsősorban hozzátartozóit, családját szereti az ember, azután hazáját, úgy az emberiséget.

— A hazaszeretet szukségképeni

TÖRTARANY

BEVÁLTÁS 1897

HEL1EB

órásmesternél.

feltétele az emberszeretetnek, ennek megtagadása kommunizmusra, anarchiára vezet, A gondolkodó ember eszményében az élet nem a születéssel kezdődik s a halállal végződik, hanem felöleli a múltat és jövőt, az ősöket és jövendőket, ezekből az érzésekből szövődik a haza- szeretet, a hazai földhöz, s nemzethez való ragaszkodás, a történelmi hagyományok megbecsülése, a nemzeti eszméért való lelkesülés.

— Az új szervezet sarkalatos célkitűzései közé tartozik, az önhibájukon kívül nehéz sorsba jutott szegényeken és szűkölködőkön való segítés. Szem előtt tartva az irgalmas szívű Lescsinszky Szaniszló lengyel királynak unokájához, a francia királyfihoz intézett szavait, akit így oktatott:

— Ha megnősz kicsikém, sohase kérdezd azt, hogy vannak-e szegények és nyomorgók, hanem azt kérdezd, hogy hol vannak? Azután keresd fel őket és ha megláttad borzalmas életsorsukat, segíts rajtuk jó szívvel.

— Hogy megérjük-e az új ezredévet, a magyar nőtől is nagyban függ. És megérjük, ha a magyar asszonyok elsősorban otthonukba, családjaikba, ismerőseik közé, a negyedükbe a magyar földért, a magyar nyelvért, a magyar közösségért és az Istenért rajongó szívet visznek be.

A lelkes hangú beszámoló után Tóth Ferenc pénztárnok terjesztette elő jelentését, végezetül Breznay Imre mondott befejező szavakat.

Clg&nyasszonyok mint |óuók, kártya- vetők, kércgetők és szerelmi tanácsadók besurrannak az egri házakba és losztogatnak

Hány tagja van a Testületnek

— Testületünknek 288 életben levő tagja van. Ezek közül 86 a földműves, 96 iparos, 9 kereskedő, 15 altiszt és 82 tisztviselő. Ez a megoszlás is mutatja, hogy a város társadalmának minden rétege képviselve van testületünkben és a megoszlás is igen arányos. Az egyes negyedekben természetesen változó a különböző foglalkozási ágak megoszlása, de alig van negyed, amelyben minden réteg ne volna képviselve. Ez a néhány szám is azt matatja, hogy városunk lakossága milyen eleven érdeklődést mutat a közösség ügyei iránt és szívesen

hozza meg a maga áldozatát a közösségért. Azon nem szabad csodálkoznunk, hogy a kereskedőtársadalom aránylag gyengén van még testületünkben képviselve, hiszen köztudomású, hogy a kereskedelem napjainkig idegenek kezében volt. Az az örvendetes javulás, amely a magyar kereskedelemben most van folyamatban, rövidesen éreztetni fogja kedvező hatását az egri negyedmesteri testület összetételében is. Magyar kereskedő testvéreinket nagy örömmel és szeretettel várjuk ősi testületünkbe.

Már csak Egerben vannak negyedmesterek

— Befejezésül még azt említem meg, hogy az ősi negyedmesteri testület már csak városunkban maradt fenn. A komáromi negyedmes- teri intézmény Komárom város polgármesterétől nyert hivatalos értesítés szerint, a cseh impérium idején, 1923-ban megszűnt. Az idegen uralom nem tűrhette ennek az ősi magyar intézménynek fennmaradáH rendőrkapitányság figyelmeztetése a közönséghez

Eger, február 12.

A rendőrség ismételten (ki tudja, hányadszor?) tetten érte és elfogta Oláh Regina 24 éves szalsparti ci- gánynót, amikor ki akarta fosztani egyik földmíves család lakását. A cigányuő álkulccsal kinyitotta a lezárt ajtót és így hatolt be alakás ba. Éppen összeszedte a holmikat, amikor a háziak hazaérkeztek és észrevették és rendőrt hívtak.

A rendőrkapitányságon elmondották nekünk, hogy nem egyedülálló eset Oláh Regina besurranása és fosztogatása. Sok más cigánynő járkál a városban és ezek valamennyien mint jósnők, kártyavetők, szerelmi tanácsadók vagy kéregetők lopakodnak be a lakásokba, sokszor kisgyermeküket viszik karjukon, hogy részvétet keltsenek, s ahol hozzájutnak, kifosztják az egész lakást. Kéri a rendőrség, hogy ne engedjék be a házakhoz ezeket a cigányasszonyokat és tartsanak zárva előttük minden ajtót, nemcsak vagyonbiztonsági, hanem egészségi okok miatt is.

— Elkobzott pontyok. Dancs János 33 éves szabósegé-d Négyes községből 12 kg. pontyot hozott reggel az egri piacra. Igazolványa nem volt, a pontyok is kicsik és nem ütik meg a halászati törvényben előirt mértéket. A halat elkobozták és kiárusították, gazdáját pedig előállították a kapitányságra.