Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-01-02 / 1. szám
Eger, LI1L évfolyam, 1. szám. A r a 8 FILLÉR ❖ Péntek ♦ Trianon 23, 1942. január 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ> tgg hónapra 1 pengő 10 f, y4 évre 4 P, félévre 8 P. Egges szám: hétköznap 8 fillér, ? agárnap 12 fillér, POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG. Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓ HIVATAL. Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Pétain: A Németország és Franciaország közötti közeledés tovább halad előre Petain tábornagy, Franciaország államfője újévi ^szózatot intézett a francia néphez. Szózatában az államfő kijelentette, hogy Németország és Franciaország között a közeledés tovább halad előre. Petain a továbbiakban megbélyegezte és szökevényeknek minősítette azokat, akik az országot elhagyva a francia nemzet tagjai között ellentéteket akarnak szítani. Szingapúr egyre nehezebb helyzetbe kerül A Stefani Iroda katonai szakértőjének megállapítása szerint Kuan- tungnak a japánok részéről történt elfoglalása súlyos csapást jelent Szingapúr védelme szempontjából. A fontos angol támaszpont egyre nehezebb helyzetbe kerül. Rz angolok flgedabiánál leküzdhetetlen ellenállásba ütköztek Mint a Stefani jelenti, az angolok Agedabiánál a szövetséges erők leküzdhetetlen ellenállásába ütköztek. A tengely csapatai erős ellenállásuk közben igen sok angol páncélkocsit tettek tönkre és nagy ve.-z- íe»egeket okoztak az ellenségnek. Bárdossy László miniszterelnök: tét. Lássuk meg egymás magyar arcát, kötelességeinket, céljainkat. Az elkövetkező esztendő során any- nyira jutunk előre a magyar kérdések megoldásában, amennyire higgadtan rendszerezni tudjuk feladatainkat és minden alkotó erőt összefogva, a nemzet ezeréves hagyományainak szellemében oldjuk meg belső problémáinkat. A fejlődés iránya s az előttünk álló súlyos feladatok megoldása a politikai és társadalmi erők összefogásának szükségességére mutat. A kialakuló új Európa nemcsak a szociális gondolat, hsnem ugyanakkor a nemzeti érzés megújulásának és megerősödésének irányában halad. Magyarországot is ebben az irányban kell továbbépíteni. Belső problémáinkat: társadalmi, gazdasági, pénzügyi, földbirtokpoíi- tikai és népjóléti feladatainkat tehát a szociális felelősségérzet mellett az örök magyar gondolatnak kell átitatni. Az új esztendő kapuján átlépve a magyarság örök erejével építünk, dolgozunk tovább. Négy centiméteres hó esett újév napján Eger, január 2. Újév délelőttjén komoly formákban jött meg a tél legszebb ajándéka. Sűrű hóesés kezdődött és tartott a délutáni órákig. A hó vastagsága négy centiméter s ez már elegendő arra, hogy a zordabb fagyokat is kibírják a vetések. — A talaj menti hőmérséklet a jj.hóesés ellenére is —12 fokra süllyed*. A háborút viselő államok ellátása 1942-ben Hz (Ijesztendő árassza el a nemzeti öntudat fényénél a magyar életet Bárdossy László m. kir, miniszter- elnök vezércikket írt a Magyar Élet Párt értesítőjének 1942. évi naptárába. Ebben a vezércikkben a miniszterelnök a következőket írja: — Egy esztendő áll megint mögöttünk. Az elmúlt év utolsó perceiben s az új esztendő kapujánál a végtelen idő tükrében felvillan a magyarság örök arca. Ez az arc — a nemzet másfélezer éves története — fényes bizonysága annak, hogy az egymást követő nemzedékek szent örökségként tovább építik azokat a terveket, tovább viszik azokat a célokat,amelyek a nemzet millió és millió tagjának a lelkében az elmúlt idők során kirajzolódtak. A mai magyarság feladata, hogy számbavegye történelmi örökségünket s a nemzeti élet adottságait és a jövő lehetőségei között megtalálja az előhaladás útját. — Az elmúlt év során a nemzet katonai, külpolitikai és belső emelkedésének eredményeként a magyarság helyzeti energiája növekedett. A középhatalommá növekedett Magyarország ma már a középeurópai kérdések jelentős tényezője. Hogy ez bekövetkezett, az nem az európai helyzet s a magyar történelem véletlen fordulata, hanem természetes következménye a magyar nemzet európai teljesítményeinek. Ezek után a miniszterelnök cikke történelmi visszapillantással igazolja tételét, majd a következőkben fejezi be újévi cikkét: A harcoló, átalakuló Európában meg kell őriznünk, sőt fokoznunk kell a magyar lélek ősi erejét. Történelmi parancsként kell megőriznünk az elkövetkező időkben a nemzet lelki egységét, mert csak erkölcsi és szellemi erőink teljes latbavetésével tudjuk középeurópai feladataink*1* és belső kérdéseinket megoldani. A magyar történelem bizonysága szerint mi eredményekhez, erkölcsi, szellemi, gazdasági felemelkedéshez mindenkor csakis nehéz küzdelmek, szenvedések és áldozatok árán jutottunk. Másfélezeréves történelmünk során soha senkitől semmit ajándékképpen nem kaptunk, hanem mindenért megdolgoztunk. Sohasem akartunk többet, mint amihez jogunk volt. Kellő józanság, mérséklet és politikai valóságérzet híjján nem egy ország veszített el mindent a távoli és közel múltban. Vigyáznunk kell tehát, hogy sem külpolitikai, sem belpolitikai vonatkozásban el ne tévedjünk a jelszavak területén. Az új esztendő árassza el a nemzeti öntudat fényével a magyar éle1941 utólsó pár hete jelentékeny változást hozott a háborút viselő államok ellátását illetőleg. A távolkeleti japán győzelmek közvetlen kihatásairól minden további nélkül meggyőződhetünk. Japán növelte ön- ellátási területeit, illetőleg olyan vidékeket hódított meg, amelyek bizonyos szükségleti cikkekből többet termelnek, mint amennyi saját ellátásukat biztosítja. Ide tartozik a japánok fő élelmiszere: a rizs, olajnövények ; továbbá kaucsuk, cin, wolfram és nyersolaj. Ugyanekkor az amerikai Egyesült Államok, valamint az indiai és a csendes óceáni angol felségterületek hasonló mértékben veszítették el önellátásuk előfeltételeit. Az egyik német lap rámutat, hogy Észikamerika a háború előtt wolfram-szükségletének 85%-át a keletázsiai hadizónából, Kínából és Brit-Malajából szerezte be. A japán sikerek arra kényszerítik az amerikaikat és az angolokat, hogy a Pacifik Dyugati részein megmaradt pozícióik felé irányuló forgalmukat tovább erősítsék. Mivel azonban az anyag éppenúgy, mint a hajótér korlátolt mértékben áll rendelkezésre, ez csak a többi hadszíntér felé irányuló szállítás rovására történhetik. Különösen a Földközi-tenger, Középázsia és Csunking- Kína érzi ennek kedvezőtlen kihatásait. Az északamerikai és angol hadianyagszállítások hiányát még a Szovjetunió szempontjából nem tarthatjuk annyira nélkülözhetetlennek, ha a téli szünet befejezése után az európai szövetségesek új offenzivája ellen ismét fegyvert kell fogni az oroszoknak. Ehhez Sztálin panaszkodása és segélykiáltása kissé gyenge volt. A viszonyok ismerője azonban megállapíthatja, hogy a Szovjetnek az ukrán gabonaterületek elvesztése után nem sok reménye maradt önellátásának biztosítására. A déli határterületeken, elsősorban Irakban és Iránban, szintén felütötte fejét az éhíaség réme, miután a több százezerre menő angolszovjet megszálló hadsereg a készletek nagyrészét felvásárolta, a Perzsa-öbölben tartózkodó hajóteret pedig elsősorban hadfelszerelési anyagok szállítására állították be. Az Északamerikában foganatosított gazdasági intézkedések napnál világosabban bizonyítják, hogy az ország kimeríthetetlen tartalékairól terjesztett állítás nem kisebb túlzás, mtnt az amerikai hadiflotta feltétlen fölényének hangsúlyozása. Mivel a javításra váló kereskedelmi hajók számát csak növelik a súlyosan sérült tengeri egységek, a két nyugati nagyhatalom hajóépítési programja annyira visszamaradt, amely még a pesszimisták várakozását is messze felülmúlta. A javítási művelete*, egyben súlyos feladatokat rónak Nagybritanuia és Északamerika vas- és acélgyáraira is. A belső vonalon küzdő konti-
