Eger - napilap, 1941/2

1941-09-29 / 154. szám

2 EGER 1941. szeptember 29. A zsidó fizletbérlők helyett keresztényeknek adja ki a város az üzlethelyiségeket Kálnoky László dr. fogalmazó adta elő a továbbiakban a Baross Szövetség kérését a városi zsidó üzletbérletek felmondására és az üz­lethelyiségeknek keresztény bér­lőknek való biztosítására vonatko­zólag. Az állandó választmány meg­előzőleg úgy határozott, hogy a Szövetség kérését teljesíti, a zsidó bérlőknek november elsején május elsejére felmond, az új bérlőkkel félévi bérnek, mint kauciónak leté­tele után megköti a szerződést. Két esetben a régi bérlőket anyagilag megbízhatóbbaknak tartja, mint a jelentkezőket, ezekben az esetek­ben a régi bérlet fenntartását ja­vasolja az állandó választmány. Petro Kálmán dr.: A kormány módot adott arra, hogy a zsidó bérlőknek fel lehessen mondani s a Baross Szövetség egri csoportja a keresztény kereskedők érdekében élni kíván ezzel a lehetőséggel. Ez nagyon komoly kérése a Baross Szövetségnek s éppen ezért komo­lyan is kell venni. Éppen ezért itt utasiíom vissza a város egyik fő- tisztviselőjének az állandó választ­mány ülésén elhangzott azt a meg­jegyzését, hogy a Szövetség ké­relme erkölcstelen. Nem tűrhető, hogy ma, amikor a keresztény vi­lágnézet aktívabb formákat ölt, ilyen megjegyzések kísérjék az élni akaró keresztény kereskedelem élet- jogaiért indított törekvéseit,. Tu­dom, hogy ez a harc nem könnyű, nekem, mint a Baross Szövetség egri csoportja elnökének házára már fel­rajzolták a sarlót és kalapácsot, helyesebben felrajzoltatták, mert akik tényleg fel vésik a jeleket a falra, azok csak kis inasgyerekek, hanem akik mögöttük állnak, azok — mesterek. Én innen üzenem a rajzoltatóknak, hogy egyszer már ültem börtönben keresztény meg­győződésemért és hajlandó vagyok a jövőben is börtönbe ülni. Ki kell jelentenem még, hogy méltánytalan­nak tartom a kaució letételét. Ha a város eddig a zsidó bérlóktól nem kívánt biztosítékot, miért kíván a keresztényektől, akik közül nem egy még csak most kezdi pályáját. Eger városának jobban kellene támogat­nia a fiatal keresztény kereskedő­ket. Akkor gondolt volna a zsidók­ra, amikor egyes zsidó családoknál annyi köztartozást veszített, nem is olyan régen. Ringelhann Béla: Kénytelen va­gyok személyes megtámadtatás és félreértett szavaim igazsága érdeké­ben felszólalni. Az állandó választ mány ülésén én nem azt mondtam, hogy a Baross Szövetség kérése er­1 » FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ m kölcstelen, hanem azt, hogy a város, mint erkölcsi testület részéről mél­tánytalan eljárás több évtizedes bérlőinek felmondani, különösen ak­kor, ha ez egyúttal kenyerük el­vesztését is jelenti. Ismeretes, hogy a kormány rendelkezése szerint az új helyre költöző zsidó kereskedő új iparigazolványt kénytelen váltani. A hatóság azonban csak abban az esetben adja meg az igazolványt, ha az illető városban a zsidó keres­kedők száma nem haladja meg a hat-százalékot. A felmondás ebben az esetben tehát azt jelenti, hogy ezeket a kereskedőket kenyerüktől fosztottuk meg. Ki fogja ezeket el­tartani? A köz? Szajlay Sándor: Nehéz dolog *a mai időkben ehez a kérdéshez szól­ni, de mégis meg kell világítanom, egy más oldalról. Úgy tudom, hogy a város és a képviselőtestület ér­deke nem egészen azonos a Baross Szövetségével. A város költségve­tése súlyos körülményekkel küzd s nekünk meg kell vizsgálnunk, váj­jon az új bérlők jók-e anyagi szem­pontból. — Én úgy tudom, hogy az emlí­tett két esetben a régi bérlők meg­bízhatóbbak, mint az új jelentke­zők. Indítványozom, hogy a képvi­selőtestület küldjön ki bizottságot, s az vizsgálja meg a bérletre je­lentkezők anyagi körülményeit és megbízhatóságát. Különben is tisz­tességtelennek tartom, hogy festékes helyére festékes, órás helyére órás kerüljön és így élvezze a hely elő­nyeit. Kálnoky István dr.: Mindenek­előtt meg kell jegyeznem, hogy a biztosíték kérésének nem politikai, hanem gazdasági és pénzügyi okai vannak. Éppen ezért javasolom, hogy minden bérlőt kötelezzen a képviselőtestület a félévi bérösszeg­nek megfelelő biztosíték letételére. Petro Kálmán dr.: Azokat is, akik már benne ülnek a bérletben. Kálnoky István dr.: Azokat is. Petro Kálmán dr.: Nagyon cso­dálkozom, hogy amikor Magyar- ország be akar illeszkedni az új Európába, ilyen felszólalások hang­zanak el, mint aminőknek itt tanúi voltunk. Kérdezem Szajlay képviselő urat: irigyli azt, hogy egy fiatal keresztény kereskedő előnyösebb helyzetbe jut? A felszólalások után a képviselő- testület elutasította Szajlay Sándor­nak azt a javaslatát, hogy bizott­ságot küldjenek ki a kérelmezők anyagi helyzetének megvizsgálására s egyenként letárgyalta az uj ké­relmezők kérését. A közgyűlés min­den esetben felmondotta zsidó bér­lőknek s helyettük a keresztény bérlőkkel köti meg a bérleti szer­ződést. Hirdessen az „EGER“-ben A második gazdasági iskola építésével kapcsolatban ismét fel­merült a vásártér áthelyezésének kérdése, tekintettel arra, hogy az iskola számára bizonyos terület­részt el kell venni a vásártérből. A város bizottságot küldött ki a kérdés megvizsgálására s a bizott­Eger, szeptember 29. Nevezetes vására Egernek min­den esztendőben a Szent Mihály-na- pi országos vásár. A híres vásáron ma közepes felhajtás volt állatok­ból. A kereslet annál nagyobb volt, ennek oka az az örvendetes jelen­Eger, szeptember 29. A földművelésügyi miniszter Szabó Lajost, az egri állami kertmunkás- képzó iskola igazgatóját Szombat­helyre helyezte át és megbízta az ottani kertmunkásképző iskola ve­zetésével. Szabó Lajos harmadik éve műkö­dik már Egerben és jelentős ered­ményeket ért el a kertmunkásképzés terén. Az egri iskola tanulóit most A Hevesvármegyei Tűzoltószövet­ség tisztújító közgyűlésén titkárrá választotta Bene Sándor számvevő­ségi tanácsost, a várm. számvevő­ség főnökét. Pénztárossá Erdélyi József siketnéma intézeti tanárt, ellenőrré Dombai Endre várm. szám­ellenőrt választotta. A választmány tagjai lettek (a hivatalból tagokon kívül): Balogh Gábor közs. főjegyző, Breznay Imre ny. tanítóképző int. igazgató, Durzó Béla önk. tűzoltóparancsnok, Engel Emil közs. főjegyző, Erdélyi István önk. tűzoltó felügyelő, Gröber Fa­Ismeretes, hogy a kormány a nehéz bőr és talpviszonyokra való tekintettel úgy rendelkezett, hogy októbertől kezdve csak bizonyos típusú cipőket gyárthatnak, s a kormány meg is határozta az új cipők típusát, egyben meghatározta azt is, hogy a cipőkből mennyit gyártson a gyáripar és mennyit a kézműipar. A rendelet negyedmillió darab ság most azt javasolta a közgyű­lésnek, hogy a vásárteret eddigi helyén tartsa meg. A gazdasági iskolának átengedett terület pótlá­sára a szérűsbértből vesz el meg­felelő területet a város. A képvi­selőtestület utasította a mérnöki hivatalt, hogy a terveket készítse el. ség is, hogy a Musi népnek szem- melláthatóan bőségben van a pénze. Az egri vásár állatárai ma a kö­vetkezőképpen alakultak: tehén 700 —1200, borjú 200—250, befogni való malac 125—250, ló 600—2000 pengő. Szombathelyre vitték át. Egerben ebben a tanévben már csak április elején nyílik meg a kertmunkásképző iskola. Tavasszal egyébként meg­építik itt az iskola internátusát is. Itt említjük meg, hogy az egri kertmunkásképző iskola ügyeinek vezetését ifj. Braun Károly város­gazda vette át, aki minden, e kér­dést érintő dologban is rendelke­zésre áll a város közönségének. renc magánzó, Gyanó József önk. tűzoltó felügyelő, Hirling Gyula kormányfőtanácsos, t. o. parancs­nok, Hullin Antal tanfelügyelő, dr. Hunyadi-Búzás Endre orszgy. kép­viselő, dr. vitéz Lénárd Béla tűz­oltóparancsnok, dr. Lipcsey Péter kir. közjegyző, kormány főtanácsos, Litauszky Pál közs. főjegyző, dr. Schleiminger László egészségügyi főtanácsos, vitéz Subik Károly pre- látus-kanonok, Szentgyörgyi József kanonok, egyhm. tanfelügyelő, Szi­lágyi Andor önk. tűzoltó felügyelő, Szőke Benedek ny. igazgató-tanító. cipó elkészítését a kisiparra bízta s most mindenütt megállapítják, mennyit vállalnak a munkából a kisiparosok. Az egri lábbelikészitő szakosztály szeptember 30-án, kedden este 7 órakor tart ülést az Eger és Vidéke Ipartestületben és meg­beszéli a munkában való részvétel ügyét. Nem helyezik át a vásárteret fel­1200 pengős tehenek, 2000 pengős lovak és 250 pengős malacok és borjúk csúcsárai voltak nevezetességei az egri Szent Mihály-napi országos vásárnak Szombathelyre helyezték tít az egri kertmunkásképző iskola igazgatóját Egerben csak a jövő év áprilisában nyílik meg a kertmunkásképző iskola Választások a vármeggei Tűzoltószövetségben Kedden tartanak gyűlést az egri lábbeli készítők a típuscipök elkészítésében való részesedés ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom