Eger - napilap, 1941/2

1941-07-05 / 105. szám

Ma: kedvezmény es színház jegy-utalvány Ab a 12 FILLÉR JEger, LIL évfolyam, 105. szám. # Szombat ♦ Trianon 22, 1941. július 5. ELŐFIZETÉSI DÍJ: «gg hónapra 1 pengő 90 fillér, negyedévre 1 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAbmestei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIÄDÖHIVÄTÄL. Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Német lafonaniliában próbálnál a szovjetlatonál a németek közé férkőzni Kenderesi szózat A kenderesi hősök emlékművének leleplezése nevezetes ünnepélye volt az egész magyarságnak, amelyre felfigyelt az egész nemzeti közvéle­mény. Nevezetessé tette ezt az ün­nepséget Magyarország kormányzó­jának beszéde, amelyben mindany- nyiunk számára fontos és igen meg- szívlelésre méltó gondolatokat kö­zölt a nemzettel. A nehéz és viszontagságos múlt után — állapította meg a kormány­zó úr — a jövő biztató fénysugara ragyogott fel a magyar égboltoza­ton. A Trianonban halálraítélt Ma­gyarország eltűnt az európai népek sorából, de csak azért, hogy helyét az új, előrelátó, erős és egészséges Magyarország foglalja el. Ebben az országban mindenki előtt nyitva áll a boldogulás, a tisztességes érvé­nyesülés és a becsületes vagyon­szerzés útja. Azonban országunk bölcs kormányzója rámutatott arra, hogy e hazában úgy juthat valaki vagyonhoz, ha szorgalommal és ta­karékossággal igyekszik ezt elérni, s emellett megfelelő gyakorlati és elméleti hozzáértéssel rendelkezik akár kereskedelmi, akár mezőgaz­dasági téren kíván tevékenykedni. Ugyancsak ez a rátermettség az első és elengedhetetlen feltétele annak is, hogy valaki állami, köz­hivatali pályán dolgozhasson és érvényesüljön. Egészen természetes, hogy az egyéni rátermettségnek az elbírálásánál nem az önértékelés, hanem az arra hivatott tényezők és a közvélemény Ítélete lehet csak a mérvadó. Méltán hivatkozott a kormányzó a közelmúlt példáira, amikor sze­münk előtt kerültek a bukás szélére olyan irigyelt és hatalmas államok, amelyek évtizedeken keresztül lát­szólag a jólét és a hatalom tető­pontján állottak. Mivel azonban e nemzetek vezetői előtt nem a be­csületes munka, a fegyelem és az összetartás célja lebegett: kártyavár­ként omlottak össze. Éppen déli szomszédunk példája mutatja, hogy a rosszul kiválasztott, balkezes ve­zetők néhány napon belül sírásói lettek saját hazájuknak. De rámutatott Magyarország kor­mányzója kenderési beszédében a magyar népnek egy súlyos hibájára is. Azt mondotta, hogy a magyar soha nem tudja ellenségét úgy gyű­lölni, mint bármely csekély okból a saját fajtáját. Valóban: & vissza­vonás, a testvéri gyűlölködés, az egymásközt való marakodás külön­leges magyar betegség, amelynek a mai viszonyok között feltétlenül meg kell szűnnie. Ki kell égetnünk a magyar lelkekből ezt a régi, őse­inktől öröklött rossz tulajdonságot, mert kétségtelen, hogy a világha­talmi erők mai nagy mérkőzésében, amikor egy új Európa, talán egy új világ képe bontakozik ki előt­tünk, a magyar nemzet csak akkor állhatja meg a helyét, ha megszűnik magyar és magyar között az egye­netlenkedés és a gyűlölködés és e nemzeti hibák helyére az összetar­tás és a testvéri szeretet lép. Nemzeti létünknek ezt a legfon­tosabb parancsszavát hirdette már — több, mint egy évszázaddal ezelőtt — a legnagyobb Magyar: Széchenyi István gróf, amikor ke­serűen állapította meg, hogy olyan kevesen vagyunk magyarok, hogy nálunk talán még az apagyilkosnak is meg kellene bocsájtani! Igaz, kevesen vagyunk, de elsősorban a diadalmasan előretörő német és olasz nemzet példája mutatja, hogy nemzetünk csekély létszámát, ere­jét és nemzetközi súlyát is meg­sokszorozhatjuk, ha a magyarság minden tagját egységbe kovácsol­juk és a közös nemzeti célok mun- kálása érdekében egy táborba tö- mörítjük. Mert e hibáktól eltekintve a magyar nép alaptulajdonságai jók, lelke tiszta és becsületes, amint azt a kormányzó úr is megállapí­totta. Olyan erényekkel rendelke­zik ami nemzetünk, hogy méltán felveheti a versenyt minden tekin­tetben a világ bármely népével. Ha tehát megfogadjuk kormányzó urunk atyai bölcs, intő szavát, ak­kor egészen biztos, hogy ez a ki­csiny nemzet, amely számban cse­kély, de lélekben erős, egy küzdel­mekben és viszontakságokban gaz­dag ezredév után megvetheti alap­ját az új és erős Magyarországnak! A kenderesi szózat éppen ezért nagy és bölcs tanítás az egész nem­zet számára. Történelmi napok sors­döntő óráiban hangzott el a leg­első magyar ember ajkáról és vissz­hangra talált minden igaz magyar lélekben. A német előnyomulás tervszerint és feltartóztathatatlanul tart a ke­leti front egész szakaszán. A német csapatoknak nemcsak az ellenség helyi ellenállását kell leküzdeniük, hanem nagy gondot kell fordítaniuk a frontmögötti részek állandó tisz­togatására. Jellemző a szovjet harc­modorra, hogy több helyen német Eger, július 5. Az erdélyi emlékérmek hivatalos kiosztása június 18-án történt meg a, várlaktanyában. A kiosztásnál sokan nem jelentek meg azok közül, akik *kz emlékérem viselésére iogo- sultak, mert munkarendjük, vagy távollétük akadályozta őket. Vidéken július 6-án, Budapesten és közvetlen környékén november­ben vezetik be a jobbrahajtást. A menetirányok megváltoztatása re­mélhetőleg nem fog sok zavart okozni. A zavarok, balesetek min­denesetre elkerülhetők, ha a kö­zönség és elsősorban a járművek vezetői betartják az új rendnek megfelelő szabályokat. A gyalogos közönségnek csak egy főszabályt kell szem előtt tartani, s ez a kö­vetkező : Ha a gyalogos lelép a járdáról és át akar menni az út­test másik oldalára, akkor a jobbra- hajtás bevezetésének idejétől kezd­ve az út közepéig haladva, min­dig balra nézzen, az útközepétől az úttest másik oldaláig terjedő útján pedig mindig jobbra. Ekkor tudja ugyanis figyelemmel kísérni az út­testen közlekedő járműveket. Tel­jesen ellenkezőképpen kell tehát figyelnie az úttesten, mint eddig, amikor a járdáról lelépve, az út közepéig haladva jobbra néztünk, azután pedig balra. A járművek vezetői a következő „tízparancsolatot“ jegyezzék meg a katonaruhában igyekeznek a szovjet­katonák a német csapatok közé fér­kőzni. Több helyen fogtak el már német ruhába öltözött oroszokat s legutóbb a finn fronton tettek ár­talmatlanná egy orosz köteléket, amely orosz katonai ruházata fölött német katonaruhát viselt. (MTI.) Most értesítik őket azokat a jo­gosultakat, akik emlékérmüket még nem vették át, hogy minél előbb jelentkezzenek a városházán dr. Simonyi Nándor tanácsnok hivata­los helyiségében, ahol az emlékér­met megkapják a kellő igazolás után. tízparancsolata jobbrahajtásra való áttéréssel kap­csolatban : 1. A járművel mindig az úttest jobboldalán kell haladni, még ak­kor is, ha az egész belátható út­rész szabad előttünk. 2. Járművel az utca jobboldalán kell várakozni. 3. A járműből kiszállni, a jármű­be beszállni csak a vezetőtől jobbra eső oldalon szabad. 4. Ha a járművel elindulunk, vi­gyázatossággal tekintsünk ki bal­felé, nem közlekedik-e valamilyen másik jármű mögöttünk. 5. Keresztezéseknél először balra nézzünk. 6. Ha előzni akarunk egy lassab­ban járó járművet, ezentúl balra kell azt kikerülni. • 7. Kanyarodénál a másik úton is jobboldalra kell áthajtani s mindig arra kell gondolni, hogy más jár­művek is jobbra közelednek és jobbra kanyarodnak. 8. Szekereken, kocsikon célszerű átülni a bak balfelére. 9. Sorompóknál és vasúti átjárók­nál a „Vigyázz, ha jön a vonat!“ Kétszeresére emelték az orosz parasztok adóját A szovjet az orosz parasztok »dóját a kétszeresére emelte a háborús költségekre való tekintettel. MTI. A városházán jelentkezzenek azok, akik még nem vették át az erdélyi emlékérmet H jobbrahajta's Vigyázat: Jáitas 6. reggel 3 órától „Jobbra hajts!“

Next

/
Oldalképek
Tartalom