Eger - napilap, 1941/2
1941-07-26 / 117. szám
E G E B ?«41 július 26. például az Izvjesztija, amely június 10-i számában egy nagyarányú ipari szélhámosságot leplez le. A cikk bevezetése rámutat arra, hogy míg az állami üzletekben festéket alig-alig lehet kapni, zugban, az úgynevezett „fekete piacon“ mindig kapható, természetesen megfelelően magas áron. Hogy miért van ez, arra vonatkozólag elmondja, hogy még 1937-ben a moszkvai közellátási népbiztosság a város Leninről elnevezett körzetében egy festék előállító és szétosztó szervet létesített. A vezető Kolovitzer elvtárs volt, helyettese és műszaki szakértője Zeltzer elvtárs, az anyagbeszerző pedig Gorszkij elvtárs. Az üzem megindult, tele volt azonban a vásárlóközönség panasszal, hogy használhatatlan festékanyagokat osztanak, ugyanekkor pedig a fekete piacon a legjobb minőségű festékanyagot vásárolhatta bárki, horribilis áron. A három elvtárs látta el a zugpiacot az elsikkasztott és külön gyártott anyaggal, sőt az igényelt nyersanyagok egy részét is illegális úton értékesítették. Ahhoz, hogy e manipulációkat éveken át folytassák, természetesen szükség volt, hogy a népbiztosságon is legyen cinkosuk, sőt üzemük munkásait is meg kellett vesztegetni, mert hiszen azok látták, hogy milyen gyenge minőségű festékeket gyártanak s tudták, hogy emellett titokban kiváló minőségű gyártmányokat is készítettek. A munkások külön jutalmakat kaptak a hallgatásért s igy eshetett, hogy az évek óta folytatott visszaéléseket csak az idén, tavasszal fedezték fel. Vizsgálatot indítottak s megállapították, hogy a festéküzem három vezetőjének fejenként másfélmillió rubeles vagyona van s Kolovitzer elvtárs éppen megkezdte luxuskivi- telü villája építtetését. Kezdve a népbiztosságtól, a könyvelés, raktárelszámoláson, gyártáson keresztül mindenki csalt, lopott, s mindenki fedezte a három vezető visz- szaéléseit. Az Izvesztija, amikor megállapítja, hogy itt sok millió rubel el- sikkasztásáról van szó, csak annyit közöl, hogy a nyomozás befejeződött és az egész ügy rövidesen bíróság elé kerül. Arra a kérdésre azonban nem ad választ, a félhivatalos lap, miként történhetett a szovjetunió fővárosában ez a négy évig tartó felháborító visszaélés!? Szülők! Ezt nektek írjuk: fl járó és beszélő baba VII. közlemény. Egy eves korában a legtöbb gyermek elindul és tudatosan kezdi használni a szavakat. A járás térbeli vonatkozásban nyitja meg a gyermek előtt az emberi élet tágasabb körét, a beszéd szellemi vonatkozásban. Erkölcsi tekintetben is megvan ennek a kornak jellemző fejlődési sajátsága, éspedig a tisztaságra szokás. A járás, a tisztaságra szokás és a beszéd az egy-két éves gyermek fejlődésében legfontosabb és legkiemelkedőbb mozzanatok, amelyeknek kedvező, vagy kedvezőtlen alakulása döntően befolyásolhatja a gyermek későbbi sorsát. A járnitudás kifejezője az általános fejlettségnek, ezért az édesanyák nehezen várják azt a pillanatot, amikor kis babájuk elindul. Az anyai hiúság akárhányszor nem bírja kivárni ezt az időt és siettetni akarja a természetet, hogy minden egykorú gyermeket megelőzve az ő gyermeke induljon el elsőnek. Állószéket vesznek neki, hogy lábai erősödjenek. Kezén, vagy hónaalján fogva hosszan sétáltatják, hogy „begyakoroltassák“ vele a járást. A járnitanítás gyorsításával azonban nem tesznek jót a gyermeknek. A járás, vagy még korábban az ülés és állás erőltetése a csontok elgörbülését eredményezheti. Ezért szigorúan a természet rendjéhez kell alkalmazkodnunk. Meg kell várni, amíg a gyermek csontozata, ízületei és izmai megerősödnek és alkalmassá válnak a járásra. Ezt a gyermek maga elárulja, amikor kapaszkodni, mászni, majd pedig menni akar. Ilyenkor aztán segítségére lehetünk. Bátoríthatjuk, kezénél fogva vezethetjük, hóna alá húzott kendővel tarthatjuk. Előzetesen csak arra kell gondolnunk, hogy meg legyen a gyermeknek a mozgási lehetősége. Járóketrec, amelyben kapaszkodhatik és járhat, tiszta padló, amelyen csúszkálhat, a legjobb alkalmai a járásra való előkészületnek. Amikor már járni tud a gyermek, arra kell ügyelni, hogy nagyon sokat ne menjen, mert a kisbaba a sikeren felbuzdulva szinte végkimerülésig jönne-menne. A talpizmok megerősítése végett jó, ha sokat jár a gyermek mezítláb. A lábat befelé rakó, vagy ügyetlenül lépegető babát nem szabad folyton figyelmeztetni s kicsinylő megjegyzésekkel illetni, mint pl.: „te ügyetlen“, mert elveszítheti önbizalmát. A későbbi bátortalanság sok esetben azokra a kudarcokra vezethető vissza, amelyek járni-ta- nulás és általában mozgás közben érték a gyermeket. A tisztaságra szoktatásnak igen nagy nevelői értéke van. Ezzel megtanul a gyermek uralkodni önmagán és a záróizmok reflexein. A nappali tisztaságot átlagban a két, az éjszakait a három éves korig szokj a meg a gyermek. A tisztaságra szoktatás^körül na- gyón sok hibát követnek el a szülők. Hiába, ha nagyon korán kezdik és erőszakolják ; ha egyszerre teljes eredményt akarnak s végül, ha a végrehajtásban bizonytalankodnak és nagy felbuzdulás után abbahagyják a kísérletet. Nevelői szempontból helyteleu az is, amikor bűntudatot keltve igyekeznek rávenni a gyermeket arra, hogy eleget tegyen a tisztaság követelményeinek. A gyermek természetesnek éi’zi életfolyamatait, ezért a velük kapcsolatban ébresztett bűntudat zavarni fogja az erkölcsi bűn fogalmának későbbi kiutalását. A beszéd elsajátítása igen hosz- szú folyamat. Az első értelmes szótól az összetett mondatokkal tűzdelt beszédig nagy utat kell megtennie a gyermeknek, s ezen az utón szüksége van a felnőttek segítségére. Az első és legfontosabb követelmény, hogy tiszta fogalmakat sajátítson el a gyermek. E végett minden új szót és kifejezést megfelelő szemlélettel és élménnyel társítsunk. Eleinte tartózkodjunk elvont szavak használatától, s csak az érzékelhető, a gyermek szemléletkörébe eső tárgyakat, cselekvéseket és tulajdonságokat nevezzük meg. A dolgok tulajdonságainak pl. színeinek megtanítását nem szabad erőltetni, mert ennek megértéséhez az egy-két [éves gyermek még nem elég fejlett. A nevelőnek figyelemmel kell lennie arra is, hogy a gyermek a különféle fogalmakat nem tudja élesen elválasztani egymástól, és 1—1 szóval több rokon, vagy hasonló fogalmat jelöl. így Igmápdiviz magyar-rekord ________Var» ki« Üveg Is, p l. a „nagy* szóval jelölt vastagot, magasat, széleset stb. A beszéd tanulásában a szülők úgy lehetnek segítségére a gyermeknek, hogy maguk mindig szabatosan beszélnek és pontosan nevezik meg a fogalmakat, másrészt alkalom szerint a gyermek figyelmét falhívják a különbségekre. Az értelmi és nyelvi homályosság elkerülése végett szoktassuk hozzá a gyermeket, hogy csak olyan szókat használjon beszédében, amelyeket jól ért, és hogy a meg nem értett szók jelentése után érdeklődjék. Az értelmes beszédre való nevelésben segítségünkre van a gyermek természetes tudásvágya, amely folytonos kérdezésre ösztönzi őt. Ezeket a kérdéseket nem szabad elfojtanunk és kielégítetlenül hagynunk még akkor sem, ha azok kényes természetűek. Kellő tapintattal a kényes kérdésekre is kielégítő választ adhatunk. Az ilyen elintézések : kicsi vagy még te, úgysem értenéd ! Vagy pl.: nem kell neked mindent tudnod, visszatartják a további érdeklődéstől, különösen ha ingerült, vagy nyers hangon történik a visszautasítás. A legjobban nevelt gyermek is sok hibát ejt a beszédben. Ezzel kapcsolatban a szülök feladata nem az örökös kiigazítás és rendreutasítás, hanem a helyes szemlélet nyújtása. Beszéljenek egyszerűen, tiszta és határozott kiejtéssel. Ne utánozzák a gyermek selypítését. Somos Lajos dr. Eger Pécs és Debrecen mellett kapott helyet a szinikeraieil beosztásban A jövőben csak egy társulat működik Egerben, vitéz Jakabffy Dezső színtársulata Eger, július 26. A színművészeti kamara most készítette el a színtársulatok új kerületi beosztását. Az új beosztásban Eger előkelő helyet kapott, amennyiben Debrecen, Pécs, Kaposvár és Pestszenterzsébet mellé osztották be. Két nagy kultúrváros színvonalát biztosítja Eger színháza számára a kultuszminiszter s ez a körülmény megelégedéssel töltheti el az igényes egri közönséget. Az új beosztás szerint vitéz Jakabffy Dezső és Beleznay Unger István stagione társulatai működnek -ebben a kerületben, azonban Egerbe a jövőben egyedül vitéz Jakabffy színtársulata jár évenként egy ízben. Ehhez a kerületi beosztáshoz tartozott eddig Szombathely is, amely a vitéz Jakabffy társulat betanuló állomása volt. Jellemző arra a megelégedésre, amely ennek a társulatnak a működését szerte a kerületben kíséri, hogy Szombathely sajtója a leghatározottabban tiltakozik a kerületből való kiiktatása ellen és kéri visszavételét. Ez föltétlenül hasznos is volna, tekintettel arra, hogy Eger nem alkalmas betanuló állomásnak, anyagi lehetőségeinél fogva ugyanis nem tud megindulásakor egy társulatot eltartani. Eger közönsége örömmel veszi tudomásul, hogy vitéz Jakabffy Dezső társulatát kapta meg, mert az igazgatót rendkívül megszerette és becsüli jó szándékai, becsületes hite és munkája miatt. Eltekintve attól a músorválságtól, amely utóbbi időben általános jelenségként volt tapasztalható, s amelyet sok leleménynyel igyekezett vitéz Jakabffy Dezső észrevétlenné tenni, ilyen jó, kerek, kiforrott előadásokat, ilyen jó szemmel kiválogatott színészeket, ennyi áldozatkészséget a kiállításban, ilyen megbízható ízlést alig kapott az egri közönség színigazgatótól. Tekintettel arra, hogy & kerület
