Eger - napilap, 1941/2

1941-07-19 / 113. szám

6 EGER 1941. Julius 19. IISHIRDETÉS Klshirdetés (apróhirdetés) hétköznap szavanként 8 fillér vasárnap szavanként 10 fillér. (Vastag betűvel szedett szó két­szeresen lesz számítva). A hirdetéseket kérjük naponta délelőtt 10 óráig leadni. Négy polgárit végzett 20—22 éves, ügges és jóirású kiszolgálóleány állandó alkalmazást nyer a Kér. Sajtószövetke­zet könyvkereskedésében. Sajátkezüleg írott kérvények személyesen adandók át a könyvkereskedésben. HÁROMSZOBAS lakás azonnal kiadó. Széchenyi ucca 13, I. emeleten’ LÓSZŐR eladó. Cím a kiadóban. SZOBA-KONYHÁS, verandás ház szép kerttel eladó. Cím a kiadóban. ELADÓ Kállay Z. ucca 13 szám alatti háznak 3 szobás, előszobás, emeleti, egy­szobás földszinti lakásból, mellékhelyisé­gekből, üzlethelyiségből álló, telekköny- vileg és természetben elkülönített része. Felvilágosítás Róth ügyvédnél. HÁZ kovácsműhellyel együtt eladó. Szvo- rényi út 74 ________________ B ELVÁROSBAN 3+2 szobás ház kilenc­ezerért ; Deák F, úton háromszobás ker­tes ház nyolcezerrel megvehető. Bőveb­bet : Bary, Görömbőly-Tapolcán (Póka iparművészrél) ELVESZETT a színháznál a Szent Vince kórházig egy gyűrű. Megtaláló jutalom­ban részesül. Cím a kiadóban. BORHÁZAS pince kiadó, Szépasszony- völgy u. 51. Érdeklődni Arany János 37. 0TSZOBÁS komfortos lakás augusztusra kiadó. Bútorok eladók. Telekessy u. 3. KETTŐ szoba, konyha, mellékhelyiségek­ből álló lakás kiadó. Kertész u. 166. LUCERNA kaszálásra eladó. Bem-tér, Ciszter-kert. ÜZLETHELYISÉG Sas úton kiadó. Ér­deklődni Deák F. 54. ÜZLETHÄZ eladó. Deák F. u. 74. NEHÉZ borok különböző évjáratuak kap­hatók Braun Károly ny. polgármesternél, Koronával szemben. ANGÓRA-fonál, süldő és anya angórák, ketrecek eladók. Deák Ferenc u. 40. HÁZ Vörösmarty uccában nagy telekkel 2x2; 1x4 szobás komfortos lakással el­adó. Érdeklődni Deák F. u. 66. KÜLÖNFÉLE bútorok és háztartási cik­kek olcsón eladók. Érdeklődni lehet 3 6 lg özv. Dózsa Jenőné, Servita u. 32. RÓZSA ucca 17. számú ház teljes reno­válás után augusztusra kiadó. Értekezés Nagyrét ucca 6. szám alatt. FIATAL kezdő gyors- és gépírónő hely­ben vagy vidéken elhelyezkedne. Cím : Kisvölgy u 15 sz. ELADÓ Pacsirta ucca 23. sz. ház. ELADÓ boltajtó, külső vasredőny, belső 2 szárnyas üvegezett. Hatvanasezred u. 12. sz.__________________________ __ N AGY konzol tükör eladó, Telekesy ucca 3. szám alatt. 16.561/1941. HIRDETMÉNY. A magyar királyi Miniszterelnök 4500/1941. számú rendelete értelmében a következőket teszem közhírré: 1942. évi július hó 31-ig gabonát, (bú­za, rozs, kétszeres, zab és árpa — a kopasz árpa kivételével —) vagy ga­bonából készített lisztet forgalomba hozni vagy felhasználni csak a rende­let korlátái közt szabad. Ezért, aki gabonát gépi erővel, vagy járgányos cséplőgéppel csépel, köteles mázsakönyvet, cséplési naplót vezetni és cséplési eredménylapot kiállítani. Kézi erővel vagy nyomtatással csak az csépelhet, aki a 3900/1941. M. E. sz. rendelet alapján erre tőlem engedélyt kért és kapott. Ezek mázsakönyvet és cséplési naplót nem vezetnek, de csép­lési eredménylapot kötelesek kiállítani. A kicsépelt gabonát az elszállítás előtt le kell mázsálni és a mérés ered­ményét a zsákok számának feltünteté­sével fel kell jegyezni a mázsakönyv­be. A zsák súlyát a mérés eredményé­ből le kell számítani, és a mázsakönyv­be csak a gabona tiszta súlyát kell fel­jegyezni. Minden mázsálási eredményt másoló­papír felhasználásával a mázsakönyv két egymásután következő lapjára kell bejegyezni. A bejegyzés egyik példá­nya a mászakönyvben marad, a másik kitéphető példányt pedig a csépeltető kapja. A mázsakönyvet a cséplőgép tulajdonosa (bérlője), a mázsakönyv kitépett lapjait pedig a csépeltető az 1942. év végéig köteles megőrizni. A mázsakönyv adatainak összegét naponkint és mindenegyes csépeltetore nézve különí be kell vezztni a cséplési naplóba. A cséplési napló két részből áll: a) a tulajdonkénen! cséplési napló­ból, amely a kicsépelt összes gabonát tünteti fel, ezt egy példányban kell vezetni és ebbe a csépeltetőket és az egyes csépeltetökre vonatkozó cséplési adatokat folytatólag kell feljegyezni. Ha a csépeltető nem a saját gépével csépeltet, fel kell tüntetni a cséplőgép tulajdonosának járó gabonamennyisé­get (gépkeresetet) is. b) a rendkívüli cséplési szünetek nyilvántartásából, amely azokat az idő­szakokat tünteti fel, amelyek alatt — a rendes pihenő időszakától eltekintve —-ía cséplőgép nem működött. A cséplési naplót a cséplőgép tulaj­donosa (bérlője) az J946. év végéig kö­teles megőrizni. A cséplési eredménylapot az egyes csépeltemnél befejezett cséplés vég. eredményéről kell a cséplési napló adatai alapján kiállítani. A cséplés közben is lehet a csépeltető kívánsá­gára az addig végzett cséplés eredmé­nyéről cséplési eredménylapot kiállí­tani. Ezen azonban fel kell tüntetni azt az időszakot, amelynek eredményét a cséplési eredménylap kimutatja. Az eredménylapot másolópapír segítségé- val három-három példányban kell ki­állítani, ebből az első példány az ered- ménylap-tőmbben marad, míg a másik kettőt a cséplőgép tulajdonos minden hétfőn beküldi a közélelmezési hiva­talba. Ha a cséplőgépet hétköznap a város határából más község területére viszik át, az eredménylapot haladék­talanul be kell szolgáltatni. A közellátási miniszter nyílt rende­lettel ellátott közegei, továbbá a köz- élelmezési hatóságok igazolt tisztvise­lői a mázsakönyv, a cséplési napló Eger, 1941. évi julius hő 5. és az eredménylapok vezetését ellen­őrizhetik. Ha a cséplőgép tulajdonosa (bérlője) illetve megbízottja a cséplési naplót, a mázsakönyvet vagy az ered­ménylapokat az ellenőrző közeg figyel­meztetése ellenére szabálytalanul ve­zeti, a közellátási kormánybiztos a cséplőgép mellé a cséplőgép tulajdo­nosa költségére állandó ellenőrt ren­delhet ki. A bércséplő a cséplésből az egyes községekben szerzett saját gabonakere­setét haladéktalanul köteles a Hombár­nak vételre felajánlani, mihelyt a csép- léet a városban bevégezte ; a keresmé­nyéből azonban megtarthat annyit, amennyi háztartási és gazdasági szük­ségletének megfelel. Mindazok, akiknek a tulajdonában akár termelés, akár bérleti, haszon- bérleti vagy szolgálati (munka) szer­ződés alapján, akár más címen 1941. évi termésű gabona jut, kötelesek a közélelmezési hivataltól gabonalapot kérni. A gabonalap célja a gabona felhasz­nálásúnak és forgalmának ellenőrzése, szükség esetén a tulajdonosok elszámol­tatása, valamint a vámőrlési jogosultság igazolása. Egg tulajdonosnak legfeljebb annyi gabonalapja lehet, ahány önállóan vezetett gazdasága van. Annak, akinek csak egy község területén van földbirto­ka, vagy földbirtoka nincs, csak egy gabonalapja lehet. Egy háztartásban élő személyek esetében csak a háztartás feje részére kell gabonalapot kiállítani. Erre a gabonalapra kell bejegyezni a háztar­tás tagjainak a gabona keresményét is. A gabonalapon fel kell tüntetni a tulaj­donos családtagjainak számát, valamint azt, hogy a gabonalap tulajdonosának mennyi gabonája termett, illetve, hogy a tulajdonos egyéb címeken mikor és mennyi gabonához jutott. A gabonalap kiállítása díjtalan. A gabonalapon feltüntetett gabonából történt minden eladást és őrletést a ga­bonalapon fel kell jegyezni. A feljegyzés a vevő, illetőleg a malom kötelessége. Bér, haszonbér vagy természetbeni szolgáltatás címén a kötelezett csak an­nak szolgáltathat ki gabonát, aki vám­őrlésre jogosult és csak annyi gabonát adhat ki, amennyit vámőrlésben megőröl- lethet. Természetben megállapított szol­gáltatást, amennyiben gabonában kielégí­teni nem lehet, a hatóság által megálla­pított gabonaárak alapul vételével, pénz­ben kell kifizetni. Ez a rendelkezés azon­ban nem vonatkozik a mezőgazdasági cselédeknek és munkásoknak (aratók­nak, cséplőmunkásoknak stb.) szerződés alapján járó gabonájára. Az elcsépelt gabonából bérleti, haszon- bérleti, szolgálati szerződés vagy egyéb természetbeni szolgáltatás címén kiadott mennyiséget az erre a célra szolgáló nyomtatványon a közélelmezési hivatalba be kell jelenteni. A szükséges nyomtat­vány ditalan. A hivatal az előbb emlí­tett személyek részére a kereseti kimu­tatás alapján állít ki gabonalapot. Aki gabonalapját elveszti, köteles azt 8 nap alatt a közélelmezési hi­vatalban bejelenteni és gabonalap másolatot kérni. Aki gabonalapját el­veszti, ezzel vámőrlési jogosultságát is elveszti. Az 50 kataszteri holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanon gazdálkodók kötelesek — az eredménylapoktól füg­getlenül — bejelenteni gabonatermésük, valamint kapásnövény és szálastakar- mány termésük adatait. A bejelentőlapo­kat a M. Kir. Közélelmezési Hivatal díj­mentesen küldi a bejelentésre kötelezet­teknek. Az a bejelentésre kötelezett, aki az említett bejelentőlapokat a cséplés befejezéséig nem kapja meg, köteles azokat a Hivataltól igényelni. Az előbbi bekezdés szerint bejelentésre kötelezettek a bejelentőlapok rovatait a valóságnak megfelelően kitölteni és a gabona bejelentőlapot a cséplés befeje­zésétől számított öt nap alatt, de legké­sőbb szeptember hó 30. napjáig, a ka­pásnövények és szálastakarmány beje­lentőlapot pedig legkésőbb november hó 30. napjáig ajánlott levélben a M. Kir. Közélelmezési Hivatalnak megküldeni kö­telesek. é Akinek gabona van a tulajdonában, gabona feleslegeit legkésőbb 1941. évi október hó 31. napjáig köteles a gabona­vásárlásra jogosultaknak vételre fel­ajánlani. Az ezután a nap után vételre felajánlott gabonáért csak a hatóság ál­tal megállapított áraknál 10 °/o-kal kisebb árakat szabad kifizetni, kivéve, ha a vámőrlésre jogosult az említett időpont után megszerzett gabonát a megszerzés­től számított 30 nap alatt vételre fel­ajánlja. Gabonát csak a Hombár, a Futúra gabonagyüjtési főosztálya, ennek fő- és albizományosai, valamint azokra mal­mok, amelyeket az iparügyi miniszter a közellátási miniszterrel egyetértve erre feljogosít. A kereskedelmi őrlésben kiőrölt lisztet a malomnál zároltnak kell tekinteni, s azzal a malom csak a közellátási mi­niszter utasításának megfelelóleg ren­delkezhetik A vetőmagszükséglet kielégítése vé­gett a közellátási miniszter a földműve­lésügyi miniszterrel egyetértve e rende­lettől eltérően rendelkezhetik. A vámőrlő malmok vámkeresményüket minden hónap végén kötelesek a Hom­bárnak vételre felajánlani. A jogosított vegyesőrlésű malmoknak azonban igé­nyük van arra, hogy vámkeresményüket a Hombár náluk őröltesse meg. A vételre felajánlott gabonát a Hom­bár és bizományosa megvenni köteles. Búzát, rozsot és kétszerest takarmá­nyozási vagy szeszfőzési célra felhasz­nálni nem szabad. Gabonát és lisztet az ország egész te­rületén csak szállítási igazolvánnyal sza­bad szállítani. Az ellátatlan lakosság szükségletének fedezésére szükséges gabonát, illetőleg lisztet a közellátási miniszter a Hombár útján bocsátja a közellátási kormánybiz­tos rendelkezésére. Vámőrlésre jogosultak háztartási és gazdasági szükségletűknek meg­felelő gabonamennyiségre: a) azok a mezőgazdák, (földtulajdono­sok, haszonbérlők és bérlők) akik a föl­det saját kezelésben művelik s egyéb kereseti tevékenységet nem folytatnak; b) azok a földtulajdonosok (haszonél­vezők) és földhaszonbérlők, akik más ke­reseti tevékenységet is folytatnak a saját­termésű gabonájukból fedezhető meny- nyiségre; c) a haszonbérbeadott mezőgazdasági művelés alatt álló földbirtok tulajdonosai, illetve haszonélvezői a haszonbér fejé­ben kapott gabonából fedezhető mennyi­ségre ; d) a mezőgazdaságban alkalmazott or­vos, állatorvos a szerződés alapján ka­pott gabona mennyiségből fedezhető mennyiségre; e) állandó mezőgazdasági alkalmazot­tak a konvenció gabonájukból; f) időszaki mezőgazdasági munkások (aratók, részes, sommás, napszámos, cséplőgépmunkás és cséplőgépvállalko­zók; g) mezőgazdaságban rendszeresen elő­forduló munkák elvégzésére vállalkozó önálló iparosok a megállapodás alapján kapott gabonából; h) a vámőrlést, darálást végző malom tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője a vámőrlési díj fejében szedett gabonából; i) az előbbi pontban említett malom alkalmazottai a vámkeresetből munkabé­rük fejében kapott gabonából; j) az állami, vármegyei, községi, köz- birtokossági, valamint egyházközségi (hitközségi) alkalmazottak vagy nyugdí­jasok, ha javadalmazásukat vagy annak egy részét törvény, szabályrendelet értel­mében gabonában kapják, az így kapott gabonából; k) aki gabonában fizetendő életjáradé­kért ruházta át mezőgazdasági ingatla­nát, a természetben kapott gabonából; A vámőrlési jogosultság megálla­pításánál mezőgazdaságnak kell te­kinteni a szántó-, a kert-, a rét-, a szőlő-, a legelő- és az erdőgazdál­kodást. Állandó mezőgazdasági alkalmazottnak kell számítani a szoros értelemben vett konvencíós gazdasági cselédeken kívül a gazdaságban alkalmazott gazdatisztet, erdőmérnököt és egyéb erdészeti személy­zetet, ispánt, vincellért, gépészt, gépko­csivezetőt. belső cselédet, nyugdíjat vagy keqydíjat élvező ilyen volt gazdasági al­kalmazottakat és hátramaradottaikat, to­vábbá az egy gazdaságban alkalmazott konvenciós iparosokat. A vámőrlésre jogosult családtag­jainak és belső cselédeinek számá­ban beálló évközi változásokat 8 nap alatt be kell jelenteni. A vámőrlésre jogosult a vámőrlési ta­núsítványon feltüntetett mennyiségből az 1941. év július—december hónapjaiban az egész évre engedélyezett gabonamennyi­ség felét, az 1942. év január—március hónapjaiban egynegyed részét, április— június hónapjaiban pedig ugyancsak az egész évre engedélyezett gabonamennyi­ség egynegyed részét őröltetheti meg. A gabonalap vámőrlési tanúsítvány című rovataiba a malom a vámőrlés al­kalmával köteles bejegyezni az őrlés ide­jét, az őrlésre behozott gabonamennyi­ség tisztítás előtti súlyát és a vámfel- jegyzésí könyv sorszámát. A bejegyzést a malom tulajdonosa (bérlője) vagy meg­bízottja aláírással és a malom bélyegző­jével köteles ellátni. Vámőrlés alkalmával a malom köteles a vámfeljegyzési könyvnek a „vámőrlési jogosultsági igazolása“ című rovatában a gabonalap nyilvántartási számát és a gabonalapot kiállító község nevét feltűn­tetni. Aki a rendeletben foglaltakat megszegi vagy kijátsza, pénzbüntetésen kívül két hónapig, háború esetén hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A ga­bonát és lisztet pedig, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. Dr. Káinok)} István s. k. polgármester. (113.) Nyomtatta az Egyházmegyei Szent János-Nyomda, Eger. — Felelős nyomdaigazgató: Radll Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom