Eger - napilap, 1941/2

1941-12-27 / 203. szám

1941. december 27. EGER ő HÍREK — fiz egri gyóggszertársk éjjeli szolgálata. December 27-én szombat déltől 1912 január 3-án estig: Irgalmasrend gyógyszertára. — Kinevezés. Maros-Torda vár­nagyé főispánja Keller Gyula közép­iskolai tanárt főlevéltárossá nevezte ki. A kitűnő képességű fiatal tanár az egri ciszterci gimnázium jeles növendéke volt s kiuevezése osz­tatlan örömet keltett, annál is in­kább, mert így mind szorosabbá vá­lik Dobó városa és a székelyföld fiainak lelki kapc;olata és érzelmi egysége. — Időjárás. Az Időjárási Iatézet egri állomása jelenti: Egerben m& reggel —11 fokot mértek. A teg­napi legmagasabb hőmérséklet 0.1 fok, a legalacsonyabb—8 8 fok volt, a talaj mentén ma hajnalban —14 fokot mutatott a hőmérő. A légnyo­más 747 mm. — Kinevezés. Vitéz Ghiczy Béla, aki mint az egri járás gazdasági felügyelője igen értékes munkát végzett a járás mezőgazdasága és állattenyésztésének fejlesztése kö­rül, amíg a földművelésügyi minisz­térium belső szolgálatra nem osz­totta be, szépen ívelő pályájának újabb jelentős állomásához érkezett: a földművelésügyi miniszter a M. Kir. Országos Gazdasági Munka- közvetítő Hivatal vezetésével bízta meg. — fiz Angolkisasszonyok nö­vendékei karácsony másodnap- jáo a lajosvárosi templomban énekeltek. Pénteken, karácsony második ünnepnapján a lajosvárosi templomban délelőtt a szentmisén szép énekszámokkal működtek közre sz Angolkisasszonyok leánynevelő intézetének növendékei. Nemcsak az ünnep mély áhítatát emelte a leá­nyok csengő éneke, hanem hálás érzéseket keltett az egész lajosvá­rosi lakosság lelkében. — Tisztújító közgyűlést tar­tott az Egri Polgári Asztal- társaság. Vasárnap délután a ta­gok nagy érdeklődése mellett tar­totta évi közgyűlését az egri Pol­gári Asztaltársaság. Seress László elnök megnyitó beszédében ismer­tette az egyesület évi működését. Istenbe vetett hittel munkálkodott az Asztaltársaság és segélyt nyúj­tott a hozzáfordulóknak. Mázsa Pál részletes jegyzői jeieutése és Far­kas János pénztárnok jelentése után megadta a közgyűlés a felmentvényt, majd Ivánszfcy Lajos örökös tiszte­letbeli elnököt borelnöknek kérték fel és vezetése alatt megtartották az egyesület tisztüjítását. A köz­gyűlés egyhangúlag újból Seress Lászlót választotta meg elnökké, és Grenda Andort alelnökké. A többi tisztségekre is az eddigi tisztviselő­ket választották meg, csupán a választmányt egészítették ki új tagokkal. Hirdessen az „EGER“-ben ! 30 éve fennálló kárpitos- és bútorüzemünkben minden igényt kielégítő BÚTOROKAT. úgymint: ebédlő, háló, kombinált------------- —_------1 úri szobákat, konyha-bútorokat LEGSZO LIDABB ÁRBAN VÁSÁROLHAT. Nslf§¥ Választék S "i rendszerű Losonczy-féle szaba­— .....................—__ dalmazott kétszemélyes rekamier k é s ágyfotelek, gyermek mély- és sportkocsik. m KÁRPITOS MUNKÁK JAVÍTÁSÁT VÁLLALJUK. BARANYAY é. LOSONCZY kárpitosmesterek bútorüzeme Eger, Széchenyi u. 25. szám. # Telefon: 369. Takarékossági hitel. — Kinevezések a MÁV nál. Szőke József, Villányi Géza, Szabó Jenő, Szentendrei Sándor és Hajnal Gábor éretts. nb. áll. felv., illetve éretts. üz. st. sdíjasokat forgalmi napidíjasokká minősítette át a MÁV Igazgatósága. Ugyancsak átminősí­tette Hevesy Kornél éretts. órabér- átalányost forg. napidíjassá. — Üzemi baleset bármely pil­lanatban előfordulhat minden gyár­ban, malomban, vagy műhelyben. Baleset érheti nemcsak az üzemi munkást, de az ott tartózkodó ide­gen személyt is. A tulajdonos súlyos felelősséggel és gyakran nagy anyagi kártérítéssel tartozik a sérült sze­mélynek, sőt a baleset folytán be­következett halál esetén hozzátar­tozó járadék fizetésére is kötelez­hető. Mindezen terheitől mentesül azonban az üzem tulajdonosa az üzem-szavatossági biztosítás kötése által. Úgy erre vonatkozólag, mint mint minden biztosítási ügyben fel­világosítást nyújt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság helybeli főügynöksége: Eger, Jókai-u. 5. sz. — fi temetőbe kézbesítette a koszorút a csomagpostás. A magyar királyi postán csak a fel nem adott levelek vesznek el. Ez a a megállapítás közmondássá vált a magyar posta és a magyar postás lelkiismeretességéről. Érdekes tör­téneteket lehetne megírni egy-egy helytelenül címzett levél, vagy cso­mag útjáról, amely az elégtelen és rossz cimzés ellenére is megérke­zett a címzetthez. Egerben is meg­történt már, hogy keresztrejtvény­ben írták meg a címzett nevét. Az egri pőstán megfejtették a kereszt- rejtvényt és kézbesítették a levelet. Borítékát a budapesti postamúze­umban őrzik. Az elmúlt napokban finom dobozba csomagolt drága ko­szorú érkezett Budapestről az egri postára. A címzésen előkelő név volt és utána csak ennyi: „Eger, Grőber- temető, családi sírbolt“. A csomag­kézbesítő postás annak rendje-módja szerint kivitte a csomagot a Grőber- temetőbe, s a koszol út odahelyezte szépen a megnevezett halott sírbolt­jára. A szállítólevelet azonban alá kellett írnia a címzettnek. A meg­boldogult címzett nem írhatta alá, ezért a postás a sírkő felirataiban keresett olyan egri nevet, amely a hozzátartozók kilétéről útbaigazítást adhatott. Meg is találta és este hét órakor jelentkezett az illetőnél, aki köszönettel igazolta kézbesítést. Nem fűzünk ehhez semmi megjegy­zést, az eset önmaga beszél leg­szebben a magyar postás kötelessé­gen felülálló lelkiismeretességéről. — fiz ünnepek idegenfor­galma élénk volt Egerben. Az ünnepek idegenforgalma az idei ka­rácsony alkalmával is élénk volt. A Koronában telt ház mutatta azok­nak a vendégeknek ragaszkodását, akik évek óta minden karácsonyt Egerben szeretnek eltölteni család­tagjaikkal együtt. Igen sok ven­dégnek nem is jutott szoba. * Bővérű, kövér egyéneknek, köszvényes betegeknek és aranyérben szenvedőknek reg­gelenként éhgyomorra egy-egy po­hár természetes «Ferenc József* keserűvíz, biztos, alapos és mégis kíméletes hashajtó hatása következ­tében, gyakran igen jó szolgálatot tesz. Kérdezze meg orvosát! — Öt pengőért adta a rizst, pengőért a nullás lisztet Lő- rincz Béla fűszerkereskedőt (Malom utca 6. sz.) őrizetbe vette a rendőr­ség és átkisérte az ügyészségre, mert 5 pengőért adta a rizs kilóját és pengőért a nullás lisztet. — Ajándéknaptár helyett jó­tékonyság. A vendéglátóipar kö­zös elhatározásból az idéu — a ta­karékosságot követelő helyzet mi­att — nem ad ajándéknaptárakat. Az e célra szánt összegeket jóté­kony célra ajánlották fel. Az Eger panaszkönyve Hogyan helyezkedjünk el a templomban? Kaptuk a következő levelet: Nagyságos Főszerkesztő Úr! Szóvá kell t nnem az Utóbbi hó­napok tapasztalatai nyomán a temp­lomba járó közönség érdekében egy rossz egri szokást. Nemcsak teg­nap, de máskor is előfordult, hogy a ferencesek templomában a fél- tizenkettős, a minoriták templomá­ban pedig a tizenkettős misére na­gyon sokan nem tudtunk bejutni, mert a közönség nagy része a be­járatnál helyezkedett el és a tömött sorokon nem lehetett áthatolni, hogy a szentmisét hallgathassuk a temp­lom belsejében, ahol kényelmes ülő és álló helyek álltak még rendelkezésre. Intézkedést kérnénk arra, hogy a közönség ne zárja el áthatolhatat­lan sűrű csoportokkal az istenhá­zának bejáratát, s közben üresen marad a templom középső része, hanem vonuljanak előbbre az ér­kező hívek és hagyják szabadon a bejáratot az érkezők részére. Még egyet: ott, ahol a himnuszt éneklik a szentmise végén, mint pl. a minoritáknál, a t. hölgyek és férfi hívők tiszteljék annyira a nemzeti imádságot, hogy ne induljanak el a himnusz befejezése előtt a temp­lomból. Őszinte tisztelettel: (Aláírás.) IRODALOM Horváth Bichárd: Rz örök ember. (Elmélkedések) Szent-István-Társulat kiadás, 1941. 256 lap. Horváth Eichárd tudományos indulása után immáron negyedik kötettel lepi meg olvasóit. Ez a könyv a lélek magányai fölött vir­rasztó szív. „Ki vagy? Ember vagy, s mint minden ember, titok", — ezzel indul meg a beköszöntő, ezt lehetne a Kötet jellemzésére mondani. A szerző ráhajol erre a lélekre, hall­gatja titkos rezdüléseit. Kérdései úgy tolulnak szeme elé, mint a magányos órák gondolatfakasztó csöndje, hogy aztán nagyon mélyről adjon rájuk feleletet a szerző. A „vérző órák“ különös fényű csöndje ez a kötet: benne harangoz a lélek ezernyi színe, vihara. A ro­hanó időben észre sem vesszük, ahogy elsuhannak mellettünk az órák, a napok, az évek, nem érünk rá hosz- szasan foglalkozni önmagunkkal. — Jobban szeretjük az ilyen rövid villanásokat, mélyből fóltörő gon­dolattömböket, amelyeken fölmeleg­szik az ember szíve, lelke megdöbben a hétköznapok egyformaságában, s egy-egy percre ráfelejtkezik ön­maga kínzó kérdéseire. Éppen ezért könyve felüdülés, megpihenés a min­dennapok száguldásában. Ezért nem zárt közönséghez szól, papok éppoly lelki megrendüléssel olvashatják, mint más világnézetű sőt másvallásuak is ; talán ezt akar­ja hangsúlyozni a címben is: Örök ember. Mert hisz minden meggyő­ződésen, állásfoglaláson keresztül csillog valami, ami mutatja, hogy testvérek vagyuak: emberek, akik­nek lelke fönséges titok. Nyelvén a tűnődő értelem fénye ragyog, s ezt az értelmi fényt egyéni zamattal folyja körül meleg liraísága. Tömö­ren sokatmondó. A könyv mindenkinek mond va­lamit, ha mást nem: megdöbbenti, elgondolkoztatja. S lehet-e ennél többet könyvről mondani ? ! (Dr. Á. J.) Aranyat, ezüstöt Äk6s Csapó, őramüves!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom