Eger - napilap, 1941/2
1941-12-27 / 203. szám
ÄRA 12 FILLÉR Eger, LIT évfolyam, 203. szám. ♦ Szombat ♦ Trianon 22, 194L december 27, ÍLÓFIZBTÉSI DÍJ: igg hónapra 1 pengő SO f, \U évre 4 P, félévre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KI ÄD0 HIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. A nemzed egység hitvallása Abban az ünnepi órában, mikor a magyar törvényhozás felsóháza elfogadta a Délvidék visszacsatolásáról szóló törvényjavaslatot, Bár- dossy László miniszterelnök, állambölcseleti igazságoktól súlyos beszédben tett hitet újból és ismételten a nemzeti egység mellett. Elmondotta, hogy a nemzetek életében nincsenek véletlenek, a történelem nem események és állapotok holt egymásutánja, hanem folytonos és szakadatlan küzdelem a nemzet lényének, hivatásának és küldetésének megvalósításáért. Költői hasonlattal élve, azt mondotta a miniszterelnök, hogy a nemzet olyan, mint a folyó, amely hol meredek sziklák között tör magának utat, hol boldog, termékeny, daloló partok között terül szét. De — fejtette ki tovább Bárdossy László — hiba volna azt gondolni, hogy ez az életszemlélet fatalizmus, hogy tehát a nemzetnek tétlenül kellene várni és nézni, merre ragadják az események hullámai. Nem így van. A nemzet élete — mondotta, — igenis felelősségteljes küzdelem, mindig megújuló lendület valami magasabb, valami jobb, valami igazabb felé. Az a nemzet, amely nem így él, nem is érdemli meg ezt a nevet. Küzdeni, eredményeket elérni, széteső, sőt széthúzó erőkkel lehetetlenség. Különösen bűn is az erők egyesítéséről nem gondoskodni veszedelmek esetén. Ezt a bűnt követték el a nemzetek — velünk egyetemben — 1918-ban. Vétettek az ellen a legfőbb parancs ellen, hogy a veszély, a megpróbáltatás pillanatában mindenekelőtt a nemzet egységét kell megőrizni. Húsz esztendeig vezekeltünk azért, mert ezt a bűnt elkövettük. Okulnunk kell belőle a jövőre nézve. Mert százszor jaj annak a történelem ítélőszéke előtt, aki jobban gyűlöli politikai ellenfelét, mint amennyire szereti hazáját. A klasszikus állambólcselónek ezt a tételét juttatta eszünkbe Bárdossy Lászlónak a nemzeti egységről kifejtett hitvallása. Azt, hogy nekünk itt ezen az ősi földön, amelyet Trianonban feldaraboltak és amelynek immár negyedik darabja tér vissza, nem szabad ügy élnünk, mint az erdők vadjai, amelyeket csak a zordon tél kényszere terel egy falkára, a gondtalan nyár azonban ismét szétszór. Mi ezt a fényűzést nem engedhetjük meg magunknak soha, különösen pedig ma, amikor, ha nem is éljük a zord telet, de nem dicsekedhetünk gondtalan életet nyújtó örök nyárral sem. Körülöttünk ég a világ, készül az uj Európa, amelynek körvonalai immár ki is bontakoznak. Ezért int a miniszterelnök arrs, hogy nekünk ebben a világviharban össze kell tartanunk, meg kell fognunk egymás kezét a társadalmi osztályokon innen és túl és nemc-ak mondanunk, hanem éreznünk és tettel megvalósítanunk kell azt, hogy jóban és rosszban egymásrautalt testvérek vagyunk. Össze kell fognunk, mert az új Európában csak egész és erős nemzeteknek lesz helye. Az öröm óráiban is gondolnunk kell arra, hogy súlyos kötelességek teljesítése előtt állhatunk bármely pillanatban. Az a gyűlölködő politika, amely magyar és magyar között minden összekötő hidat feléget és a nemes ellenfélből szikrázó tekintetű, kése nyelét szorongató, ugrásra kész ellenséget formál, valóságos sírásó munkát végez, de legalább is hasonló a szúhoz, amely a költő szerint a legerősebb tölgy gyökereit is megőrli. A magyar a történelem bizonysága szerint igazán erős mindig csak akkor volt, amikor ezt az erőt a nemzeti egységből tudta meríteni, őrizzük tehát ezt az egyetlen olyan összeforrást, amely egyedül a miénk és amelynek bőségét, vagy szűkösségét mindenkor mi magunk szabályozhatjuk. A pápa karácsonyi szózata. A pápa a karácsonyi ünnepek alkalmával rádióbeszédet mondott, amelyben először rámutatott a háború okozta kegyetlenségek erkölcsi és anyagi pusztításaira, majd kiemelte, hogy a mostani események alapvető oka abban a tényben rejlik, hogy a világ eltévedt a vallási elvektől. Nem a katolicizmus volt az, amely nem töltötte be hivatását, hanem azok az emberek, akik a tisztán anyagi és mechanikus civilizáció keretében fellázadtak az Isten ellen. A pápa ezután kijelentette, hogy nem a technika haladását ítéli el, amely Isten ajándéka, hanem azt a lelkületet és irányzatot, amely a technikai haladást felhasználja. Az egyedüli orvosság a hithez való visszatérés, amely alkalmas arra, hogy gátat vessen egyrészt a szabadsággal, másrészt a hatalommal való visszaélők elé. A továbbiakban a pápa rámulatott azokra a nehézségekre, amelyeket le kell majd küzdeni a háború utáni újjáépítés éédekében. Felszólított valamennyi gondolkodó embert az erkölcsi törvény egyetemleges megtartására, az igaz és tartós béke, valamint az erkölcsi elveken A japán csapatok győzelmes előnyomulása után a város angol parancsnoka harmadszori felszólításra feladta Hongkongot. Hongkong el- estével kapcsolatban megállapítják a tengelyhatalmak lapjai, hogy a szigettel a keletázsiai angol politika egyik alappillére veszett el. Churchill angol miniszterelnök az amerikai szenátusban beszédet mondott, amelyben foglalkozott az angolszász népek háborús helyzetével. Megállapította, hogy az angolszász hatalmaknak nagy veszteségeket kellett elszenvedniük s még súlyos épülő új rend megalkotására, melyeket több pontban foglalt össze. A Szentatya végül azt az óhajt fejezte ki, hogy bár csak közel lenne az a nap, amikor az emberek új rendjének bölcsője felett felragyogna a betlehemi csillag. Befejezésül atyai áldását adta a világ valamennyi katolikus és nem katolikus népére, valamennyi harcoló katonára és valamennyi szenvedőre. Ez a tény annál fájdalmasabb lehet az angoloknak, mert ennek a fontos pontnak a visszaszerzéséről szó sem lehet. Erre nincs remény, mart a japán haderő sikerei évszázadokra szóló ujjárendezést visznek végbe a Csendes Óceánon. időkre vannak kilátásaik. Bizonyos területek elvesztésével is számolni kell még. Az angolszász hatalmak csak 1943-ban lesznek abban a helyzetben, hogy nagyobb szabású támadó hadműveletet kezdjenek. Ä Fülöp-szigetek fővárosából kivonultak az amerikai csapatok A Fülöp szigetek fővárosát, Marillát nyílt várossá nyilvánították az amerikai hatóságok és onnan az amerikai haderő csapatai páncélko- kocsijaíkkal együtt kivonultak. A várost a kormányzóság elhagyta. A japán repülők a karácsonyi ünnepek alatt szabadon szálltak Manilla felett és röpcédulákat szórtak le a lakosságnak. A megmaradt amerikai hajóhad utasítást kapott, hogy hagyja el a Fülöp szigeteket Singapore vagy Holland-Iudia irányába. Singapurban kimondották a «fehérek» és a «színesek» egyenlőségét Singapur kormányzója, E. A. Per- cival, az angol gyarmati történelemben hallatlan intézkedést hozott nyilvánosságra: kimondotta a fehér és a színes civil lakosság egyenlőségét. Míg Singapurban ilyen átértékelés történik, a Bengáli-öböl másik oldalán, Indiában, még mindig az erős kéz módszerét hangsúlyozzák az angolok. Ennek jellemző esete Wavell New-Delhiben tett nyilatkozata. Véleménye szerint az indusok elleni „idegháború“ veszélyeztetheti a hadigazdálkodás termelő- képességét. „A sorozóirodák iránti érdeklődés is megcsappanhat. A kormány éberen őrködik“ — fűzte hozzá Wavell. Ez az a bizonyos hagyományos frázis, amellyel az indiai terrorhadjáratot be szokták vezetni. Hongkong elestével a keletázsiai angol uralom egyik fontos alappillére semmisült meg Az angolszász hatalmak csak 1943-ban tudnak támadást kezdeni Megtartották az Egyesült Államok leafelsőbb haditanácsának újabb ülését es tengerészeti kérdésesről volt szó, a termelési és ellátási kérdések háttérbe szorultak. Roosevelt és Churchill jelenlétében tegnap tartották meg az Egyesült Államok legfelsőbb haditanácsának második ülését. Az ülésen katonai
