Eger - napilap, 1941/2
1941-12-23 / 202. szám
2 E G E E 1941. december 24. I ,AW'vh KRYPTONFÉNYES KARÁCSONYT tése is zavartalan lesz, a sertések összeiratása, a sertéslapok bevezetése, valamint zsír és szalonna ösz- szevásárlása révén. A zsírjegyeket is országosan vezetik be, de erre csak akkor kerül sor, ha a minisztérium biztosítani tudja a beváltást. A zsírprobléma megoldását megkönnyíti a fehérmarba, csontjából ételzsírt előállító lehetőség. Megfelelő korszerű gépekkel évente jó néhányszáz vágón előállítása nem fog nehézségbe ütközni. A miniszter beszéde végén hangsúlyozta, hogy gondoskodni fog a sorbanállás megszüntetéséről. Kik lettek a városi képviselőtestület legtöbb adót fizető tagjai 1942-re Eger, december 24. I legutóbbi ülésében megállapította, Eger város képviselőtestülete | hogy kik lesznek adóösszegük alapján a közgyűlés tagjai az 1942. évre. A képviselőtestület a virilisek névsorát a következőkben állította össze: Rendes tagok: Dr. Szmrecsányi Lajos 14914 P, dr. Dálnoky Nagy Zoltán 11531, Gönczy Árpád 9619, dr. Csanády László 6844, Nagy Péter 6354, Szajlay Sándor 6139, Steinhäuser Ágoston 4743, Erdey Miklós 4181, özv. Ruzsin Bertalanná 4078, dr. Lipcsey Péter 3916, Fehér Aladár 3835, Braun Károly 3748, dr. Petro Kálmán 3680, vitéz Kánya Nándor 3631, Kriston Endre 3464, dr. Petravich Gyula 3385, vitéz Subik Károly 3349, Wágner József 3251, Meyer Béla 3241, Dutkay Pál 3233, Venczell Ede 3233, Nagy László 3104, dr. Czobor Imréné 3060, Baráczius József 2887, Frindt Jenő 2887, Práff Nándor 2820, Steinhäuser István 2504, Hollósy Tivadar 2503, vitéz Vereczkey Lajos 2449, Beniczky Miklós 2362, Ringelhann Béla 2320, Kiss Endre 2292, dr. Mészáros Béla 2252, dr. Ivánovich Emil 2252, Tassy József 2008, özv. Kuczora Ferencné 1950, Mayer András 1900, Válent Miklós 1865 P. Póttagok: dr. Kertay Sándor 1844, dr. Sír Lajos 1833, özv. Müller Ferencné 1813, dr. Horváth Mihály 1805, Károly János 1794, Radii Károly 1776, Mile Kálmán 1775, Juhász Pál 1745, dr. Besznyák István 1693, dr. Gedeon Gyula 1697 pengő adóval. A képviselőtestület felszólította Szajlai Sándort és Wágner Józsefei, akik választott tagjai is a közgyűlésnek, nyilatkozzanak, melyik tagságukat tartják meg. Eger hölgytársadalm fásával karácsonyi s ajándékozta meg hozzáts Hétfőn délután osztot Eger, december 24. Eger város hölgytársadalma dr. Hedry Lőrincné, Heves vármegye vöröskeresztes önkéntes főápolónője vezetésével meghatóan szép és nemes akciót szervezett a hadba- vonultak hozzátartozóinak karácsonyi megajándékozására, az Országos a az ONCsA fámoga- szeretetcsomagokkal a hadbavomiltak (Hozóit ták ki az ajándékokat Nép- és Családvédelmi Alap támogatásával. Az akció előmunkálataiban, a helyszíni környezet-tanulmányok elvégzésében és a kiosztásban a főispánné felkérésére Okolicsányi Imréné, uzoni Kováts Károlyné, vitéz Szepsy Béláné, Molnár Lászlóné, dr. Hodonszky Gézáné, Magyarország legrégibb biztosító intézete a Trieszti Általános Biztosító Társulat Teli 213 egri főügynökségének irodáját A biztosítás minden ágaVállöv V 11 Q zatában elvállal biztosi- VI ■ SZClUS&y ÉA* Uh vb tásokat. oooooooooooo sz. alá helyezte át. Megújítottak egy szép templomot Az Eger pataknak az Alföld felé szélesedő völgyét hosszú dombsorok kísérik kanyargó útján, a magas, hegynek is beillő emelkedések lassan halmokká változva olvadnak bele a nagy magyar síkságba. Eger ősi, sok dicsőséget látott bástyáin állva, ha szemünk dél felé tekint: a zöldelő völgy utolsó halmainak egyikén, nem is messze alattunk terül el az első község, Kistálya, — mai nevén Andornaktálya — apró házaival és kiemelkedő karcsú templomával. A templomot az 1941. év folyamán teljesen restaurálták és az így karbahelyezett építmény ma Eger környékének egyik legszebb művészeti emlékévé vált. Már a templom helyének kiválasztása is mutatja, hogy a falak építtetője művészi meglátással, nagyvonalúan gondoskodott a megfelelő elhelyezésről: a kis dombtetőn álló épület, magas tornyával a szint- különbség miatt még inkább az ég felé mutat. A környezet nagyban emlékeztet a közeli felnémeti, eger- baktai, stb. templomok elhelyezésére és mutatja azt, hogy Istennek ezeket a hajlékait egy Valakinek intésére emelték rég elporladt, szorgalmas munkáskezek. Valóban, az andornaktályai templom egyike azoknak, amelyeknek építése Eger halhatatlan emlékű, XVIII. századi legnagyobb püspökének, gróf Esterházy Károlynak nevéhez fűződik. A tökéletesen kicsiszolt ízlésű, a művészetek iránt különös vonzalommal bíró püspök minden alkotása magán viseli a nagy mecénás kézjegyét: tökéletes arányok, teljes stílusegység, nem túltengő, de kifogástalan díszítmények és legszakszerűbb kivitel a jellemzői gróf Esterházy Károly sokszor kisebb igényű alkotásainak is. Az andornaktályai templom is nem méreteivel, de alaprajzának, belső tél-hatásának, majd külső arányainak meglepően jó voltával, szép homlokzataival rögtön mutatja, hogy itt építtető és építész tökéletesen együttdolgozva, művészit alkotott. Gróf Esterházy Károly fennmaradt nagyszámú építményeinek legzseniálisabb tervezője szerte a nagy egyházmegyében, az 1764. évtől kezdve az 1780. év végén bekövetkezett halálá'g fellentháli Fellner Jakab építész volt. Az egri Líceum épületén kívül rengeteg építés fűződik nevéhez : sok egyházi épület és pompásabbnál pompásabb templomok dicsérik tudását. Fellner működése korszakot jelent az egyházmegye művészettörténetében. A XVIII. századi magyarországi barokk építészet egyik legérdekesebb korszakába esik működési ideje. Művészetét eleinte a barokk szerkezet nagyszerűsége mellett a minden szimetriával szeszélyes játékot űző, de nála azért finom mérséklettel alkalmazott rokokó cirádák jellemzik. Később, az 1774— 1778. évek között, — valószíuűen megbízójának, Esterházy püspöknek behatására — díszítő stílusa alkalmazkodik az akkor „antik“ és „új stílus“ jelzőkkel illetett XVI. Lajosféle építési irányzathoz. Ám Fellner tehetségét bizonyítja, hogy úgy a korábbi, mint a későbbi stílusárnyalatok közepette is alkotásain mindenütt keresztül tör: minden épülete elárulja a szakértő szemnek, hogy ugyanazon agy és kéz pompás munkája volt. Az andornaktályai templom tervezőjére vonatkozóan okmányszerű bizonyítékot eddig nem ismerünk ugyan, de hogy ez is Fellner alkotása, ahhoz szinte kétség sem fér. A templom építése az 1770-es évek elejére eshet, mert a bejárati kapu zárókövén az 1779 év jelzi már az építkezések nagyobb részének befejezését. Ebben az időben javában folytak még az egri Líceum munkái, Fellner irányítása mellett, — kézenfekvő tehát, hogy a közeli falu kis templomát is ugyanezen művész irányította. Ezen meggondolásokon felül azonban még bizonyítóbb az a hasonlóság, amely az andornaktályai templom és Fellner egyéb alkotásai között mutatkozik! Hogy egyebet ne említsünk, a főhomlok-
