Eger - napilap, 1941/2

1941-12-19 / 199. szám

Eger, Lll. évfolyam, 199. szám Ä b ä 8 fillér ♦ Péntek ♦ Trianon 22, 1941. december 19 előfizetési díj i ?gg hónapra 1 pengd ?0 f, Vi évre 4 P, fél­ívre 8 P. Egges számi Hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. Ä milliárdos törvényjavaslat Báró BáDffy Dániel földmivelés- igyi miniszter a múlt héten ter­esztette be a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló hatalmas törvényjavas- atot, amely egy második milliárdos jrogrammal mozdítja elő az egész )rszág fejlődését. Nagy koncepciójú, hatalmas mű ez a törvényjavaslat, ímely 8 fejezetre és 41 szakaszra )szlik. Az első fejezet általában a mező- )azdaság fejlesztésének irányáról és módszereiről szól, megállapítva azt, logy a magyar föld termő erejének jövelése, a mennyiségi és minőségi termelés fokozása, a nemzeti jöve­delem szaporítását célozza. A kö­vetkező fejezetek részletesen ismer­tetik azokat az eszközöket, amely- lyel agrárkormányzatunk a nagy célokat kimunkálni kívánja. Igen aagy súlyt helyeznek a jövőben a mezőgazdasági ismeretek általáno­sítására. Főiskolákká épitik ki a gazdasági akadémiákat, valamint a kertészeti akadémiát s ezekben az intézményekben négy éves lesz a tanulmányi idő. Gondot fordítanak a középfokú gazdasági tanintéze­tek, gazdasági szakiskolák, téli gaz­dasági iskolák, vándoriskolák, női háztartási és gazdasági iskolák és tanfolyamok számának megfelelő szaporítására. A cél az, hogy a legszélesebb mezőgazdasági népré­tegek részére a szakismeretek meg­szerzése az egész országban könnyen lehetővé váljék. A földmivelésügyi miniszter, a belügyminiszterrel egyetértőleg a javaslat értelmében kötelezheti a községeket, városokat, hogy gazda­sági szakiskolák létesítésére díjmen­tes telkeket bocsássanak rendelke­zésre. Kiépítik a kisérletügyi intéz­mények rendszerét is. Egészen nagyjelentőségű az a ked­vezménysorozat, amellyel a kis- és törpebirtokosokat vonják be a kí­sérleti tevékenység körébe. Az e mun­kába bevont gazdák bizonyos ter­mények termelésére és állatok te­nyésztésére olyan szerződéseket köt­hetnek, amelyek biztosítják a kísér­letekkel járó költségek megtérülését. A kiváló eredménnyel dolgozó kis­gazdák birtokait mintagazdasággá lehet nyilvánítani s a mintagazda­ság birtokosa elsősorban részesül a javaslatban biztosított kedvezmé­nyekben és állami támogatásokban. A továbbiakban a javaslat megszabja a kísérleti szőlőtelepek és kísérleti gyümölcsösök létesítésének kereteit. A harmadik fejezet a kedvez­ményekről szól. Felsorolja, hogy kik milyen esetekben részesíthetők ideiglenes földadómentességben. Na­gyobb költséggel járó talajjavításra (szikjavitás, meszelés, sáncolás) olcsó hitelt, segélyt biztosít a törekvő gazdának a javaslat. Figyelemre- méltóan örvendetes az a rendelke­zés, amely a kedvezményekből teljes mértékben kizárja a zsidókat. A negyedik fejezet a mezőgazda- sági termelés rendjének biztosításá­ról szól , kimondja, hogy minden birtokos köteles a közérdek és az okszerűség követelményeinek meg­felelő gazdálkodással beilleszkedni az ország általános mezőgazdasági termelési rendjébe. Ha a birtokos határidőn belül az észlelt káros ál­lapotot meg nem szünteti, akkor birtokát hasznosítás céljából meg­felelő képzettségű olyan gazdálko­dónak lehet átadni, akinek kellő gazdasági felszerelése van. A mi­niszter egyébként megállapíthatja egyes növény és gyümölcsökre, vala­mint fajtákra, továbbá állatfajtákra a termelési, illetve tenyésztési vi­dékeket. Az ötödik fejezet a mezőgazda- sági termelés és értékesítés megszer­vezéséről szól, a hatodik a végre­hajtásra hivatott szervezetek felállí­tásáról intézkedik, míg a hetedik és nyolcadik fejezet a büntető és vegyes rendelkezéseket alkalmazza. A törvényjavaslathoz terjedelmes in­dokolás kapcsolódik, amely részle­tes megokolását adja a javaslatban lefektetett elveknek és céloknak. Szombaton tartja utolsó idol közgyűlését a város képviselőtestülete Eger város képviselőtestülete szombaton, december 20-án, délután 4 órakor tartja ezévi utolsó közgyűlését a városháza nagytermében. A közgyűlésen megállapítja a képviselőtestület a legtöbb adót fize­tők névsorát. Újjáalakítja az állandó választmányt és a különböző bizott­ságokat. Kölcsönt vesz fél a zsír tartalékolásra és egyéb közellátási célokra és szerződést köt az érseki uradalommal a város zsirellátása érdekében. Jelentésemet ismét a részvét be­jelentésével kell kezdenem. Novem­ber 23-án ugyanis elhunyt Bazsó Tivadar hevesi lakos, földbirtokos. Az elköltözött nemcsak érdemes tagja volt a törvényhatósági bizott­ságnak, hanem korábban tényleges tisztviselője is. Mint ilyen minden­kor odaadó buzgalommal szolgálta a közérdeket. Emlékét kegyelettel őrizzük. Jelentem, hogy a félévben elhunyt törvényhatósági bizottsági tagok megüresedő helyeit már csak rész­ben lehetett betölteni, mert az egyes kategóriákban behívható pót­tag nincs. A közigazgatási bizottság tagjai fele részének megbízatása a folyó év végén megszűnik. A bizottságból kilépő Dutkay Pál pápai prelátus, apát kanonok, érseki általános helytartó úr magas korára való tekintettel nem óhajtott tovább tagja maradni a bizottságnak. Dutkay Pál Öméltósága 1906 jan. 1-től, tehát 36 éven keresztül volt Heves vármegye közigazgatási bi­zottságának mindenkor tevékeny tagja. Magas egyházi és közjogi méltó­ságának fényétől csak szélesKörű, hatalmas tudása és látóköre, munka- és ügyszeretete, kötelességérzete, a gyengébb mindenkori védelme és nemes, de méltóságteljes egyszerű­sége sugározta be jobban bizott­ságunkat. Amikor a nemes értékek elvesz­tése fölött érzett őszinte sajnálko­zással, de a tisztes kor iránti hálás elismeréssel köszönöm meg Öméltó­ságának 36 évi közérdekű munkás­ságát, kérem a Gondviselést, hogy áldó kegyét a jövőben sem vonja meg tőle; éltesse erőben és jó egészségben, hogy törvényhatósá­gunk még sokáig vallhassa őt ma­gáénak. Az egri kir. törvényszék elnöke a közigazgatási bizottság albizott­ságába dr. Skultéthy Ödön és dr. Bereczky György kir. törvényszéki bíró urakat küldötte ki. Felhívás az Erdélyi Nyereménykölcsön jegyzésére A keleti és erdélyi országrészek viszonyainak javítása és az ott lakó magyar véreink sorsának jobbra- fordítása érdekében a kormányható­ság száz miilói pengő névértékben úgynevezett erdélyi nyereményköl- csönt bocsájtott ki. A jegyzési idő december 23-án zárul. A kötvény évi 4°/o mellett kama­tozik, a tőkét törlesztéses sorsolás útján 20 év alatt minden résztvevő visszakapja. A kedvező feltételektől eltekintve a kitűzött nemes cél el­érése érdekében kérem a vármegye közönségét, hogy a kötvények le­jegyzésében anyagi erejükhöz mér­ten minél számosabban vegyenek részt. Vizsgálatok a vidéki közigazgatásnál A hó folyamán általános ügyke­zelési vizsgálat tartottam öt főszol­gabírói hivatalban. Vizsgálataim során meg kellett állapítanom, hogy a járási főszolgabírák a legnagyobb erőfeszítéssel és nehézségek között látják el a felelősségteljes munká­jukat. A nehézségek eredő okait abban kell látnom, hogy egyrészt a kötött élelmiszergazdálkodással kapcsolat­ban munkakörük erősen megnöve­kedett, a rendkívüli idők új felada­tokat tűznek ki számukra, amikkel sokszor csak idegekre menő nehéz­ségek árán tudnak megküzdeni, másrészt tagadhatatlanul erősen szerepet játszik a hivatalaikban elő­állott létszámhiány. A munka mennyiségével csupán a minőség rovására lehet meg­küzdeni. Mindezek dacára komolyabb ész­revétel sehol nem merült fel, sőt azémélgi kérdések Háromezer pár lábbelit kapott a uármegye mezőgazdasági lakossága A közigazgatás munkaterhelését végsőkig fokozta a közellátási szolgálat A vármegye közigazgatási bizottságának ülése havi ülését, amelyen dr. Szabó Gyula vármegyei főjegyző olvasta fel az alispáni jelentést. A jelentés többek között ezeket foglalja magában: Eger, december 19. Heves vármegye közigazgatási bizottsága dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklésével tartotta meg december-

Next

/
Oldalképek
Tartalom