Eger - napilap, 1941/2

1941-12-09 / 193. szám

2 E Ci B R *«4! december 9, tartózhatatlan forradalmi átalakulás kohójában forr és izzik, s ebben a forradalmi atmoszférában senkinek ítélőképessége nincs annyira pró­bára téve, mint akik népek kor­mányzására rendeltettek, ügy hang­zik, mintha a mesék fantasztikus világából vennék képeket, de bi­zonyos, hogy a modern sárkányok, a százfalu sorsutvesztők és válto­zatos próbatételek egész sora jutott osztályrészül a magyar kormány­zónak. Ezeket a feladatokat meg kellett oldania, ezeket az akadá­lyokat le kellett győznie tettel és szellemmel, egyedül vagy tanács­adók sugallatára, porondra lépve vagy hallgatagon intézkedve ala­pos megfontolás után, vagy ha a szükség úgy hozta magával, gyors és merész kiállással, ám sohasem egy játékos vabanque bevágásával, hanem egy férfi és hazafi meggon­dolt komolyságával. — Kormányzata sohasem szűnt meg a Páris és Versailles urai és a demokráciák által felállított világ­rend ellen szisztematikusan küzdeni s éppen e politikai vonal- vezetésnek sikere minden területi eredmény, az el­szakított hazai föld jóré­szének visszaszerzése. — Ez a kormányzat törölte le a magyarság arcáról a reménytelen­ség könnyeit, ez adta vissza fajunk magabízását, és az eleven energiát az élniakaráshoz. Ez a kormányzat vezette országunkat hatalmas fegy­verbarátok szövetségébe, ez csatla­koztatta a kommunista világellen­ség ellen megindított európai össze­fogáshoz s ezzel kapcsolatos együtt­működésben küldötte hős katonáin­kat Oroszország síkságaira ezeréves honi földünknek, a keresztény kul­túrának, a civilizációnak, az euró­pai műveltségnek megvédéséért. — A nagy magyar család, a ma­gyar faj egyeteméből egy kis csa­patot kormányzó urunk kiválasztott. Ti vagytok ezek, kedves vitéz tár­saim. Nekünk, vitézeknek sokszoro­san bensőséges ez az ünnep, amely a róla való megemlékezést jelenti és alkalmat ad nekünk jókívánsá­gaink kifejezésére. Az egész magyar haza a megnagyobbodott határok összes népével egy velüak ebben. A mai ünnep ennélfogva egy ország ünnep?, egy ország lelkének kinyi­latkozása, a haza tisztelő főhajtása, egy egységével tüntető nemzeti áhi­tat. Ebben a harmonikus légkörben születő érzésnyilvánítások intenzi­tásban csak nyernek azáltal, hogy minden égtájon tüzet látunk magunk körül. — Flagrante terrarum őrbe! — nem keli azt mondanunk, hogy ilyen világtűzben megállani tudni egy nemzet élén,rendkívüli küldetést és feladatot jelent. Kevés ilyenkor a jókívánság. Emberfeletti segítség kell, ez pedig csak Istennél talál­ható, a bennünket védő, fenntartó, felemelő Istennél, akihez esdeklő fohászban törnek könyörgéseink keresztény voltunk alázatával, sok megpróbáltatáson átgázolt magyar­ságunk bízó hitével és reménységé­vel : áldd meg, áldd meg a magyart, áldd meg kormányzóját, vezessd őt tartsd meg őt nekünk, a haza üd­vére és javára. Dr. vitéz Polánkay László böl­cseleti és történeti szemlélődéssel átszőtt, a nagy naphoz méltó és Eger város, valamint a Vitézi Rend lelkiségéből fakadt ünnepi beszédét rendkívüli figyelemmel és egyre emelkedő őszinte lelkesedéssel hall­gatta végig a kormányzót ünneplő közönség. Losonczy Andor kereskedelmi kö­zépiskolai tanuló nagy, belső át- fűtöttséggel szavalta el ezután Sajó Sándor: Vörösmarty szelleméhez c. költeményét. A szavalat megkapóan illeszkedett 'formájában és hatásá­ban is az ünnepi beszédhez. A fel­emelő ünnepség a Szózat eléneklésé- vei ért véget. Utána a vitézek és családtagjaik a Korona éttermében vitézi áldomáson vettek részt. Karácsonyi és újévi záróra az üzletekben Eger, december 9. A kereskedelmi miniszter rende­letet adott ki az élelmiszer-, cu­korka- és fodrászüzletek ünnepi munkaszünetéről. A nyílt árusítási üzleteket december 9 tői december 23- ig bezárólag, úgyszintén decem­ber 31-én, amennyiben valamely jogszabály későbbi zárórát nem ál­lapít meg, este 7 óráig szabad nyit­va tartani. December 24-én este 7 órán túl a nyílt árusítási üzleteket nyitva tartani nem szabad. Azokat a rendelkezéseket, amelyek korábbi zárórát állapítanak meg, december 24- én is alkalmazni kell. A decem­ber 14-re és 21-re eső vasárnapon a nyílt árusítási üzleteket élelmi­szeren kívül egyéb cikkek árusítása céljából reggel 10 órától délután 6 óráig szabad nyitva tartani. Az élelmiszerüzletek, ideértve a mé­száros és hentesüzleteket is, va­sárnapi munkaszünetet szabályozó általános rendelkezések december 14-én és 21-én is érvényben lesz­nek. A cukorkaüzletek azonban a december 21-re eső vasárnapon dél­előtt 10 órától délután 6 óráig nyitva tarthatók. A december 21-re eső vasárnapon délelőtt 10 órától délután 6 óráig kizárólag zárt edé­nyekben és csak az üzlethelyiségen kívül való fogyasztásra égetett szeszesitalok is árusíthatók. December 25-én, karácsony első napján az ország egész területén zárva kell tartani a nyilt árusítási üzleteket. A cukorka- és virágüzle- tekjezen e napon délelőtt 10 órától délután 2 óráig tarthatnak nyitva. I ^ ttnn . . — FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Ma és minden este Töldy Mária, a széphangú énekmüvésznő énekel a „Kas z inó“ éttermében. Azokból a nyilt árusítási üzletek­ből, amelyekben kizárólag vagy túlnyomórészt élelmiszereket áiusí- tanak, reggel 7 — 8 óra között az üzletnek egyébként zárvatartása mellett tej kiszolgáltatható és ház­hoz szállítható. Karácsony második napján, decem­ber 26-án a nyílt árusítási üzletek nyitvatartása tekintetében a vasár­napi munkaszünetre vonatkozó ál­talános rendelkezéseket kell alkal­mazni, kivéve a mészáros- és hentes­üzleteket, amelyek reggel fél 7-től délelőtt 11 óráig nyitva tarthatók. Újév napján a nyílt árusítási üz­letek nyitvatartása tekintetében a sütőipari üzletek kivételével, a va­sárnapi munkaszünetre vonatkozó általános rendelkezések irányadók. Az utcai árusok december 14-én és 21-én a nyilt árusítási üzletekre megállapított időtartam alatt árusít­hatnak. A fodrászüzletekre nézve a kö­vetkező záróra-rendelkezéseket hoz­ták: December 24-én a fodrászok este 7 óráig tarthatnak nyitva, — december 25-én egész napon át, december 26-án pedig déli 12 órá­tól kezdve kell a fodrászüzleteket zárva tartani. December 31-én reg­gel 7 órától este 9 óráig lehetnek Dyitva a fodrászüzletek, jannár 1-én viszont egész napon zárva marad­nak. Uasárnap ismét száznál több új tagot avatott az Egri Katolikus Legényegylet Nem a francia katona, hanem a francia nő vesztette el a háborút, mert nem akart gyermeket látni — mondotta vitéz Subik Kérőig pápai prelátus az ifjúsághoz szólva Eger, december 9. Hétfőn bensőséges, szép ünnepet ült a Katolikus Legényegylet s vele Eger egész keresztény társadalma: a Kolping-leányok és legények tag­avatási ünnepét. A meghitt kis temp­lomban, az Irgalmasrend templomá­ban, ahonnan már a város keresz­tény iparosságának, megbízható nem­zeti rétegének és szakmai büszke­ségének már számtalan raja indult ki, gyűlt össze most is az egyesü­let vezetősége, hogy magához ölelje s a keresztény összetartás erejével vértezze fel az új nemzedékeket. Az Egri Katolikus Legényegylet ezúttal is megmutatta nevelő és hó­dító hatását, a régi testületet ez alkalommal is több, mint száz tag frissítette föl. A fogadalmas szentmisét vitéz Su­bik Károly pápai prelátus, az egy­let elnöke mutatta be és evangé­liumkor szózatot intézett az új ta­gokhoz, figyelmükbe ajánlván a Má­ria tiszteletet, mint különösen szép katolikus vonást. Mise végeztével tették le fogadalmukat a Kolping- lányok és fiúk az egylet régi zászló­jára fogadva, hogy hűek lesznek a keresztény és nemzeti gondolathoz és Kolping Adolfnak, a legényegy­letek alapítójának eszméihez. A da­liás fiúk és egyenruhába öltözött lá­nyok serege az oltár körül festői képet nyújtott. Mise után az egylet szeretetregge- lin látta vendégül az új tagokat. A reggeli folyamán Deák Sándor dé­kán mondott értékes szavakat a nap jelentőségéről s kifejtette az iparosifjúság öntudatos törekvését a magasabbrendű élet és minőségi­ember felé. A felavatott lányok ne- yFa&'üMolnár Elluska, a fiúk megbí­zásából pedig Bíró Béla Barna mon­dották el a hála szavait, az egylet iránt, amely falai közé fogadta őket és az egylet elnöke iránt, aki ál­landóan legmelegebb gondját viseli az ifjúságnak. Vitéz Subik Károly pápai prelá­tus meghatottan emelkedett szólás­ra és többek között a következőket mondotta: Boldog vagyok, nemcsak azért, mert megsokasodott a Kolping-zászló alatt menetelők száma, hanem azért is, mert ilyen öntudatos tagjai van­nak ennek az egyesületnek. Kicsen­dül minden megnyilatkozásotokból, hogy ti többek akartok lenni azok­nál, akik kívül maradtak, kicsendül belőletek az elhatározás, hogy har­colni akartok önmagátokért, iparo­tokért, a nemzetért, amelyet majd­nem sírba taszítottak saját fiai. Az a harc, amely most éri el tetőfokát a társadalomban és a politikában, nem ma kezdődött. Amikor a régi világot felrobbantotta minden érté­kével a francia forradalom és vé­gi ggyuj tóttá Európát, a liberáliz- must és a szabadversenyt ültetve trónra, nem a tudósok eszméltek fel, hanem egy egyszerű suszter­legény, hogy hová jut a világ, ha ezzel a szellemmel telítődik meg. Kolping maga köré gyűjtötte test­véreit, hogy meg tudjanak állni a szörnyű versenyben. Legyen ő a ti mintaképetek, s legyetek kemények ebben a harcban. Ezután a lányokhoz fordult az egylet elnöke a következő szavakkal: — Amilyen a nő, olyan a család,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom