Eger - napilap, 1941/2

1941-07-16 / 111. szám

2 EGER 1841. július 16. ják a terményeket, a beszáradás vesztesége a Hombárt éri. A gaz­dák érdeke is egyenesen megkí­vánja, tehát a gyors aratást, csép- lést és beszolgáltatást. — Rá kell mutatnom arra, folytatta a főispán, hogy most az ellátatla­nok száma nagyobb lesz, mint az elmúlt évben, mert akinek nincs gabonalapja, aki nem keresett mun­kájával, vagy nem termelt gazda­ságában, az mind ellátatlannak szá­mít. Igeu fontos tehát, hogy minél előbb megfelelő mennyiségű búza álljon a közélelmezési kormánybiz­tos rendelkezésére, akinek az élel­mezés rendjét le kell bonyolítania. Az utóbbi hetekben csak a legna­gyobb gonddal, valóságos bűvész- mutatványokkal lehetett csak a köz­élelmezést valahogyan biztosítani. Mindenesetre nagy áldozatkészségre volt szükség a vármegye közönsége részéről és a lakosság fegyelmezet­ten hozta meg a szükség megkívánta áldozatokat. — Kijelenthetem, hogy a múlt­ban tapasztalt zavarok többé nem fognak előfordulni. Nyugodt lehet mindenki, hogy kenyér és tészta­gondok nem lesznek, mert a kor­mányzat már most gondoskodik minden hiányosság kiküszöböléséről és a készletek arányos elosztásá­ról. A rendelkezéseket idejében és átgondoltan adták ki, úgy, hogy a jövőben mennyiség és minőség te­kintetében sokat fog javulni a közélelmezés. A főispán szavait megnyugvás­sal vették tudomásul, a bizottság tagjai. Egerben továbbra Is as eddigi elstHétítési rend marad érvényben Csak az ország nyugati felében enyhítették a légoltalmi rendelkezéseket A honvédelmi miniszter 1941. évi julius 15-én kelt rendelete alapján a Balassagyarmat—Gödöllő—Üllő —Pülöpszállás — Kisköre — Bácsal­más és Zombor városok, illetve köz­ségek által meghatározott vonaltól nyugatra fekvő országrészen, a fel­sorolt városokat, illetve községeket beleértve, az elsötétítés végrehajtá­sánál az alábbi könnyítéseket enge­délyezte : A lakóházak és egyéb épületek elsötétítését a kiadott rendelkezé­sek szerint további intézkedésig min­dennap este 11 órai kezdettel kell végrehajtani. Az előbbiekben meg­határozott vonaltól nyugatra eső te­rületrészeken a járóművek egész éj­jel az előírt fénycsökkentő berende­zések nélkül közlekedhetnek. Az említett vonaltól keletre eső területeken az elsötétítést továbbra is az eddig érvényben levő rendel­kezések és a rádió által bemondott időpontok szerint kell végrehajtani. A közvilágítás általában az ed­dig kiadott rendelkezések szerint marad üzemben. -Az erre vonat­kozó részleteket a honvédelmi mi­niszter külön rendeletben szabá­lyozza. Egerben tehát további intézke­désig az eddigi elsötétítési rend marad érvényben. Képek a szoujei-paraöicsomból A szovjet-bérpolitika csődje Az 1941. évi szovjet-orosz párt­konferencia a kommunista nemzet- gazdasági elv feladásával olyan határozatot hozott, amelynek értel­mében a munkateljesítmény előirt mennyiségét meghaladó teljesítményt külön béremeléssel fogják jutalmaz­ni. A béremelés mértékének meg­határozására és az egyes munka­fajokra való alkalmazásra külön bi­zottságot küldtek ki. E határozat azt jelenti, hogy megbukott a kommunista bérpolitika lényegbevágó alaptétele. A szovjet szociálpolitikusok ugyanis tagadva a tulajdonszerzés jogosultságát, azt mondották, hogy mindenki egyformán dolgozzék, egyforma jövedelemért. Hangoztatták, hogy ez az elv nem fogja a munkateljesítményt csök­kenteni, mert, aki nem végzi el a megszabott napi munkateljesítményt, az nem kapja meg a minimális élet- szükségletek kielégítéséhez nélkülöz­hetetlen bért, ekként pedig az éhség, a nélkülözés, rászorítja a munkára. A gyakorlatban teljesen csődöt mondott ez a kommunista elkép­zelés, úgy, hogy Sztalinék a párt­határozattal most kénytelenek vol­tak visszatérni a polgári bérrendszer kiegyensúlyozott politikájához. A moszkvai drágaság. Európa közvéleménye csak most, a keleti háború nyomán kezdi volta­képpen megismerni, hogy milyen is a kommunista jólét, milyen a „szovjet paradicsom“. Jellemző erre a hely­zetre például a moszkvai árak ala­kulása. Elöljáróban tudni kell, hogy egy szovjet rubel nemzetközi értékelése körülbelül egyenlő a pengővel; egy moszkvai szakmunkás átlagos havi keresete 300 rubel. Ezzel szemben az árak a következők: I. Élelmiszerárak: 1 kg. liszt 6'80 rubel, 1 kg. kenyér 14, 1 kg. hús 20'30, 1 tojás 5, 1 kg. szár­nyas 20, 1 kg. cukor 5, 1 kg. bur­gonya 1, 1 kg. füstölt kolbász 32, 1 kg. sonka 32, 1 kg. gyümölcs 11, 1 kg. szőlő 15 rubel (illetve pengő), 1 kg. füstölt hal 90, 7* kg, zöld- borsókonzerv 7, Va kg. gyümölcs- kouzerv 9—12 rubel, 1 liter vörösbor 18, 1 kg. ementáli sajt 12 rubel. (P.) Üzleti árak: 1 méter szövet (fele anyaga papír) 180 rubel, 1 öltöny ruha 2500, 1 pár vászon cipő gumi­talppal 300, 1 ruhaakasztó 8, hasz­nált pianino 14,000, 1 használt zon­gora 20,000 rubel. A szovjet lakásviszonyai A Szovjet-Unio két évtized alatt a szó szoros értelmében csak a lát­szatnak dolgozott a szociálpolitika terén. Mi sem jellemzőbb a szov- jetvíszonyokra, mint Sztálin szülő­városának, Tiflisnek lakásmizériája. A kommunista rendszer úgy hozott nagyobb jólétet és jobb egészségi viszonyokat a dolgozók számára, hogy hosszú évek során még az ál­talános javításokat se végeztette el a lakásokon, bérházakon. Az egyik tiflisi bérházat elöntötte a víz s nem tudták megállapítani, hogy mi az áradás oka. Egy másik ház ta­tarozására 60..000 rubelt iráuyoztak elő, de a munka úgy sikerült, hogy befejezte után a tetőn becsorgó eső­zés tönkretette a lakók bútorait. A tiflisi Küzdelem-utcája 13. sz. alatti ház falai már 1936-ban megreped­tek. Az illetékesek 1938-ban végre hozzákezdtek a javító munkálatok­hoz, de amikor 1940-ben azt jelen­tették, hogy a tatarozás elkészült, a ház éppen olyan állapotban volt, mint négy évvel azelőtt. Végül is a lakók panaszára egy bizottság tartott helyszíni szemlét s hónapok múlva újabb 80.000 rubelt utaltak ki, de csak papiron, mert nem vál­Új varrógép- és berékpárszakdzlet nyílt a Dobó-utca 22. sz. alatt, ahol a legkitűnőbb mi­nőségű új és használt gépek, mindennemű alkatrészek és kellékekből nagy választék áll a m. t. vásárlók rendelke­zésére. Szíves támogatást kér OROSZ FERENC gépkereskedö. tozott semmit, sőt ez év májusában a ház összeomlott, néhány halálos áldozatot követelve. Ugyancsak Tiflisben van egy nagy bérház, amelyben az egyik iskola is elkelyezést kapott. Itt az udvaron megrepedt a csatorna s egy három méteres mély szakadék keletkezett. Ahelyett, hogy megja­vították volna a csatornát és be­tömték volna a szakadékot, egy korhadt deszkát fektettek rajta ke­resztül s az iskolásgyermekek ezen keresztül közlekednek még ma is. Mindez nem propaganda kitalálás, hanem tény. Olyan tények ezek, ame­lyeket maguk a szovjet lapok is szel­lőztetnek. A félhivatalos moszkvai Pravda keserű hangon vezércik­kezik a szörnyű lakásviszonyokról, megfelelő intézkedések azonbau nem történnek. lene a „Szovjefp&radicsom“ lakás­viszonyai. Az Eger olvasói kedvezményesen nézhetik meg az Ilyenek a férfiak című operettet Eger, július 16. Csütörtökön ismét Eger-estet ren­dez vitéz Jakabffy Dezső színtársu­lata. Ez alkalommal Rindy Zoltán és Carlo de Fries „Ilyenek a férfiak“ című operettjét adja elő a színtár­sulat. A darabot nemrégen mutatták be nagy sikerrel az egri színházban s a szereposztás most is ugyanaz lesz, mint a bemutató alkalmával. A negyven százalékos kedvezmény­re jogosító szelvényt az alábbiakban adjuk: Utalvány az Ilyenek a férfiak operett július 17-i előadására. 1 drb----------------------------­A szelvényt kitöltve és kivágva a színházi pénztárnál keli beadni. Két fontos döntés a vásárlási könyv ügyében A kereskedelemügyi miniszter véglegesen döntött a vásárlási könyv­vel kapcsolatos vitás kérdésekben. A könyv függelékében felsorolt köz­szükségleti cikkek kiszolgáltatását csak akkor kell bejegyezni a vásár­lási könyvbe, ha az említett cikket a fogyasztónak iparos vagy keres­kedő szolgáltatja ki. Az őstermelő, vagy a fuvaros- gazda eladhat például tüzelőanya­got a fogyasztónak anélkül, hogy beírnák a vásárlási könyvbe. Egyes vállalatoknál szokásban van, hogy alkalmazottaiknak üze­mükben előállított cikkeket kedvez­ményesen adnak. Amennyiben olyan cikkekről lenne szó, amelyeket a vásárlási könyvbe be kell írni, ezek az esetek sem mentesülnek a beírás kötelezettsége alól és az igy kiadott cikkek mennyisége is csak a rendeletben megszabott határok között mozoghat. — Az Új élet regéngtárának hetenként megjelenő 10 filléres fü­zetei kaphatók a Kér. Sajtőszővet- kezet könyvkereskedésében. FERENCJÓZSEF KESERUVIZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom