Eger - napilap, 1941/2
1941-07-14 / 110. szám
EGER 1941. július 14. 2 A legjobb időpontban történt a mezőgazdasági termények árának megállapítása A gazdatársadalom megtalálja számítását a 30 pengős búzaár mellett — A miskolci mezőgazdasági kamara igazgatójának nyilatkozata A kormány terményrendeletével kapcsolatban a Tiszajobbparti Mező- gazdasági Kamara igazgatója, Kulin István a következő nyilatkozatot tette: — Esztendők óta nem volt tapasztalható a gazdatársadalom részéről olyan nagymérvű érdeklődés aratás előtt a mezőgazdasági ár megállapítása iránt, mint a folyó gazdasági évben. Ennek a körülménynek a magyarázata kétségkívül abban keresendő, hogy az egyre jobban növekedő termelési költségek a múlt évi gabonaárak mellett a gazdatársadalom széles rétegét érthető módon nyugtalant tották. Le kell szögezni, hogy az ármegállapítás pontosan az aratás küszöbén tehát nem elkésetten, hanem idejében, sőt a legjobb időpontban történt. Éppen ezért hiszem, hogy a gazdatársadalom körében a vasárnap megjelent rendelet általános örömet keltett. — A mezőgazdasági termények ármegállapításával kapcsolatosan, mint figyelemreméltó körülményt, nem lehet elhallgatni azt a tényt sem, hogy a búza és a rozs ármegállapítás a gazdatársadalom körében már csak a nyugtalanító korábbi keringő hirek miatt is, általában megnyugvást okozott, amennyiben letagadhatatatlan tény, hogy közepes termést feltételezve, a gazdatársadalom széles rétege ma megtalálja 30 pengős búzaár mellett a számítását és ha a búza vásárlóereje a gazdasági év további részében is változatlan marad, akkor a gazda nem fog csalódni a gazdasági év hátralévő részében sem. — A rozs árának 28 pengőben történt megállapítása a rozstermelő vidékek gazdáira már kétségkívül lényegesen nagyobb előnyt jelent, mint a 30 pengős búzaár, tudva azt, hogy a rozs átlagtermése nagyobb a búzáénál, ezenfelül azért is, minthogy a rozsot olyan földeken termesztik, ahol lényegesen kevesebb a vonóerő szükséglet és lényegesen több a munkanapok száma. Ez a körülmény adja a magyarázatát annak, hogy a rozs és a búza ára között, — rozsra rossz évjáratoktól eltekintve, — a búza árának javára rendszerint 20—30 százalék árkülönbözet mutatkozott. Hogy az 1941—42. évi búza és rozs-árnál a múlttal szemben ilyen nagy eltolódás mutatkozik, annak a magyarázata csak az lehet, hogy a kormányzat ilyen módon akarja elejét venni a rozs feltakarmányozásának. — Ezúttal kívánok még megemlékezni arról a körülményről is, hogy a kormányzat a sörárpa ármaximálásától eltekintett. A gazdatársadalom érdekében álló volna, ha a kormányzat a továbbiak folyamán a sör árpa árát megfelelő magas szinten minimalizálná, mivel a sörárpa az egyetlen gabonanemű, amelynél az árak kialakítása, ha a kivitel nem szabad, teljesen a sörárpa és malátagyárosok kezében van, akik a vásárlás irányításával s az árú leminősítésével kétségkívül tetszés szerint szabályozhatják az árakat. Csökkent a uörosok és gyógyfürdők multéui idegenforgalma A Mátra idegenforgalma 8—9 százalékkal emelkedett A Magyar Gazdaságkutató Intézet összeállította a vidék idegen- forgalmi statisztikájának adatait. A vidéki helyek forgalma az egész 1940. év adatait tekintve, egyenlőtlenül, de általában kedvezőtlenül alakult. A nagyvárosok közül csak Szombathely kivétel, ahol az összes eltöltött éjszakák száma 27°/o-kal emelkedett az 1939. évi fölé. Sopron látogatottsága viszonylag kisebb mértékben csökkent, itt a szomszédos németországi forgalom is alig hanyatlott, de Szeged és Győr, valamint Mohács forgalma rendkívül kedvezőtlenül alakult. Szegeden a közeli Jugoszláviából érkezettek számának növekedése, a külföldről érkezettek számának némi emelkedését eredményezte, a fontosabb belső forgalom azonban kb. harmadával csökkent. Kassán, a felszabadulás után, 1939. év július—december hónapjaiban több vendég fordult meg, mint 1940-ben egész éven át; Székesfehérvárott is nagy a visszaesés. A községek közül a Tatára utazó belföldiek száma 1264-ről 876-ra, a Mezőkövesdre utazóké 1276-ról 322-re, a Tokajra utazóké pedig 969-ről 281-re csökkent. E két utóbbi helynek azelőtt jelentékeny külföldi forgalma is erősen visszaesett: Mezőkövesdé 494-ről 91-re, Tokajé 311- ról 14 re. Mindez arra mutat, hogy a vidéki helyek idegenforgalmát az autóközlekedésnek és a vasútforga- lomnak a múlt nyár óta úgyszólván állandóan tartó korlátozása sokkal érzékenyebben érintette, mint a budapestiét. A gyógyfürdők forgalma hanyatlást mutat. Hajdúszoboszló vendégforgalmában — jórészt a kedvezőtlen időjárás következtében — az érkezettek száma az 1939. évi 21.100-ról 14 400-ra, 32°/o-kal csökkent, az eltöltött éjszakáké pedig 306.000-ről 174.00o-re, 43%-kal. A harkányi gyógyfürdő látogatóinak száma (belföldiek és külföldiek összesen) 4036-ról 3646-ra, 10%-kai esett vissza, az ott eltöltött idő pedig 64.470 napról 54.881-re, 15%-kal. Parádfürdő vendégforgalma az elmúlt nyári félévben 4119 személy volt, akik ott 37.809 napot töltöttek el. A rendelkezésre álló szobák elfoglaltsága júliusban és augusztusban volt a legkedvezőbb: meghaladta a 80%-ot. A gyöngyösi Mátrát a fővároshoz való közelsége és a magas fekvés a leglátogatottabb üdülőhellyé teszi; múlt év forgalma a Kékestetőn és Mátraházán meghaladta az előző év forgalmát. A Kékestetőn 55.815 vendégnapot töltöttek, 9%-kaltöbbet, mint 1939- ben ; Mátraházán (1940-ben öt üzem adata, 1939 ben négy üzemé) 52.895-öt, ami szintén 9%-os többletet jelent. Az alacsonyabban fekvő Mátrafürednek — ahol az eltöltött 39.671 nap 27 százalékos csökkenésnek felel meg — erős versenyt támasztottak a Kárpátalja és a Felvidék magasabb fekvésű, de mérsékeltebb áru nyaralótelepei. „Irányfény11 mellett óriást tömegek szórakoztak a Ludovlkások Ismerkedésén Eger, július 14. Mintha óriási hatósugarú és erejű varázsige hangzott volna el szombaton a lányos házak táján, úgy ontotta a város hatalmas virágoskertje a szebbnél szebb lányokat a Koronába. A varázsige ez volt: ludovlkások és a jámbor benszülött nem is képzelte, hogy ennyi csinos fehérnép mozdul meg erre a szóra. Már egy nappal ezelőtt dobogó keblű lányokat pácoltak, sütöttek, bodorítottak, főztek, gőzöltek a bodoritó-szakmában és estére végkimerülésben kidőlt fodrászsegédek jelölték a felvonuló hadak útját. Nem is szólva a mellék-iparokról. Öt órára zsúfolásig megtelt a Korona az egri családok tagjaival és percek alatt elkeveredtek a szálas, remek fiúk a táncosokkal s kint és bent, mikor hol volt hűvösebb, megindult a tánc. A hüs lombok alatt este kigyúltak az engedélyezett „irányfények“, s a hangulat körülbelül bárvilágításnak fér lelt meg. Éjfélig tartott a legpompásabb hangulatban az ismerkedés, majd a Korona kis termében kettőig a ráadás. Kedden a Lednyvdsdrt adják elő az Eger olvasói számára Az új operettek sorozata után vitéz Jakabffy Dezső beiktat egy régi, híres operettet is az Eger estek műsorába: Jacobi Leányvásár című nagy operettjét. A Leányvásár fogalom a könDyű dalművek között, muzsikája soha el nem múló szépségként cseng vissza azok emlékezetébe, akik csak egyszer is hallották. Az Eger olvasó közönsége hálásan fogadja a Leány vásárt és nem kétséges, hogy ez alkalommal is zsúfolásig megtelik a Városi Színház nézőtere. A Leányvásár utalványát itt kö zöljük: Utalvány a Leányvásár operett július 15-i előadására. 1 drb---------------------------------A negyven százalékos kedvezményre jogosító utalványt kitöltve és kivágva a színházi pénztárba kell beadni. (Tldsfeleui börtönt kapott Z5frörúgítdsért a hentes, aki «elnézésből» adta a zsírt három-néggpengőért Eger, július 14. Érdekes zsirdrágitási ügyet tárgyalt a szünet előtt az egri törvényszék dr. Szabó tanácsa. Vádlottként Tóth Imre tiszaszőllősi hentes állt a bíróság elé, aki a zsírt 2‘64 pengő helyett 3 pengőért, sót drágábban is adta. Tóth a bíróság előtt azzal védekezett, hogy rendszerint igen sokan voltak üzletében és ennek tulajdonítható, hogy a számolásnál elnézte az összegeket. Szándékában semmi esetre sem volt drágítani a zsírt. Az elnézéssel szemben a bíróság nem viseltetett elnézéssel és a zsírdrágító hentest mésíél évi börtönre ítélte. Az ítélet ellen Tóth fellebbezést jelentett be. FERENCJOZSEF KESiERUVIZ
