Eger - napilap, 1941/2
1941-07-12 / 109. szám
6 EGER 1941. Julias 1 KIHIRDETÉS Kishirdetés (apróhirdetés) hétköznap szavanként 8 fillér vasárnap szavanként 10 fillér. (Vastag betűvel szedett szó kétszeresen lesz számítva). Bejárónő 20—30 éves, aki már úri házaknál volt, reggel 6 órától délután 2 óráig ebédkoszttal augusztus 15- tói alkalmazást nger. Cim a kiadóhivatalban. KERESKEDŐ használt fűszerberendezést venne. Cím a kiadóban. LINGEL-féle naggméretű, faragott diófa- ebédlőszekrényt 6 székkel, asztallal, két- szárngas vasajtó borházra, vagy pincére, használt ablakspaletták eladók. Mély u. 3. KORCSMÁNAK alkalmas helyen házat vennék, bérelnék vagy cserélnék. Rákóczi út 12. LÓSZÓR 30 kg. tiszta, elsőrendű, eladó. Mély u. 3. LUCERNA kaszálásra, és bútorok eladók. Bem tér 1. Císzter-kert. HÁLÓ és konyha bútorok eladók. Dobó tér 5, emelet. KERESEK jókarbanlévő úriszoba garnitúrát. Cím a kiadóban. KÖNNYŰ irodai munka elvégzéséhez keresek augusztus 1-re jó csalódból való 20—25 éves komoly, munkaszerető keresztény leányt, aki legalább négy középiskolát végzett. Személyes jelentkezés Szervita ucca 28. Hátul az udvarban. NÉGYSZOBÁS lakás nagy terasszal augusztusra kiadó. Búforok, kották eladók. Cím a kiadóban. HÁZ Vörösmarty uccában nagy telekkel 2x2; 1x4 szobás komfortos lakással eladó. Érdeklődni Deák F. 66. DIÓFAKÚT ucca 3. számú ház szál kézből eladó. Értekezni lehet földsz SZŐLŐ 1000 öl szép cseresnyefékka Cigléden eladó. Érdeklődni Cifrakapu u NÉGYSZOBÁS úriház háromholdas g mölcsössel eladó. Értekezni: Baryi Görőmböly-Tapolcán — (Póka ipám vésznél) KIADÓ kétszobás lakás a Farkasvö uccában. Borházas pince Koszorú uc< banelaoó. Cím: Farkasvölay u. 17VILLÁT, kertes házat kisebb gyüm esőssel bérbevennék hosszabb idő Cím: Horváth M. Gizella. Korona szál 16.561/1941. HIRDETMÉNY. A magyar királyi Miniszterelnök 4500/1941. számű rendelete értelmében a következőket teszem közhírré 1942. évi július hó 31-ig gabonát, (búza, rozs, kétszeres, zab és árpa — a kopasz árpa kivételével —) vagy gabonából készített lisztet forgalomba hozni vagy felhasználni csak a rendelet korlátái közt szabad. Ezért, aki gabonát gépi erővel, vagy járgányos cséplőgéppel csépel, köteles mázsakönyvet, cséplési naplót vezetni és cséplési eredménylapot kiállítani. Kézi erővel vagy nyomtatással csak az csépelhet, aki a 3900/1941. M. E. sz. rendelet alapján erre tőlem engedélyt kért és kapott. Ezek mázeakönyvet és cséplési naplót nem vezetnek, de cséplési eredménylapot kötelesek kiállítani. A kicsépelt gabonát az elszállítás előtt le kell mázsálni és a mérés eredményét a zsákok számának feltüntetésével fel kell jegyezni a mázsakönyvbe. A zsák súlyát a mérés eredményéből le kell számítani, és a mázsakönyvbe csak a gabona tiszta súlyát kell feljegyezni. Minden mázsálási eredményt másolópapír felhasználásával a mázsakönyv két egymásután következő lapjára kell bejegyezni. A bejegyzés egyik példánya a mászabönyvben marad, a másik kitéphető példányt pedig a csépeltető kapja. A mázsakönyvet a cséplőgép tulajdonosa (bérlője), a mázsakönyv kitépett lapjait pedig a csépeltető az 1942. év végéig köteles megőrizni. A mázsakönyv adatainak összegét naponkint és mindenegyes csépeltemre nézve különí be kell vezztni a cséplési naplóba. A cséplési napló két részből áll: a) a tulajdonképeni cséplési naplóból, amely a kicsépelt összes gabonát tünteti fel, ezt egy példányban kell vezetni és ebbe a csépeltetőket és az egyes csépeltetőkre vonatkozó cséplési adatokat folytatólag kell feljegyezni. Ha a csépeltető nem a saját gépével csépeltet, fel kell tüntetni a cséplőgép tulajdonosának járó gabonamennyiséget (gépkeresetet) is. b) a rendkívüli cséplési szünetek nyilvántartásából, amely azokat az időszakokat tünteti fel, amelyek alatt — a rendes pihenő időszakától eltekintve — a cséplőgép nem működött. A cséplési naplót a cséplőgép tulajdonosa (bérlője) az 1946. év végéig köteles megőrizni. A cséplési eredménylapot az egyes csépeltetőnél befejezett cséplés végeredményéről kell a cséplési napló adatai alapján kiállítani. A cséplés közben is lehet a csépeltető kívánságára az addig végzett cséplés eredményéről cséplési eredménylapot kiállítani. Ezen azonban fel kell tüntetni azt az időszakot, amelynek eredményét a cséplési eredménylap kimutatja. Az eredménylapot másolópapír segítségével három-három példányban kell kiállítani, ebből az első példány az ered- ménylap-tömbben marad, míg a másik kettőt a cséplőgép tulajdonos minden hétfőn beküldi a közélelmezési hivatalba. Ha a cséplőgépet hétköznap a város határából más község területére viszik át, az eredménylapot haladéktalanul be kell szolgáltatni. A közellátási miniszter nyílt rendelettel ellátott közegei, továbbá a köz- élelmezési hatóságok igazolt tisztviselői a mázsakönyv, a cséplési napló Eger, 1941. évi julius hó 5. és az eredménylapok vezetését ellenőrizhetik. Ha a cséplőgép tulajdonosa (bérlője) illetve megbízottja a cséplési naplót, a mázsakönyvet vagy az ered- ménylapokat az ellenőrző közeg figyelmeztetése ellenére szabálytalanul vezeti, a közellátási kormánybiztos a cséplőgép mellé a cséplőgép tulajdonosa költségére állandó ellenőrt rendelhet ki. A bércséplő a cséplésből az egyes községekben szerzett saját gabonakeresetét haladéktalanul köteles a Hombárnak vételre felajánlani, mihelyt a csép- lést a városban bevégezte; a keresményéből azonban megtarthat annyit, amennyi háztartási és gazdasági szükségletének megfelel. Mindazok, akiknek a tulajdonában akár termelés, akár bérleti, haszon- bérleti vagy szolgálati (munka) szerződés alapján, akár más címen 1941. évi termésű gabona jut, kötelesek a közélelmezési hivataltól gabonalapot kérni. A gabonalap célja a gabona felhasználásúnak és forgalmának ellenőrzése, szükség esetén a tulajdonosok elszámoltatása, valamint a vámőrlési jogosultság igazolása. Egy tulajdonosnak legfeljebb annyi gabonalapja lehet, ahány önállóan vezetett gazdasága van. Annak, akinek csak egy község területén van földbirtoka, vagy földbirtoka nincs, csak egy gabonalapja lehet. Egy háztartásban élő személyek esetében csak a háztartás feje részére kell gabonalapot kiállítani. Erre a gabonalapra kell bejegyezni a háztartás tagjainak a gabona keresményét is. A gabonalapon fel kell tüntetni a tulajdonos családtagjainak számát, valamint azt, hogy a gabonalap tulajdonosának mennyi gabonája termett, illetve, hogy a tulajdonos egyéb címeken mikor és mennyi gabonához jutott. A gabonalap kiállítása díjtalan. A gabonalapon feltüntetett gabonából történt minden eladást és őrletést a gabonalapon fel kell jegyezni. A feljegyzés a vevő, illetőleg a malom kötelessége. Bér, haszonbér vagy természetbeni szolgáltatás címén a kötelezett csak annak szolgáltathat ki gabonát, aki vámőrlésre jogosult és csak annyi gabonát adhat ki, amennyit vámőrlésben megőröl- lethet. Természetben megállapított szolgáltatást, amennyiben gabonában kielégíteni nem lehet, a hatóság által megállapított gabonaárak alapul vételével, pénzben kell kifizetni. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a mezőgazdasági cselédeknek és munkásoknak (aratóknak, cséplőmunkásoknak stb.) szerződés alapján járó gabonájára. Az elcsépelt gabonából bérleti, haszon- bérleti, szolgálati szerződés vagy egyéb természetbeni szolgáltatás címén kiadott mennyiséget az erre a célra szolgáló nyomtatványon a közélelmezési hivatalba be kell jelenteni. A szükséges nyomtatvány ditalan. A hivatal az előbb említett személyek részére a kereseti kimutatás alapján állít ki gabonalapot. Aki gabonalapját elveszti, köteles azt 8 nap alatt a közélelmezési hivatalban bejelenteni és gabonalap másolatot kérni. Aki gabonalapját elveszti, ezzel vámőrlési jogosultságát is elveszti. Az 50 kataszteri holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanon gazdálkodók kötelesek — az eredménylapoktól függetlenül — bejelenteni gabonatermésük, valamint kapásnövény és szálastakarmány termésük adatait. A bejelentőlapokat a M. Kir. Közélelmezési Hivatal díjmentesen küldi a bejelentésre kötelezetteknek. Az a bejelentésre kötelezett, aki az említett bejelentőlapokat a cséplés befejezéséig nem kapja meg, köteles azokat a Hivataltól igényelni. Az előbbi bekezdés szerint bejelentésre kötelezettek a bejelentőlapok rovatait a valóságnak megfelelően kitölteni és a gabona bejelentőlapot a cséplés befejezésétől számított öt nap alatt, de legkésőbb szeptember hó 30. napjáig, a kapásnövények és szálastakarmány bejelentőlapot pedig legkésőbb november hó 30. napjáig ajánlott levélben a M. Kir. Közélelmezési Hivatalnak megküldeni kötelesek. Akinek gabona van a tulajdonában, gabona feleslegeit legkésőbb 1941. évi október hó 31. napjáig köteles a gabonavásárlásra jogosultaknak vételre felajánlani. Az ezután a nap után vételre felajánlott gabonáért csak a hatóság által megállapított áraknál 10 %-kal kisebb árakat szabad kifizetni, kivéve, ha a vámőrlésre jogosult az említett időpont után megszerzett gabonát a megszerzéstől számított 30 nap alatt vételre felajánlja. Gabonát csak a Hombár, a Futúra gabonagyüjtési főosztálya, ennek fő- és albizományosai, valamint azokra malmok, amelyeket az iparügyi miniszter a közellátási miniszterrel egyetértve erre feljogosít. A kereskedelmi őrlésben kiőrölt lisztet a malomnál zároltnak kell tekinteni, s azzal a malom csak a közellátási miniszter utasításának megfelelóleg rendelkezhetik A vetőmagszükséglet kielégítése végett a közellátási miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértve e rendelettől eltérően rendelkezhetik. A vámőrlő malmok vámkeresményüket minden hónap végén kötelesek a Hombárnak vételre felajánlani. A jogosított vegyesőrlésű malmoknaK azonban igényük van arra, hogy vámkeresményüket a Hombár náluk őröltesse meg. A vételre felajánlott gabonát a Hombár és bizományosa megvenni köteles. Búzát, rozsot és kétszerest takarmányozási vagy szeszfőzési célra felhasználni nem szabad. Gabonát és lisztet az ország egész területén csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. Az ellátatlan lakosság szükségletének fedezésére szükséges gabonát, illetőleg lisztet a közellátási miniszter a Hombár útján bocsátja a közellátási kormánybiztos rendelkezésére. Vámörlésre jogosultak háztartási és gazdasági szükségletüknek megfelelő gabonamennyiségre: a) azok a mezőgazdák, (földtulajdonosok, haszonbérlők és bérlők) akik a földet saját kezelésben művelik s egyéb kereseti tevékenységet nem folytatnak; b) azok a földtulajdonosok (haszonélvezők) és földhaszonbérlők, akik más kereseti tevékenységet is folytatnak a sajáttermésű gabonájukból fedezhető meny- nyiségre; c) a haszonbérbeadott mezőgazdasági művelés alatt álló földbirtok tulajdonosai, illetve haszonélvezői a haszonbér fejében kapott gabonából fedezhető mennyiségre ; d) a mezőgazdaságban alkalmazott < vos, állatorvos a szerződés alapján k pott gabona mennyiségből fedezhe mennyiségre; e) állandó mezőgazdasági alkalmaz« tak a konvenció gabonájukból; f) időszaki mezőgazdasági munkás (aratók, részes, sommás, napszámi cséplőgépmunkás és cséplőgépvállalk zók; g) mezőgazdaságban rendszeresen el forduló munkák elvégzésére vállalko önálló iparosok a megállapodás alam'i kapott gabonából; ‘ h) a vámőrlést, darálást végző male tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője vámőrlési díj fejében szedett gabonábc i) az előbbi pontban említett male alkalmazottai a vámkeresetből munkab rük fejében kapott gabonából; j) az állami, vármegyei, községi, kö birtokossági, valamint egyházközsé (hitközségi) alkalmazottak vagy nyűge jasok, ha javadalmazásukat vagy anni egy részét törvény, szabályrendelet érte mében gabonában kapják, az így kapc gabonából; k) aki gabonában fizetendő életjárad> kért ruházta át mezőgazdasági ingatli nát, a természetben kapott gabonából; A vámőrlési jogosultság megállt pitásánál mezőgazdaságnak kell te kinteni a szántó-, a kert-, a rét-, szőlő-, a legelő- és az erdőqazdá kodást. Állandó mezőgazdasági alkalmazottra kell számítani a szoros értelemben ve konvencíós gazdasági cselédeken kív a gazdaságban alkalmazott gazdatiszte erdőmérnököt és egyéb erdészeti szeméh zetet, ispánt, vincellért, gépészt, gépke csivezetőt. belső cseléeíet, nyugdíjat vac kegydíjat élvező ilyen volt gazdasági a kalmazottakat és hátramaradottaikat, te vábbá az egy gazdaságban alkalmazó konvenciós iparosokat. A vámőrlésre jogosult családtac jainak és belső cselédeinek számi ban beálló évközi változásokat nap alatt be kell jelenteni. A vámőrlésre jogosult a vámőrlési t£ núsítványon feltüntetett mennyiségből a 1941. év július—december hónapjaiban a egész évre engedélyezett gabonamenny ség felét, az 1942. év január-márcit hónapjaiban egynegyed részét, áprilisjúnius hónapjaiban pedig ugyancsak a egész évre engedélyezett gabonamenny: ség egynegyed részét őröltetheti meg. A gabonalap vámőrlési tanúsítván című rovataiba a malom a vámőrlés al kalmával köteles bejegyezni az őrlés idt jét, az őrlésre behozott gabonamennyi ség tisztítás előtti súlyát és a vámfel jegyzési könyv sorszámát. A bejegyzés a malom tulajdonosa (bérlője) vagy meg bízottja aláírással és a malom bélyegző jével köteles ellátni. Vámőrlés alkalmával a malom kötele a vámfeljegyzési könyvnek a „vámőrlé: jogosultsági igazolása“ című rovatába a gabonalap nyilvántartási számát és gabonalapot kiállító község nevét feltűn tetni. Aki a rendeletben foglaltakat megszec vagy kijátsza, pénzbüntetésen kívül ké hónapig, háború esetén hat hónapi: terjedhető elzárással büntetendő. A gá bonát és lisztet pedig, amelyre nézve ; kihágást elkövették, el kell kobozni. Dr. Kálnokg István s. k. polgármester. Használt tankönyveket legmagasabb árban vesz _________az Egri Keresztény Sajtószövetkezet Könyvkereskedése. ........ ( 109.) Nyomtatta az Egyházmegyei Szent Jánoz-Nyomda, Eger. — Felelős nyomdaigazgató: Radii Károly.
