Eger - napilap, 1941/2
1941-10-29 / 171. szám
2 EGER (941. október 29. \ vet ki lehessen megfelelőig dolgozni. Utóbbi esetben a város garantálja a befektetett tóke öt százalékos kamatozását. A város megadta a felhatalmazást az elöljáróságnak, hogy tárgyaljon *a Láng-féle fürdő tulajdonosával. November elsejétől visszaállítják a reggeli és az esti gyorsvonatot budapesti viszonylatban Borsod vármegye legutóbbi közgyűlésén vitéz Borbély Maczky Emil főispán közölte a bizottság tagjaival, hogy a vármegye közönségére sérelmes menetrend kiigazítása ügyében teljes eredménnyel járt el Horthy Istvánnál, a MÁV elnökénél. November 1-től a miskolc—budapesti viszonylatban a Miskolcról reggel 7 óra 40 perckor Budapest felé induló, este 7 órakor Budapest felől induló sínautó közlekedést rendes gyorsvonattal cserélik fel. Megmarad a sinató is, ami a délutáni órákban közlekedik Miskolc és Budapest között. Ezek szerint Eger közönségének legfontosabb igényei is kielégítést nyernek, mert ezzel ismét lehetővé válik, hogy az egri közönség egy nap alatt megjáija Budapestet s dolgait kényelmesen elintézze. A visszaállított gyorsvonatpárhoz megvan Egerből & csatlakozás, Budapest felé reggel 7-57 órakor indul a vonat, visszafelé pedig 2141 órakor érkezik. lobban összhangba kell hozni a termelést biztosító köuetelményeket a gyakorlati élet köuetelményeiuel — állapították meg a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmányának gyöngyösi ülésén Eger, október 29. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület Győrffy Kálmán elnökletével Gyöngyösön, e hó 24.-én ülést tartott. Győrffy Kálmán elnöki megnyitójában rámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel a mezőgazdasági termelés küzd és amelyek elhárítása minden tényezőnek : a földmivelésügyi kormánynak, az érdekképviseleteknek és a gazdaközönségnek, de elsősorban a közellátási minisztériumnak elsőrendű kötelessége. Tudatában van a gazdatársadalom mindazon nehézségeknek, amelyeket a felelős kormánynak el kell hárítania, de ez nem jelenti azt, hogy a már elrendelt és a még tervbevett, a termelést irányító, a készletek fel- használásának igazságos elosztását biztosító intézkedéseket végrehajtó szervek nem teljesíthetnék bürokráciamentesen, gyorsan s a gyakorlati élet követelményeinek megfelelőbben hivatásukat. — A folyamatba tett földbirtokpolitikai igénybevételek számos zsidóbirtokot igen nagy területtel fognak a kisgazdák kezére juttatni. — Az eljárás azonban nagyon elhúzódik, a régi birtokos már nem dolgoztat, az újak nem vehetik birtokba földjeiket, a visszamaradó középbirtokok sem rendezkedhetnek be a juttatni szándékolt gazdaságokba, így a termelésben ismét csak kiesésekkel kell számolni, holott az volna a cél, hogy minden talpalattnyi föld termésével erősítse a megcsappant készletekkel szűkölködő nemzetet. — A földigénybevétel során célszerű lenne állami gazdaságokat is létesíteni, amelyek egyrészt a mező- gazdasági termelésben vezetni lennének hivatottak, másrészt az elproletarizálódásnak kitett, nincstelen, napszámos földművelő társadalomnak biztosítanának munkaalkalmakat. — Az ármegállapítások terén is kiegyensúlyozottabb és a gyakorlati mezőgazdaság törvényszerűségével összhangbsn álló intézkedések szükségesek. A zsírhiány okai nyilvánvalóan a sertéshízlalás rentabilitásának hiányában keresendők, e rentabilitás nem állhat fenn, ha a hízottsertés ára ugyan maximálva van, de nincsenek megállapítva a süldők és választási malacok árai. Ugyancsak feltétlenül jól működő utalási rendszer szükséges az erőtakarmány és hizlaló takarmányok juttatásánál, mert a késedelmes kiutalás a hízottsúlyban visszaesést, a tehenészetben a fejési átlagok rohamos és csak nehezen visszaszerezhető apadását vonja maga után. — Jogos kifogások merülnek fel a napszámos és sommásmunkások magas bér ellenében hanyatló munkateljesítményei miatt. De amilyen jogos a munkaadók panasza a munkabérek megállapítása ellenére kialakult magasabb bérek és csökkent munkateljesítmény miatt, jogosnak kell elismerni a lábbeli ellátásban, a ruházati cikkek beszerzésében jelentkező nehézségeket a munkásság részéről, amelynek elvégre nem a gyárakban, városokban, hanem az idők viszontagságainak komolyan kitett mezőgazdaságban kell munkáját végeznie. — Helyesebbnek látszana sok vonatkozásban a minisztériumokban koncentrált ügykezeléseknek decentralizálása. Sokkal közelebbről ismeri a helyi viszonyokat és így hatékonyabban is tud intézkedni az alsóbbfokú köz- igazgatás, mint a minisztérium, örvendetes tehát, hogy ilyen vonatkozásokban a hivatalos felfogás is gyakrabban hangoztatja újabban a decentralizációra való törekvéseket. A nagy helyesléssel fogadott el nöki megnyitóhoz igen sokan szóltak hozzá. így Dőry Gyula szóvá- tette, hogy a 2500 lakosú Atkár községben alig van sertés. A kisgazdák a mindig megismétlődő sertésjárványok miatt egészen abbahagyták a sertéstartást, már kondása sincs a falunak. Szembe kell szállni azokkal az önző gazdákkal is, akik a kenyérmagvak termelését szűkítik, vagy el akarják hagyni azért, mert ezek maximálva vannak és szabadon vagy jöveeelmezöbben értékesíthető termények vetése felé orientálódnak. A kenyérmagvak termelése nemzeti kötelesség. Molnár Gusztáv és Elek Jenő a lószerszám, kovácsszén, patkővas, bádog- és építési anyagkiutalások meggyorsítását kívánták. Szabó Gyula és dr. Kovács József a munkáskérdés kapcsán a munkásszerződések szankciójának a munkással szemben is hatékonyabb alkalmazását kívánták. Balogh István igazgató beszámolt TÖRTARANY BEVÁLTÁS 1897 IVVM.ED ÓSa arról, hogy a paradicsom kivételével a vármegye kertészeti gazdálkodása és gyümölcstermelése igen szomorú eredményekkel zárult a kedvezőtlen időjárás folytán, viszont a jövő évi kilátások minden nehézség ellenére biztatóbbak, mert a talajmunkák és őszi vetések kielégítő mértékben folynak, nem úgy, mint a múlt évben, amikor mindezek visszamaradtak. Az igazgatói jelentéshez Kassa István és dr. Dőry Gyula szóltak hozzá. Előbbi fokazott cselekvést és a helyes irányítás érdekében a gyakorlati gazdák tapasztalatainak értékesítését kívánta, utóbbi pedig hangsúlyozta, hogy a gazdák nem funkciókat kívánnak, hanem meghallgatásukat kérik és tapasztalataik alapján tett intézkedéseket sürgetnek, hogy a nemzeti termelés a különböző zökkenők kikerülésével maximális kapacitással dolgozhassák. Dr. Borhy István felszólalása után elhatározták, hogy a felmerült kérdések részletes feltárásával tájékoztatja az egyesület a földművelésügyi minisztert a vármegyében jelentkező szükségletekről s ugyanezen tárgyakban az OMGE, a kamara és a társegyesületek megkeresésével is törekszik előre vinni a háborús idők szülte nehézségek leküzdését. Kedden reggel leesett az első hő Egerben Eger, október 29. Kedden a kora reggeli órákban észak felől hideg légáramlat tört a város területére. A hideg meghozta az első havat, de csak nyomokban, a város északi részén. A déli részen havas eső volt ugyanabban az időben. Ma reggel ismét hullt hó néhány északibb helyen. A talajmenti hőmérséklet egyébként ma reggel —3 9 fok volt. Tegnap a verpeléti vásárról harminc árdrágítót Jelentettek lel a csendőrnyomozók Hétfőn országos vásár volt Ver- pelét községben. A csendőrök szigorúan ellenőrizték a hatóságilag megállapított árak betartását. A vásáron a nyomozó csendőrök harminc árusról vettek fel jegyzőkönyvet és az árdrágítók ellen feljelentést tettek. Az ár-razzia azonnal megváltoztatta a vásár képét, s az árusok a továbbiakban igyekeztek pontosan betartani a hatósági árakat. Valószínűleg a többi vásárokon is észrevehető kihatása lesz a verpeléti árrazziának. Szombatig kell felajánlani a gabonafeleslegeket Eger, október 29. Minden gazda tudja, hogy október 31-ig be kell szolgáltatni, illetve megvételre felajánlani a gabonafeleslegeket. Ha a gazda feleslegeit ez időpontig nem szolgáltatja be, október 3l-ike után már 10 százalékkal kevesebbet kap terményéért. A közellátásügyi miniszter felhívja újra a gazdák figyelmét arra, hogy búza, rozs, árpa és zab feleslegeiket saját érdekükben még az időpont lejárta előtt ajánlják fel a
