Eger - napilap, 1941/2

1941-07-11 / 108. szám

2 EGER 1941, július 11. jóindulattal iparkodik a jobbrahajts szabályait betartani, legnagyobb baj a lovakkal volt, amelyek csak ne­hezen szokják meg a jobb oldalt. Vasárnap reggel akadt olyan csö­könyös paripa is, amelyik inkább megállt, mint engedelmeskedett a szokatlanul megfordult rendszernek. Ipari anyaggazdálkodási Járulékot vetnek ki A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli a minisztérium rende­letét, amely szerint az iparügyí mi­niszter az ipari anyaggazdálkodás személyi és dologi kiadásainak fe­dezése céljából az ipari anyaggaz­dálkodás körébe tartozó nyersanya­gokat, üzemanyagokat, fél és kész- gyártmányokat ipari anyaggazdál­kodási járulékkal terheli meg. A járulék mértéke az áru érté­kének 5 ezrelékét nem haladhatja meg. Ugyanekkor jelenik meg az iparügyi miniszternek másik rende­leté, amely megállapítja, mely anya­gokat és milyen mértékű járulék terhel és e járulékot kinek, mikor és milyen módon kell befizetni. Szülők! Ezt nektek írjuk: A nagyszülők hatása a gyermek fejlődésére teni, főzni, babaruhát varrni és még sok mindent, ami a gyermek életében szerepet játszik. Türel­metlen és a gyermekhez alkalmaz­kodni nem tudó nagyszülők sohasem kerülnek lelki közösségbe a gyer­mekekkel, ezért hatásuk is csekély. A nagyszülők hatása lehet káros is. Különösen akkor következik ez be, ha a gyermekeket elkényezte­tik és nevelő eljárásukkal szembe­kerülnek a szülőkkel. Pénteken Éger-estben: Vadvirágos Maros partján Eger, július 11. Pénteken Eger-est keretében is­métli meg a vitéz Jakabffy-társulat az idény egyik legkellemesebb da­rabját, a Vadvirágos Maros partján című operettet. A vonzó meséjű, a szép énekszámokkal és helyenként revűszerű jelenetekkel tarkított ope­rettnek az Eger negyven százalé­kos kedvezményével is olyan si­kere lesz, mint aminő a bemutató­kor volt. Az operett utalványát itt közöl' jflk: ________________________ U talvány a Vadvirágos Maros partján operett július 11-i, pénteki előadására. I 1 drb_______________________ A szelvényt kitöltve és kivágva a színházi pénztárnál kell bemu­tatni. A hagyományos szellemű család­ban a nagyszülők rendszerint vala­melyik gyermeküknél élnek. Ebben az esetben szorosan hozzátartoznak az unokák állandó környezetéhez és részt vesznek azok nevelésében. Az a tény, hogy a nagyszülők együtt laknak unokáikkal, önmagá­ban is nagyjelentőségű a gyermek fejlődése szempontjából. A nagyapát és a nagyanyát vérszerinti kötelékek fűzik ugyan unokáikhoz, ez a kap­csolatuk mégsem olyan szoros és annyira közvetlen, mint a szülőké és gyermekeké. De éppen ez teszi lehetővé, hogy a család a sokféle ré- tegezódésű társadalom alapformája­ként tűnjék fel és meg éreztesse a gyer­mekkel a társadalom szerkezetét. A családi közösségnek ez a tár­sadalom tudatosító szerepe különö­sen akkor érvényesül, ha a nagy­szülők társadalmi állása más, mint a szülőké; ha pl.magasabb művelt­ségű tisztviselő, orvos, ügyvéd, ta­nító gyermekeinek a nagyszülei a földműves . vagy iparos osztályhoz tartoznak. Ez az osztálykülönbség a társadalmi átrétegeződést termé­szetes folyamatnak tünteti fél, és nem engedi, hogy a gyermekek lel­kében merev válaszfalak épüljenek a különböző társadalmi osztályok szerint. Ennek előfeltétele azonban az, hogy a szülők ne szégyeljék alacsonyabb származásukat, és ne kendőzzék a nagyszülők korábbi fog­lalkozását. Az egyszerű származású nagyapák és nagyanyák öntudatlan megbecsülést kelthetnek unokáik­ban az alsóbb társadalmi rétegek iránt és így nagy mértékben elő­mozdítják az osztálykülönbségről vallott helyes felfogás kialakítását. A nagyszülők azzal is hatást gyakorolnak a gyermekre, hogy a politikai, a vallási, művészi és erkölcsi élet jelenségeinek meg­ítélésében rendszerint más felfogást vallanak, mint a szülők. Ok más korszaknak a gyermekei. Tudásuk, műveltségűk, életfelfogásuk, gondol-1 kodásuk és ízlésük egyaránt kü­lönbözik. Mindez nem marad rejtve a gyermek előtt és korán arra esz­mélteti, hogy az élet jelenségeit sok szempontból lehet vizsgálni és megítélni. A szempontok gazdago­dása a látókör bővítésével jár és így a nagyszülők jelentékeny mér­tékben hozzájárulnak a szélesebb- körű gondolkodás és megfigyelés fejlesztéséhez. A nagyszülők sokszor idegenül érzik magukat gyermekeik világá­ban, amely más eszményeket, új ízlést és felfogást hirdet. Ebből az idegen világból szívesen menekül­nek saját gyermek- és ifjúkorukba, amely megszépülve él emlékezetük­ben. A gyermek- és ifjúkor élmé­nyeit újra átélve visszatér a régi szép idők hangulata, sőt még erő­érzetük is megnövekedik. De mind­ezeknek nemcsak felidézése esik jól, hanem megmutatása is. Az öre­gek sokszor érzik szükségét annak, hogy környezetüknek megmutassák: ők is voltak erősek, tőlük is függ­tek események. Ezért szívesen be­szélnek magukról, gyermek-, ifjú- és katonakorukról, arról az időről, amikor szépségük, erejük és alkotó- képességük teljében voltak. Leghűségesebb és leghálásabb hallgatóik a gyermekek. A múltnak ez a felelevenítése felkelti az érdek­lődést a család múltja és hagyomá­nyai iránt. A gyermek kutatni kezd az ősök élete után és észrevétlenül ráeszmél, hogy az élet csupa vál­tozás, alakulás és fejlődés. Megta­nul a gyermek a történelmi fejlő­dés menetébe beleilleszkedni és a fejlődés szemszögéből megítélni az eseményeket, egyszóval felébred a gyermekben a történeti érzék és a hagyományok megbecsülése. Ez pe­dig megkönnyíti számára a nemze­dékek közti megértést. A nagyszülők nevelő hatása a gyermekekre igen értékes lehet, ennek azonban határozott föltéte­lei vannak. Szükséges hozzá a tar­tós együttlét. Kell, hogy tudjanak alkalmazkodni a gyermek szellemi színvonalához és érdeklődési irá­nyához. Tudni kell érdekesen me­sélni és történeteket elbeszélni: tudni kell játszani, lovacskázni, épí­A vasúti bérletjegyek és hetijegyek új felemelt ára Eger, jűlus 11. Megírtuk, hogy július 17-ától kezdve az államvasutakon megvál­toznak a szállítási díjak s 12 szá­zalékkal emelik a rendes és ked­vezményes személytarifákat, a bér­letjegyek árát, továbbá a podgyász- viteldíjakat is. Az alábbiakban közöljük a kü­lönböző jegyfüzetek, hetijegyek és bérletjegyek új árait. A rendelet szerint négy oda-vissza utazásra ér­vényes munkás jegyfüzet ára a III. osztályon 10 kilométerig 90 fillér, 15 km.-ig 1.20 pengő, 20 km.-ig 1.60 pengő, 27 km.-ig 2.70 P, 30 km.-ig 3.70 P, 40 km.-ig 4.90 P, 50 km.-ig 6.20 P, 60 km.-ig 7.30 P, 70 km.-ig 8.60 P, 80 km.-ig 9.40 P.* A rendes munkás hetijegyek, amelyek hétnapos utazásra jogosí­tanak, 10 kilométerig 1.60 P, 15 kilométerig 2.10 P, 20 kilométerig — Új amatőrfénykép-pálgá­zat indul a Film Színház Irodalom­ban, amelynek e heti száma beje­lenti az amatőrfényképezők népes tábora által bizonyára örömmel fo­gadott új pályázat feltételeit. Ebben a számban indul Laczkó Géza „Az én édes közönségem .. .“ című szín­házi tárgyú regénye. Az „Igen vagy nem“ c. film nagy keringöjének kottája, pompás divatrovat, Pipi, Tarka-barka, óriás keresztrejtvény, képzőművészet, könyvkritikák egé­szítik ki az új szám tartalmát, a- melynek ára 40 fillér. — Ismeretlen autó elgázolt Kápolna határában egy cipészt. Kápolna községből eszméletlen ál­lapotban életveszélyes sérülésekkel szállították Egerbe az Irgalmasok kórházába Fülöp Árpád 31 éves cipészmestert. A cipészt a község 2.70 P, 27 kilométerig 4.60 P, 30 kilométerig 6.50 P, 40 kilométerig 8.60 P, 50 kilométerig 10.80 P, 60 kilométerig 12.70 P, 70 kilométerig 15.— P, 80 kilométerig 16.60 pen­gőbe kerül. — Ugyanez a hetijegy hatnapos utazásra 10 kilométerig 1.30 P, 15 km-ig 1.80 P, 20 km-ig 2.20 P, 27 km-ig 3.90 P, 30 km-ig 5.50 P, 40 kín ig 7 40 P, 50 km-ig 9.30 P, 60 km-ig 10.80 P, 70 km-ig 12.90 P, 80 km-ig 14.20 P. A tanuld havijegyek ára a III. osztályon 10 km-ig 2.40 P, 25 km-ig 3.40 P, 20 km-ig 4 P, 27 km-ig 5.40 P, 30 km-ig 7.40 P, 40 km-ig 10.80 P, 50 km-ig 13.40 P, 60 km-ig 17.50 P. r # határában az úttesten elütötte egy ismeretlen gépkocsi. Agyrázkódást és koponyacsonttörést szenvedett. A kórházban mindezideig nem tud­ták kihallgatni, mert eszméletét még nem nyerte vissza. Állapota továbbra is súlyos és életveszélyes. A csendőrség a gázoló gépkocsi ve­zetőjének előkeritésére erélyes nyo­mozást indított. — Lábbelikészítők gyűlése az Eger és Vidéke Ipartestü­letben. Az egri lábbelikészítök július 12-én, szombaton este 7 óra­kor fontos gyűlést tartanak az egye­sület helyiségében. A gyűlésen a cipő kiszolgáltatásával kapcsolatos kérdéseket, a raktárkönyv és köz- szállitási gép ügyét tárgyalják meg. Hirdetésével célt ér, ha az „Eger“ napilapban hirdet

Next

/
Oldalképek
Tartalom