Eger - napilap, 1941/2

1941-09-22 / 150. szám

2 E G E B 1941. szeptember 22. már napokkal ezelőtt eltiltották a kikötést. Azokat a kisebb gőzösöket, amelyek mégis eljutottak a rendelet kibocsátása előtt a kisebb kaukázusi kikötőkbe, azonnal vesztegzár alá helyezték s nem engedték meg, hogy az utasok partra szánjanak. A vesztegzárat azért rendelték el, mert hetek óta ezer és ezer mene­kült érkezett Odesszából a krimi félszigetre és számosán közülük pestisben betegedtek és haltak meg. A menekültek elbeszélése szerint Odesszában már hetekkel ezelőtt többezer pestishalott volt és a jár­vány terjedését a legdrákóibb in­tézkedésekkel sem tudták megaka­dályozni. Ezer és ezer halottat te­metnek el naponkint a hevenyészet­ten felállított barakkórházakból, a- melyeket árokkal vettek körül és az árkokat oltott mésszel töltötték meg. A járvány terjedése óriási pánikot idézett elő a körülzárt városban, ahol az orvoshiány is nagy nehézsé­get okoz. A néhányszáz odesszai orvos teljesen kimerült az állandó szolgálatban és sokan közülük ma­guk is meghaltak. Tanítót udlasztott uastírnap az egri r. kát. egyházközség képuiselőtestülete 1163 tanköteles iratkozott be az egri r. kát. elemi iskolákba Eger, szeptember 22. Az egri római katolikus egyház- község képviselőtestülete vasárnap délelőtt 11 órakor a ferences kultur- ház fehértermében dr. Petro Jó­zsef prépost, kanonok, plébános el­nöklésével közgyűlést tartott. A közgyűlés kezdetén a képvise­lőtestület új tagjai letették a hiva­talos esküt az elnöklő plébános-ka­nonok kezébe. A tanügyi közigazgatáshoz kine vezett dr. Godál Gyula igazgató tanító távozásával a 2. sz. egri rk. iskolánál megüresedő tanítói állást nagy érdeklődés mellett töltötte be a közgyűlés. A tanítóválasztásra az érsekfőpásztor a püspöki kar által módosított szabályzat értelmében Kemenes József apát-kanonokot küld­te ki elnökké. A pályázók közül első helyen Delley József igazgató tanítót, má­sodik helyen Farkas János rudabá- nyai káutortanítót, harmadik he­lyen pedig Kulcsár Ödön erdőtelki c. igazgató-tanítót jelölte az egyházi főhatóság. Breznay Imre elnöklésé- val tartották meg a szavazást. A titkos szavazás eredménye: leadtak 89 szavazatot, ebből Kulcsár Ödön 50, Delley József pedig 39 szava­zatot kapott. Kemenes József érseki biztos, választási elnök ennek alap­ján Kulcsár Ödönt megválasztott tanítónak jelentette ki. A válasz­táshoz még az érsekfőpásztor jóvá­hagyása szükséges. Dr. Petro József plébános, kano­nok ezután újból átvette a közgyű­lés elnöki tisztét és felhívására Tar- nay Kálmán igazgatótanitó ismer­tette az egri r. kát. elemi iskolák beiratási eredményeit. Összesen 551 fiú és 612 leány iratkozott be kát. elemi iskoláinkban. Tanügyi értekezlet határoz a téli tanítás kezdő időpontjáról A miskolci tankerület igazgatója rövidesen összehívja az értekezletet A kultuszminiszter a tankerületi kir. főigazgató, illetőleg a kir. tan­felügyelő hatáskörébe utalja annak a kérdésnek megállapítását, hogy a téli hónapokban a rendkívüli idő­számítás tartama alatt az iskolai tanítás mikor kezdődjék. Az iskolai tanítás megkezdésének időpontjával kapcsolatosan a mis­kolci tankerületi főigazgatóság az alábbi felvilágosítást adta: A tankerületi főigazgatóság a rendelettel kapcsolatos intézkedését már megtette. Egyelőre még végle­ges döntés nem történt abban az irányban, hogy a különböző isko­lákban a téli időszakban mikor kez­dődjék a tanítás. Ennek a kérdés­nek megvitatásánál föltétlenül az iskolák igazgatóságának bevonására van szükség. Esetleg nem lehet egyöntetűen megállapítani az isko­lai tanítás kezdő időpontját, mert a rendelet értelmében ennek megha­tározása szempontjából mindenkor az iskolába járó gyermekek szülei többségének foglalkozását, munka­rendjét, a helyi közlekedési viszo­nyokat, a világitóanyagokkal és eszközökkel való takarékosságot és egyéb különleges érdekeket kell figyelembe venni. A miskolci tankerületi főigazga­tóság rövidesen értekezletre hívja össze a középiskolák igazgatóit és azokkal részletesen megtárgyalja ezt a rendkívül fontos kérdést. Az egri tanfelügyelőségen munka­társunk a következő félvilágosítást kapta: Egerben és Heves vármegyében egyelőre még nem volt meg a le­hetősége annak, hogy községenként egységesen mepállapíthassák a téli időszak tartamára a tanítási idő kezdetét. Nagy a valószínűsége an­nak, hogy már november elsejétől a rendkívüli időszámítás szerint 8­óra helyett 9 órakor kezdődik a tanitás. Ez a rendelkezés indokolt, mert a rendkívüli időszámítás szerint a reggeli 8 óra 7 órát jelent a gya­korlatban, már pedig télen 7 óra­kor még meglehetősen .sötétség van, amikor is több iskolában a villanyvilágítás hiánya miatt a ta­nítást megkezdeni nem lehet. De ahol van is villanyvilágítás, ott is indokoltnak látszik a tanítási idő­nek egy órával való elhalasztása, mert takarékossági okokból így helyesebb. A tanfelügyelőség szintén érte­kezletre hívja össze az elemi isko­lák igazgatóságát és a tanitás kez­detének időpontját részletesen meg­beszélik. Megindult a jelentkezés a Yöröskeresztes ápolónői tanfolyamra Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Vöröskereszt egri választmányának toborzó gyűlése Eger, szeptember 22. Vasárnap délelőtt nagy érdeklő­dés mellett zajlott le a Vöröskereszt egri választmányának gyűlése a városházán. A gyűlésnek toborzó jellege volt, mert a kiképzett egri vöröskeresztes ápolónők száma cse­kély s további kiképzési'e van szük­ség, hogy az előrelátás szellemében a megfelelő létszámot biztosítani lehessen. A városháza tanácstermében rend­kívül nagy számban gyűltek össze a házi betegápolási tanfolyamot végzett ápolónők. A gyűlést dr. Kálnoky István polgármester, elnök nyitotta meg. — Mély tisztelettel köszöntőm — mondotta — a Magyar Vörös Kereszt főnökasszonyának, báró Apor Gizellának képviseletében megjelent dr. Hedry Lőrincné Ömél­tóságát, aki a Magyar Vörös Ke­reszt hevesvármegyei tagozatának főápolónői tisztségét, a társadalom szervezése terén vállalt egyéb sok­oldalú elfoglaltsága mellett is vál­lalni kegyes volt, hogy magatartá­sával és áldozatkész egyéni mun­kájával, követendő példaképül szol­gáljon a mai rendkívüli és súlyos időkben, amidőn oly kevés az öröm és olyan sok a gond. — A fóápolónők hivatása: béké­ben az ápolónőképző tanfolyamok rendezése; a tanfolyam elvégzése után megtartandó záróvizsgán az országos főnökasszony helyettesí­tése, háborúban a hadikórházakhoz szükséges ápolónők létszámának biztosítása, s az ápolónői tanfolya­mok és az ápolónői munka legfőbb szellemi irányítása és adminisztrá­lása. — Az önkéntes ápolónői tanfo­lyamokat egyéb előfeltételek mellett csak azok végezhetik el, akik a házi betegápolási tanfolyamot már sikeresen elvégezték. — Az önkéntes ápolónői tanfo­lyamokat elvégzettek száma Eger­ben igen alacsony. Számukat leg­alább háromszorosára kell emelni, hogy a mai rendkívüli idők köve­telményeinek mindenben megfelel­hessenek. — Tadom nagyon jól, hogy az önkéntes ápolónői tanfolyam elvég­zése nagy lekötöttséget és egyéni áldozatot követel, különösen a mai sorsdöntő időkben, amidőn a megél­hetés napi gondjai amúgy is foko­zottabban veszik igénybe a házi­asszonyok és családanyák minden óráját. — De a mai sorsdöntő nehéz idők ellenére is remélem, hogy a mai összejövetelünk nem maradna eredménytelen és kérő szavunk nem hangzik el hiába, mert tudjuk jól, hogy önök mindannyian szívük mé­lyéig átérzik, hogy hősi korban nem lehet élni hősi lélek nélkül. ‘— Ma pedig hősi idők s hősi korszak aktiv és passzív tanúi va­gyunk. Ma minden érzést, minden gondolatot a nemzeti sorsközösség gondolata kell, hogy áthasson és irányítson. — A magyar nők a történelem évezredes folyama alatt lelkiségük magasztos elhivatottságával mindig be tudtak szervesen kapcsolódni minden hazafias, nemes és szép gondolatba. — A magyar nő — s ezt a tör­ténelem bizonyítja, — mindig fáklya­hordozója volt a nemzeti gondolat­nak, s mindig fel tudott emelkedni arra a magaslatra, amelyet a nem­zeti sorsközösség megkívánt. — A nemzeti gondolat és sorsközös­ség pedig: a magyar becsület, a ma­gyar élet, a magyar vér kérdése. — Ezt a gondolatot ma tartalom­mal csak úgy tudjuk kitölteni, ha cselekvő lélekkel hiszünk is annak sikerében és megvalósulásában. — Ennek a sikernek a jegyében és érdekében voltam bátor önöket ma összehívni, hogy ideálisan gon­dolkozó lelkűket, szívüket és érzé­süket bekapcsoljam egy olyan ak­cióba, amelynek a sikerétől függ nemcsak annak a fiatal nemzedék­nek sorsa, élete és egészsége, ame­lyik ma sok száz kilóméterre szülő­földjétől és lakóhelyétől, a világ soha nem látott, soha nem hallott leg- gigantikusabb küzdelmét vivja ha­zájának megmaradásáért, de amelyik utolsó csepp véréig és az élet szik­FERENCJÓ7SEF KESERÜVIZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom