Eger - napilap, 1941/2
1941-09-20 / 149. szám
2 EGER 1941. szeptember 20. takarékossági intézkedések kezdetén leállította gépkocsiját és nem kérte azóta sem az „E“ betűt. Minden hazafias érzésű magyar ember így gondolkodik, s éppen ezért joggal kérdezi, hogy mikor szüntetik be e komoly időkhöz nem illő komolytalan száguldozását az említett, s „E“ betűvel nyilván tévedésből, de semmiesetre sem közérdekből ellátott magángépkocsiknak. Addig is kívánjuk azonban tudni, hogy ki felelős ezekért. Szülők! Ezt nektek írjuk: A beteg és fogyatékos gyermek nevelése XXIII. közlemény. A gyermekbetegségek időtartamuk és súlyosságuk szerint igen különfélék lehetnek. Egyesek éveAz új, 1942 rádiót RUDLOFNÄL vegye! Minden márka raktáron! Fő utca. — Telefon: 159. Egyik legfontosabb feladat a gyermek kedélyének derűsen tartása és a meggyógyulás reményének felkeltése. A lelki derű és a reménység kedvezően befolyásolják az életműködéseket, megkímélik a beteget lelki megrázkódásoktól és ellen- állóbbá teszik betegségei elviselésére. A derűs és bízni tudó gyermek nem „törik össze“ könnyen és nem áll meg a fejlődésben. A kedély vidáman tartásának első feltétele az, hogy a gyermek sok szeretetet érezzen hozzátartozói részéről. Kifejezésre juthat ez a beszédben, bánásmódban és az általános magatartásban. A gyermek jogos kívánságait, felüdülését célzó kéréseit lehetőleg teljesíteni kell. Ügyelni kell azonban arra, hogy a bánásmód kényeztetéssé ne fajuljon. A beteg gyermek éppen úgy visszaél a kényeztetéssel, mint az egészséges. Követelődzővé, zsarnokká és kényelemszeretővé teszi. Sok gyermek egyenesen elromlik a betegség alatt, s korábban végzett kötelességeinek sem hajlandó eleget tenni. A nevelői gyöngédség és szeretet tehát párosuljon megfontoltsággal és határozottsággal. A gyermek ke- Ú*?i/ ■ jtá délyének megőrzése végett óvakodjunk attól, hogy sokat beszéljünk betegségéről, különösen pedig annak súlyosságáról. Érdeklődését és figyelmét tereljük az élet mindennapi RÁDIÓ jelenségére, hogy magával és beteg8éSével ne foglalkozzék sokat. * A betegnek is vannak kötelességei és feladatai. így pl. az orvosság beszedése előírás szerint, az étkezés rendjének megtartása, a pihe%ícMC$ar< KaPható KOCSÍSIlál Eger, moziépfllet, ken át nem szűonek meg, mások néhány nap alatt lefolynak. Némely betegség megengedi a fennlétet és a mozgást, mások ágyba döntik a gyermeket. A betegség időtartama és súlyossága szerint a gyermek fejlődése, hangulata és magatartása sokféleképpen változhatik. Ennek megfelelően kell a nevelői eljárásnak is módosulnia, s olykor gyógyító neveléssé válnia. Az első és legfontosabb feladat a betegség leküzdése. Ebben a legtöbb esetben orvos segítségét kell kérnünk. Az ő tanácsaihoz kell alkalmazkodnunk a gyógyszer, táplálkozás, ruha, mozgás, stb. tekintetében. Az orvos fáradozásainak azonban csak akkor lehet sikere, ha nemcsak az előirt rendet tartatjuk meg a gyermekkel, hanem nevelői gondozásban is részesítjük. nésre, öltözésre, mozgásra és szórakozásra vonatkozó előírások és más feladatok, amelyeket az élet kíván és a betegség megenged. Ezeknek elvégeztetésére nagy gondot fordítunk. Még a büntetéstől sem szabad visszariadni, ha másképen nem lehet a gyermeket kötelessége teljesítésére szorítani. A kötelesség megfokozza a gyermek fegyelmezettségét, amire a betegség leküzdésében rendkívül nagy szükség van. A fegyelmezetlenség súlyos erkölcsi hibává fajulhat, de akadályozza a gyógyulást is. A betegség nem föltétlenül rossz. A szülők természetesebbek beteg gyermekükkel, ha arra gondolnak, hogy a gyermek kisebb fertőzései, amelyeket a szervezet néhány nap alatt legyőz, végeredményben javára vannak az embernek, mert növelik ellenállóképességét. Az egészséges gyermek mesterséges elszigetelésére, az óvodáktól és nyilvános iskoláktól való elzárásra szükség nincs. A fogyatékos gyermek. A fogyatékosság lehet testi, szellemi és erkölcsi. Testileg fogyatékosak a nyomorékok, siketnémák, vakok, nagyothallók, C3ökkentlátá8uak. A szellemileg fogyatékosakat hülyéknek, gyenge elméjüeknek és gyenge tehet- ségüeknek nevezzük. Az erkölcsileg fogyatékosoknak nincs érzékük a jó és rossz megkülönböztetésére. Az 1930. népszámlálás adatai szerint csonka hazánkban 10.000 lakosra átlagban 31*3 nyomorék, 7-8 vak, 13 8 szellemi fogyatékos esett. Az erkölcsileg fogyatékosok száma is jelentős. 1935 ben a fiatalkorúak bíróságai nálunk kereken 12.000 fiatal bűnöző ügyeit tárgyalták. Ebből 4.500 Budapestre esik. A fogyatékos gyermekek nevelése és oktatása sajátos szakértelmet kíván. Ma már külön tudomány, a gyógypedagógia foglalkozik vele. A testi fogyatékosságban szenvedő gyermekeket főként a siketnémák és vakok intézetében nevelik. Ezekben az intézetekben szellemileg és erkölcsileg egyaránt jól fejlődnek. Megtanulnak beszélni, írni, olvasni és valamilyen mesterséget, kefekötést, gépírást is elsajátítanak. Ezzel lényegesen csökken értéktelenségük fájó tudata, s megbékül- nek az egészségesek társadalmával is. A testileg fogyatékosak kitűnő és odaadó munkásokká válnak. Rendes iskolában ezt az eredményt nem lehetne velük megvalósítani, mert a tanításukban is különleges módszert kell alkalmazni. Még kevésbbé alkalmas azonban a rendes iskola nevelésükre. Az ép gyermekek között kétszeresen érzik bajukat a fogyatékosak, e mellett pedig ki vannak téve csúfolódásnak és gúnyolódásnak, ritkább esetben elkényeztető és szánakozó nevelésnek. Az értelmileg fogyatékos gyermeket „kisegítő iskolákban“ nevelik. Elkülönítésük azért szükséges, mert felfogó és Ítélőképességük gyönge és e miatt a normális gyermekek ismeretanyagát sem megérteni, sem elsajátítani nem képesek. Erkölcsi szempontból is szükség van a külön nevelésre, mert ítélőképességük gyön- gesége miatt könnyen rá lehet őket bírni helytelen cselekedetekre. Ügyetlenségük miatt ki vannak szolgáltatva a komisz gyermekek minden rossz hatásának. Sokszor kinevetik és kigúnyolják ügyetlenségük miatt. így azután társadalom ellenesekké válnak. A kisegítő iskolában nevelt gyengetehetségű gyermekek 70 %-a társadalmilag értékes emberré válik. Az erkölcsi fogyatékosság rendszerint gyengeelméjűséggel kapcsolatos. Gyógyító neveléssel néha érnek el vele eredményt, általában azonban nehezen nevelhető. Közülük kerül ki a bűnözők nagy része, akiket csak különleges intézkedésekkel lehet társadalom ellenes tevékenységüktől visszatartani. Somos Lajos dr.----------------------------------------------------------------------------------------------------...--------------------------------------------rrfffrftf(-ff[rmr)|iriJ ^ Rövidesen megkezdik a típus-cipők gyártását ^Megállapították a ki nem jelölt cipőkereskedők ~ által átadásra kerülő cipők árát Az árkormánybiztos átiratot intézett a Magyar Cipőkereskedők Országos Egyesületéhez, amely szerint a ki nem jelölt cipőkereskedők által átadásra kerülő lábbeli cikkek legmagasabb árát az átadó kereskedő köteles kiszámítani. Beszerzési árnak a számla szerinti vételárat és az engedélyezett felárakat kell számítani, amelyből levonandók a vétellel kapcsolatos engedmények és a pénztári engedmény három százalékot meghaladó része. Hozzászámíthatók az árubeszerzést terhelő költségek, a különböző közterhek. Az árukészletet átadó, ki nem jelölt kereskedő a fentiek szerint megállapított beszerzési árhoz tőke és üzleti költségeinek fedezésére a következő bruttó hasznot számíthatja hozzá: Bőrtalpú lábbelinél az 1941. január 1. előtt beszerzett cikkeknél 3 százalékot, az 1941. január 1. és május 31. között beszerzett cikkeknél 2 százalékot, az 1941. június 1. után beszerzett cikkeknél 1 százalékot. Divatjamúlt és selejtes áruknál a beszerzési ár legalább 30 százalékkal, az átlagos nagyságtól eltérő árunál pedig legalább 50 százalékkal csökkentett értékben vehető figyelembe. Vitás esetekben a Kereskedelmi Hivatal szakértő bizottsága dönt az értékelésben. Ezzel az árrendezéssel egyidejűleg élénken foglalkoztatja a cipőpiacot a tipus cipők készítésének kérdése is. Szeptember 1-től tudvalevőleg csak olyan bőrtalpú cipőt lehet készíteni, amely megfelel a kiadott előírásoknak. Az Anyaggazdálkodás Bőripari Bizottsága megfeleló készletet bocsátott az érdekeltségek rendelkezésére. A Kereskedelmi Hivatal pedig úgy rendelkezett, hogy százezer pár cipőt a mechanikai cipőgyáripar, százötven ezer párat pedig a kézműipar készít el és az anyagot az ipartestületek bőripari szakosztályai kapták meg elosztás céljából. Az anyagkiosztást a napokban kezdik meg és a gyártás is haladéktalanul megindul. Az anyagelosztás a Kereskedelmi Hivatal intenciójának megfelelően történt, meglevő készleteiből azonban bármelyik iparos készíthet az előírásoknak megfelelő típus-cipőket.
