Eger - napilap, 1941/2
1941-09-05 / 140. szám
2 EGER 1941. szeptember 5. Igmándiviz hosszúélet 3 ujjnyi András. Hozzászólás a legújabb magyar filmhez. Úgy vélem, hogy az Eger várost körülvevő uradalmak gazdatisztjei, (akik a közelmúltban áldozatos, megfeszített munkájukkal sokban hozzájárultak a város — egyébként megoldhatatlan — közellátásának biztosításához), megérdemlik e pár sornyi helyet e hasábokon, azért, hogy a legújabban látott magyar filmünkkel kapcsolatban pár szót szóljunk a magyar gazdatisztről. Először kartársaim önkéntelenül is ökölbeszorult kezét szeretném si- mogatóan kinyitni! Sok-sok tiltakozó és mentegetőző újságcikk és reflexió olvasása után jómagam bizonyos lelki felkészültséggel néztem meg a filmet, és az „intéző“ első pár perces jelenete után megnyugodva állapíthattam meg, hogy a figura olyau durván van karrikiroz- va, hogy azt átlagnak venni, abból általánosítani csak a nagyon korlátolt és rosszindulatuak tudnak, akiknek az igen kisszámú véleménye nagyon gyenge ahhoz, hogy szennyet vethesseu a gazdatiszti üivatás áldozatot és önmegtagadást követelő, göröngyös útján járók fáradt hóm lokára. Másodszor: közönségünknek szeretném emlékezetébe vésni azt, hogy amint nincs buzagarmada konkoly nélkül, úgy nincs testület hitvány ember nélkül. Ezt tudjuk mi, gazdatisztek is, és nem is' ezért fáj nekünk az „András“ intézői figurája. Hanem roppantul sajnáljuk azt a magyar filmgyártást, amely agrárország voltunk ellenére annyira nincs tisztában a magyar gazdatiszttel, hogy eddig ahány filmben szerepeltette, mindig a legteljesebb tájékozatlanságról tett fényes tanúbizonyságot. 1939: „Köszönöm, hogy elgázoltában intézőnek titulálnak egy beretválatlan, tájszólásban beszélő, köpködő béres-alakot, 1940: „Az utolsó Vereczkey“-ben intézőnek szólítják a kastélyt mutogató kulcsárt, — 1941-bem itt az „András“ intézője, aki nyakbavetett szalvétával, csülökre kapva rágja a kacsacombot ... — De ez mind csak külsőség, karrikatura, amin elnézően mosolygunk mi, gazdatisztek. És sajnálatunk mellett csodálkozva nézünk szét magunk közt, hogy pisz- koskörmü béresnek, kabátfeladó kulcsárnak figuráznak ki, azt betudva a tudatlanságnak, elnézhetjük. De hogy a földet parlagon veszni hagyó, megvesztegetett gazembernek mutassanak be: az ellen tiltakozunk! Igaz, hogy a filmben bemutatott szántásból: — én sem kérek . .. Mert: — reDdező urak ! tessék megnézni egyszer egy igazi szántást! — úg:y, ahogy szegény Págert kényszerítik szántani, — úgy a római kor kétfogatú kocsiversenyén álltak fel a fogatok, — utoljára Krisztus után egy-két évtizeddel... Kiírták a pályázatot Heves vármegye főjegyzői állására A hónap utolsó negyedében lesz a választó-közgyűlés Eger, szeptember 5. Heves vármegye főjegyzői állásának ügye dr. Hunyadi Búzás Endre országgyűlési képviselővé történt választása óta függőben volt. Az állást egyelőre behelyettesítés útján töltötték be s ebből a célból dr. lllinyi László hevesi főszolgabíró kapott beosztást a főjegyzői tisztségbe. Időközben a tavaszi közgyűlés nyugdíjazta dr. Hunyadi-Búzás Endrét s most már sor kerülhet az állás végleges betöltésere. Szeptember elsejével az összes egri zsidó cipőkereskedők üzletében leltárba vették és zárolták a hatóságok a bőrtalpú lábbeliket. Ezek a ki nem jelölt cégek ugyanis nem rendelkeznek tovább jogosítvánnyal bőrtalpú lábneliek árusítására. EgerSok szülő olyan buzgóságot fejt ki gyermeke nevelésében, hogy meg sem várja, míg iskolába irathatja, máris tanítgatja írni, olvasni, számolni és rajzolni. Ebben a törekvésben némely szülőt az a nemes szándék vezeti, hogy az iskolai munkát megkönnyítse gyermekének. Másokat a hiúság sarkal és azt szeretnék, hogy az ő fiuk és lányuk tudjon a legtöbbet. A szülőknek ez a buzgósága bármilyen okból ered is, csak kárára van a gyermeknek. Az iskolai élet ugyanis nem azzal kezdődik, hogy a gyermekek versenyre kelnek az írásban, olvasásban, számolásban és rajzban, hanem szoktatással és a lélek erőinek elemi gyakorlásával. Az a gyermek, aki az írás és olvasás tudományával lép az elemi iskolába, először csalódva tapasztalja, hogy senki sem kíváncsi erre a tudományára, majd pedig kiábrándul az iskolából, amely semmi újat semmi érdekeset nem tud nyújtani neki. Amikor a többi gyermek a betűket tanulja és egyesével meg kettesével számolgat, ő unatkozik, mert már régen túl van ezeken a dolgokon. Az unatkozásból egyéb baj is származik. Figyelmetlenné válik, sőt szomszédait is zavarja, mert szórakozni akar. A figyelmetlenség és zavaró szórakozások nyomában feddések és büntetések járnak, aminek következtében az egész iskolai életet Okolicsányi Imre alispán most hirdette meg a pályázatot a főjegyzői állásra. A pályázati kérvényeket szeptember 14-én déli 12 óráig kell beadni az alispáni hivatalba. Ugyancsak most hirdette meg a pályázatot a vármegye alispánja az elhalálozás folytán megüresedett vármegyei tiszti főügyészi állásra. Mint értesülünk, a hónap utolsó negyedében gyűlik össze a vármegye törvényhatósági bizottsága, bogy megválassza a két főtisztviselőt. ben hét megszűnt cipőkereskedésben összesen 9400 pár bőrtalpú lábbelit zároltak, s ebből 8400 pár az utalványköteles cipó. A zárolt mennyiséget a hatóság arányosan fogja szétosztani a jogo-. sított cipökereskedők között. és számolni! Amennyire helytelen az iskolai ismeretek előzetes tanítása otthon, annyira szükséges a gyermek értelmi, erkölcsi és hangulati előkészítése az iskolai életre. Értelmi vonatkozásban az iskolába járó gyermeknek ismerni kell a főbb színeket és testrészeket. Rendelkeznie kell valamelyes szókinccsel, amelynek segítségével a mindennapi élet egyszerű jelenségeiről, az otthonról, családi életről, az emberekről, állatokról el lehet beszélgetni. Tudnia kell tulajdonságokat és mennyiségeket megkülönböztetni, így pl. a hideg és meleg, a sok és kevés, a mind és semmi fogalmát. A dolgok egymásközti viszonyát tekintve tudnia kell, mit jelent a kint és bent, fent és lent, elől és hátul. Ezeknek az alapvető fogalmaknak az ismerete nélkül rendkívüli nehézségekkel küzd a gyermek az iskolában. Az iskola az értelmi élet bizonyos fejlettségét is megkívánja. Tudnia kell pl. egy tárgyra hosz- szasabban (39—40’) figyelni, rövi- debb szövegeket, mondatokat emlékezetben megtartani, egyszerűbb helyzeteket elképzelni, ítélni és következtetni. Erkölcsi tekintetben különösen arra van szükség, hogy tudjon a gyermek különbséget tenni az Igmändiviz imiiiiL-i j.u magyar-rekord „enyém“ és „tied“ fogalma közt, tudjon engedelmeskedni, mozgási és táplálkozási ösztönén uralkodni, egyszóval fegyelmezetten és illendően viselkedni, mások dolgait megbecsülni. Az a gyermek, amelyik otthon nem szokta meg, hogy tiszteletben tartsa testvérei játékait, ruháját, tanuló eszközeit, amelyiknek szabad volt a szülők dolgait is dobálni, összetaposni, eltépni, az az iskolába nem tesz különbséget az „enyém“ és „tied“ között és ezzel rengeteg kellemetlenséget okoz mind magának, mind tanulótársainak. A szülői háznak legyen tehát gondja arra, hogy a gyermek már egészen kis korától kezdve hozzászokjék a mások dolgainak megbecsüléséhez. Ne engedjék, hogy ké- nye-kedve szerint elvegye testvére játékait, könyveit, ruhadarabjait, vagy ételét. Ezzel szemben erősíteni kell benne a tulajdon szerete- tét és megbecsülését. Az engedelmességhez már a szülői házban hozzá kell szoknia a gyermeknek. Az engedetlen gyermek sem az iskolai rendet nem tudja megtartani, sem feladatai elvégzésében nem érzi a parancs és kötelesség kötelező erejét. Társaival szemben vak, követelődző, erőszakos lesz és terhére válik az egész iskolának. Az iskolának talán sikerül engedelmességre és fegyelmezettségre szoktatnia, de ez sok kellemetlenséggel, idő és erő pazarlással jár. A fegyelmezett magatartáshoz tartozik az is, hogy a gyermek tudjon táplálkozási és mozgási ösztönén uralkodni és általában minden életmegnyilatkozásában rendet tartani. A féktelen és zajos élethez szokott gyermek nem tud egy fél óráig sem nyugodtan ülni a pad- ban. Folyton kiugrál és ok nélkül fecseg. Az étkezésben rendhez nem szokott gyermek az iskolában sem bírja megvárni a tízórai szünetet. Tanítás alatt is egyre azon jár az esze, hogyan tudná titokban elfogyasztani ennivalóját, de szükségletei kielégítésében sem tud az iskolai rendhez igazodni. Gyakori kikéredzkedéssel zavarja a tanítást. A fegyelmezett élethez már a szülői házban hozzá kell szoktatni a gyermeket. A kényeztető bánásmód helyébe a szeretettől sugallt szigorúságnak kell lépnie. Az erkölcsi természetű előkészítésben tartozik az önállóságra szoktatás is. Az iskolába lépő gyermeknek tndnia kell önállóán kezet mosni, a kabátot felvenni, letenni, az adott helyzetnek megfelelően viselkedni. Az önállóság igen nagy értéke a gyermeknek. Ez segíti Hét kereskedőnél 9400 bőrtalpú lábbelit zároltak Egerben A zárolt cipőket arányosan osztják fel a jogosult cipőkereskedők között Szülők! Ezt nektek írjuk: Előkészítés az iskolai életre XVIII. közlemény. megútálja a gyermek. Ne tanítsuk hát előre a gyermeket írni, olvasni
