Eger - napilap, 1941/2

1941-08-29 / 136. szám

1941 augusztus 29. EGER 3 Kellemetlen úgy az elöljáróságra, mint a képviselőtestületre, hogy alig van vármegyei kisgyűlés, amelyen a város egy-két határozatát meg ne semmisítenék. Ma, amikor mindennek rohamosan emelkedik az ára, a gépek értéke csak magasabb lehet. Nem kívána­tos, hogy ma alig kapjuk meg azt az értéket, amennyibe az átalakítás 1928. évben került. Mindössze há­rom évig volt üzemben és évtizede­kig üzemképes lehet még. Ma nem is kaphatók ilyen gépek, azért jött 10 év után három ajánlat s ha meghir­detjük, lényegesen magasabb árat érhet el a város. Erre törekedni kötelességünk is. Radii Károly. A belügyminiszter felesége ma délelőtt Hatvanba érkezett az Egyesült Női Tábor hölgyeinek társaságában Eger, augusztus 29. Keresztes-Fischer Ferencné, a m. kir. belügyminiszter felesége ma -délelőtt fél 12 órakor az Egyesült Női Tábor vezető hölgyeinek társa­ságában Hatvanba érkezett. A bel- ügvminiszterné hosszabb körútja so­rán látogatja meg Hatvant a női honvédelmi munkaszolgálat kérdé­seinek tanulmányozására, s meg­szemléli a napközi otthont, a had- bavonuitak családjának segélyezé­sét stb. A belügyminiszternét dr. Hedry Lőrincné és Okolicsányi Imréné fogadták Hatvanban a he­vesmegyei női tábor részéről. A hölgy előkelőségek dr. SzinyeiMer se Jonőéknél ebéden vettek részt. Szülők! Ezt nektek írjuk: Engedelmességre szoktatás XVI. közlemény. Engedelmeskedni két okból kell megtanulnia a gyermeknek. Először azért, hogy a nevelő szándékát meg­tegye és ezzel jó szokásokat ala­kítson ki önmagában; másodszor pedig azért, mert az életben csak okkor boldogulhatunk, ha megtanul­tunk engedelmeskedni. Az engedel­messég megacélozza az akaratot és -az életkedvet. Az engedelmességnek két fajtá­ját ismerjük, úgy mint vak és az észszerű engedelmességet. Az élet­ben mindkettőre szükség van. A katonának pl. igen sokszor vakon kell engedelmeskednie, mert a hadi­tervek és titkok nem közölhetők bárkivel. De minden életpályán elő­fordulnak feladatok, amelynek elő­zetes magyarázatára sem idő, sem alkalom nincs. Ilyenkor vakon végre kell hajtani a parancsot. Az 1—2 éves gyermeknek is vakon kell engedelmeskednie, mert a pa­rancsok, tilalmak és intelmek értel­mét még nem látja be. Az észszerű engedelmesség köny- nyebb, mint a vak, mert a belátás a parancs és tilalom irányába ál­lítja az akaratot, ezért az ember •természeténél fogva erre törekszik. Az engedelmesség kifejlődésében négy szakaszt lehet megkülönböz­tetni. Az első szakaszban, amikor a gyermek mégnem szokott hozzá az engedelmességhez, a parancsolónak a gyermekkel együtt kell végre­hajtania a parancsot. Pl. ha az 1—2 éves gyermeknek azt mondjuk: add ide a játékot, akkor nem kell várnunk, amíg a gyermeknek kedve lesz teljesíteni a paracsot, hanem mindjárt nyúlunk utána és elvesz- szük tőle. így nincs ideje gondol­kodni, vájjon oda adja-e a kért dolgot, vagy nem, mert azonnali és gépies cselekvésre késztetik. Ezzel az; eljárással tudatosítjuk a gyer­mekben, hogy a parancsot készsé­ges engedelmességnek kell követ­nie. A második fejlődési szakaszba ak­kor jut a gyermek, amikor önállóan végre tudja hajtani a parancsot. Ilyenkor elegendő megmondanunk, hogy jöjjön velünk, vagy tegyen le valamit, magától megteszi, anélkül, hogy kézenfognók, vagy elvennénk tőle a kezeiben lévő dolgot. A harmadik fejlődési szakaszban felügyelet nélkül, a parancsoló tá­vollétében is végrehajtja a rendel­kezést. A 3 éves gyermek már ké­pes ilyen szabad és önálló engedel­mességre, ha jól nevelték. A negyedik szakaszban, amely a 4—6 éves korban kezd kifejlődni, az egyes esetekre irányuló paran­csok helyét mindinkább általános rendelkezések és elvek váltják fel. így pl. ebben a korban már ele­gendő egy általános parancs, vagy tilalom arra, hogy a gyermek ügyel­jen ruhájának épségére és tisztasá­gára, vagy, hogy felnőttekkel szem­ben illendően viselkedjék. A későb­bi években parancsok és tilalmak helyett inkább intelmekkel, figyel­meztetésekkel és tanácsokkal vezet­hetjük a gyermeket. Az engedelmességre nevelés alap­ja a tekintély. A szülőknek és ál­talában a nevelőnek tekintélyre van szükségük, hogy a gyermek kész legyen ne csak a kényszerű, de a szíves engedelmességre is. Az engedelmességre nevelés esz­közei között legfontosabbak a pa­rancs és tilalom. A parancsolásban arra kell töre­kedni, hogy az határozott és vilá­gos legyen. Ez föltétele a megér­tésnek. Ezen kívül azonban ügyelni kell arra is, hogy megfelelő han­gon, a gyermek természetének figye­lembevételével, megfontoltan és kö­vetkezetesen történjék. A szülők AKCIÓ! Országos nevű, múzeumokban képviselt budapesti festőművész fel­ajánlja 50x60 és 60x80 cm. méretű néhány olajfestményét keret és szállítási kötelezettség nélkül darabonként 60 ^ 70 pengőért minden közvetítő kizárásával közvetlenül a vevőknek. A művek katalógus értéke bizonyíthatóan pengő Bemutatás augusztus hő 31-én, vasárnap és szeptember hő 1-én, hétfőn a „Korona-szálló“-bau, a földszinti kisteremben. (A művész ezt a nagy anyagi veszteséggel járó képakciót a Rádió­ban tartott előadásainak és a budapesti lapokban megjelent cikkei­nek folylatásaképen most azzal a bevallott céllal rendezi, hogy az álműkereskedelemnek és ügynökhadának kártevéseit a művészet erkölcsi érdekében ellensúlyozza. Éggben kéri mindazokat, akik tavalg megbetegedése miatt hasonló árakon összes képeit meg­vásárolták, őt ismét felkeresni szíveskedjenek.) sokat vétenek ezek ellen a követel­mények ellen, azért a gyermek is nehezen szokik hozzá a készséges és azonnali engedelmességhez. Legyen a parancs hangja friss, vidám és nyugodt. A felnőttek is szívesebben engedelmeskednek az ilyen hangú felhívásoknak. A rideg, haragos és türelmetlen szó kedvet­lenséget kelt a gyermekben, s ha engedelmeskedik is, csak kényszer­ből, szolgai módon. A gyermek, a- melyik állandóan rideg és türelmet­len parancsoknak kénytelen enge­delmeskedni, lassan kettős életű lesz, azaz látszólag fegyelmezettséget mutat, lelkében azonban folyton lá­zadozik. Közülük kerülnek ki a ket­tős magatartású emberek, akik soha­sem azt gondolják, amit mutatnak, akikkel sohasem vagyunk tisztában. Somos Lajos dr. Két fajta lisztminta készült az új gabonából A Gabona- és Lisztkisérleti Inté­zet 40 malom őrlési eredményei alapján elkészítette az idei liszt­mintákat, amelyek legalább is egy esztendeig lesznek érvényben. Aki­őrlésre vonatkozó rendelkezések ugyanis csak a kiőrlés százalékát állapítják meg, ez azonban még nem biztosítja az egységes liszt- íajták termelését, minthogy részben a gabonafélék vidékenként, esetleg birtokegységenként különbözőek, részben pedig a malmok technikai berendezése különböző, tehát az egyforma kiőrlési százalék leggon­dosabb betartása esetén is más és más lisztek keletkeznek. A mostani kiőrlésí szabályok kü­lönben — ez is változás a múlttal szemben — a 200 mázsánál nagyobb és 200 mázsánál kisebb kiőrlési malmokra egyaránt vonatkoznak. A kiőrlési határ 82—85 százalék a búzánál és 73—76 százalék a rozs­nál. A most megállapított lisztminták ugyancsak két színmintát jelente­nek : az egyik az alsó, a legvilá­gosabb színhatár, a másik, a felső, a legsötétebb szinhatár. A Gabona- és Lisztkísérleti Intézet nem keve­rés után hozta ki a színmintákat a beküldött több mint 40-féle liszt­ből, hanem mérlegelés útján oly módon, hogy a két színhatár ne legyen egymástól nagyon messze, tehát ne keletkezzék az országban túlságosan sokféle lisztfajta. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ s A

Next

/
Oldalképek
Tartalom